Ha esetleg nem érzékelnénk a mában, a Nemzeti Filmarchívum új DVD-kiadása fölidézi nekünk Operettországot, úgy, ahogy Gazdag Gyula rendező 1974-ben láttatta tíz évig dobozba zárt szürreális filmjében, a Bástyasétány hetvennégyben. Egy alapműben.

Az ír nyelvet beszélők száma rohamosan csökken a szigetországban, az új kormány azonban azt tervezi: többé nem lesz kötelező az iskolában írül tanulni.

A parlamenti frakciók március 15-ig terjeszthetik a T. Ház elé alkotmány normaszöveg-tervezetüket – az erről szóló Lázár János fideszes és Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető módosító javaslatát tegnap szavazta meg a kormánytöbbség. Ezzel lehetővé vált a Salamon-féle alkotmány-előkészítő bizottság által jegyzett koncepciótól való eltérés az ellenzéki pártok számára. Az MSZP és az LMP nem vesz részt az alkotmányozásban, a Jobbik viszont nyújt be módosításokat. Az Országgyűlés elfogadta azt a másik módosítást is, hogy Országgyűlés kétharmaddal fogadja el az új alkotmányt és a következőnek azt ne kelljen megerősítenie. Az ellenzéki módosításokat leszavazták, Gulyás Gergely (Fidesz), az új alkotmányt normaszövegező bizottság tagja lapunknak úgy fogalmazott: ezen javaslatoknak egy célja van, hogy ne szülessen új alkotmány.

Az „idős” szó gyökere az „idő ”. Az időseknek ugyan sok hiányuk van egészségből, pénzből, megbecsülésből, kapcsolatokból, de bőségük van abból, amit elhasználtak, s ami őket is elhasználta: az időből. Ez gazdagságuk és szűkösségük első számú forrása.

10 éve, 2001. február 12-én amerikai tudósok bejelentése áttörést hozott a tudomány történetében: megfejtették az emberi génállomány kódját. A lehetetlennek látszó feladat megoldása megnyitotta a kaput a további kutatások előtt, egyre-másra izolálják a különböző élettani tulajdonságokat, életfunkciókat és betegségeket meghatározó génszakaszokat.

Szólásmondások tucatjai szólnak az élet mibenlétérő l, hasonlítva gyerekinghez, vagy hosszanti oldalán összemérve a művészettel. A végkövetkeztetés mindig ugyanaz: rövid. Igaz ez ma is, pedig elődeinkhez képest rádupláztunk, még egy elhanyagolt magyar férfi is jó eséllyel megéri a hetvenet. Az elégedetlenség és a kérdés viszont örök: lehetne egy kicsivel több? A tudósok válasza egyszerre biztató és lehangoló. Igen, az élet hosszabbítható, de annak ára van.

Dr. Luc Montagnier a tudomány elismert fenegyereke. 2008-ban kapott Nobel-díjat az AIDS-vírus felfedezéséért, most pedig újra alaposan meglepte a tudományos köröket. A Science magazin 2010. karácsonyi számában megjelent cikkében komolyan érvelt a homeopátiás gyógymód mellett. A gyakran félreértett és mellőzött orvosi módszer ugyan kétszáz éves, és ma már az európai orvosok körében a leggyakrabban használt alternatív terápia, sokan – laikus szkeptikusok és tudósok egyaránt – megkérdőjelezik a hatékonyságát. Az ellenérvek egyetlen kártyája: a nagyon kis mennyiségű, anyagi szinten kimutathatatlan hatóanyag.

A tél utolsó próbálkozásai a legkegyetlenebbek. Kimerült tartalékok, sötét hónapok depresszív hordaléka, elszánt tavaszvárás és könnyelmű alulöltözködés szövetkezik a nyálkás időben terjedő kórokozókkal. Ilyenkor különösen jól jön az egész testre kiterjedő immunerősítő offenzíva.

Az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlődő ága a biotechnológia – a sejtbiológia, a genetika és a nanotechnológia találkozása a tervező asztalon. A beteg sejtek, szövetek, sőt egész szervek és testrészek korrekciója és pótlása sokaknak adna lehetőséget és reményt a hosszabb, teljesebb, egészségesebb életre.

A tápszerrel etetett újszülöttek közül hatszor annyian lesznek elhízottak hároméves korukra, ha 4 hónapos koruk előtt szilárd táplálékot is kapnak. Az egyik bostoni kórházban végzett kutatásban 847 csecsemő szülei vettek részt, folyamatosan követve gyermekük táplálkozását és testsúlyának alakulását három éven át. A statisztika szerint a bébik kétharmada kapott anyatejet és harmada részben vagy kizárólag tápszert az első négy hónapban. Összességében a gyerekek kilenc százaléka volt elhízott hároméves korára, viszont ezek túlnyomó része azok közül került ki, akiket a tápszer mellett korán elkezdtek szilárd élelmiszerrel táplálni. A kutatás meglepő eredménye, hogy az anyatejjel táplált csecsemőknél a későbbi elhízást nem befolyásolta a hozzátáplálás kezdete: esetükben mindegy, hogy 4, 6 vagy 9 hónaposan kaptak először szilárd ételt.

A régi görögök tudtak egy s mást az emberről. Tapasztalataik és felfedezéseik forgácsai lépten-nyomon megjelennek a modern tudomány és gyógyászat területén. Hippokratész és Galénosz egyes módszerei ma már idejétmúlt sarlatánságnak tűnnek, viszont a görög gyógyászok által felállított rendszerek fontos támpontul szolgálhatnak a testi-lelki önismeret során.

„Ön nem beteg, hanem szomjas! A szomját pedig ne gyógyszerekkel csillapítsa!” Dr. Batmanghelidj világhírű iráni orvos és sikerkönyvíró szó szerint gondolja provokatív állítását. A megfelelő vízfogyasztást nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az iráni orvos szerint a víz nemcsak a szervezet működéséhez elengedhetetlen közeg, hanem a gyógyítás egyik leghatékonyabb eszköze.