Polina Szemjonova ma a világ öt legismertebb balerinájának egyike. Ha lehet ilyet mondani, benne van a top háromban. De leginkább ő a number one. A moszkvai születésű táncos az American Ballet Theatre prímabalerinája, előtte tíz évig volt a Staatsballett Berliné, ahol ő volt a mindenkori legfiatalabb, 17 éves szólista. Szemjonovama az Ezüstrózsa bál díszvendége lesz az Operaházban.

A március 1-jei Ezüstrózsa-bálon a bolgár származású mezzoszoprán sok híres operaház után a budapesti közönségének is megmutatja éretten zengő orgánumát és sokrétű muzikalitását.

Kovalik Balázs Európában, különösen német nyelvterületen a felkapott rendezők közé tartozik, miközben Magyarországon – legendás Mozart-maratonja, Fideliója és Mefistofeléje dacára – jelenleg nem rendez és nem is tanít. A müncheni Theaterakademie master képzésén ősztől tanszékvezető. Opera ott és itt – erről beszélgettünk.

Tóth Krisztina – lapunk rendszeres tárcaszerzője – az az író, aki a novellát és a novelláskötetet újra divatba hozta. A műfajt, amit szinte elfelejtettünk. És ő az, akinek jelenléte az irodalomban végre és végleg illegitimmé tette a kérdést: van-e női irodalom. Mert persze, hogy nincs.

Heller Ágnes legutóbb az osztrák Der Standard című lapnak adott interjújában a kormánypolitika kapcsán bonapartizmusról beszélt. Jelzi ez azt is, hogy a nagypolitikai fordulatok minden interjút, nyilatkozatot szabott pályára terelnek. A professzor asszonyt most kizárólag a kultúrpolitikáról kérdeztük.

Marton László huszonnégy éven keresztül vezette a Vígszínházat, két és fél esztendeje átadta a stafétabotot Eszenyi Enikőnek, s a színház főrendezője lett. Az idei évad nyitóelőadása nagyot robbant: Lengyel Menyhért Lenni vagy nem lenni című műve Varsó német megszállásáról szól, illetve arról, hogy a színészek miként mozgósítják minden fegyverüket, hogy a nácikat ne engedjék a hatalom közelébe. S miközben a Víg színpadán fergeteges nácikomédia született, a magyar színházi életben az Új Színház drámája kezdődött meg.

Volt idő, amikor szinte hetente lehetett arról olvasni: épp milyen nyelvre fordították le Esterházy Péter Harmonia Cæelestisét. Nádas Péternek több könyve jelent meg Németországban (220!), mint Magyarországon. Húsz körüli a kortárs magyar írók száma, akik jelen vannak a német kiadói piacon, miközben mi húsz kortárs német írót talán hosszas fejtörés után se tudnánk felsorolni. Miért van a magyar íróknak ekkora sikerük Németországban?

Április 30-án a kormány 34 közalapítvánnyal együtt megszüntette a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványt (MAK), mely a 7000 tagot tömörítő Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE) vagyonát kezelte. Ezzel nemcsak az alkotóházak és az értékes ingatlanok sorsa, de egy eddig független szervezet művészi-szakmai autonómiája is veszélybe került. Az utódintézmény még nem jött létre, a 7000 művész, és tízmilliárdos vagyonuk sorsa a kormány kezében van.

Megbénult a filmfinanszírozás, megbénult a rendszer. Jobban mondva nincsen rendszer. Az állam még a korábbi filmekért felvett banki kölcsönöket sem térítette meg.