Két dél-koreai katona meghalt, több mint húszan, köztük civilek is megsebesültek az egyórás tűzpárbajban, amely kedden tört ki a két Korea között, a Phenjan által vitatott tengeri határvonalnál. Észak-Korea nem közölte, hogy voltak-e veszteségei.

Újra felerősödött a vita a teljes testképet adó szkenner és a motozások kapcsán, miután megszigorították a szabályokat, és több megalázó eset is nyilvánosságra került. Felvetődött, hogy az Egyesült Államoknak is Izrael példáját kellene követnie, és a reptéri egyéni kikérdezésre építenie az utasbiztonságot.

Elkerülhetetlen az adóemelés Írországban a nemzetközi pénzügyi támogatás fejében, annak ellenére, hogy a szigetország polgárai azért szavazták meg másodszorra a lisszaboni szerződést, mert ígéretet kaptak rá: Brüsszel ezekbe a kérdésekbe nem szól bele.

Sok az új arc a hipermarketek karácsonyidekor-kínálatában: láttunk Raszputyin ábrázatú Mikulást, patkányfejű rénszarvast, sőt rettegő hóembert is. A műfenyőiparban ugyancsak észlelhető némi paradigmaváltás, a rózsaszínűeket kivonták képletből és betették helyette a sima fordítottat. Ünnepi formakultúra a legnagyobb terekben.

Akárhogy is: szemben a volt Babocsay-villa, két sarokkal odébb a Liget Szanatórium, háta mögött Kós Károlyék állatkertje, de a Hősök terén láthatónak nem sok köze van a magyar szecesszióhoz. Legalábbis annak képzőművészetéhez. Mert alkalmi Bécs-hatásokat fel-felismer az építészettörténet, az iparművészet-, s kivált a bútorhistória is megtalálta olykor az analógiákat, de Klimték festészete és grafikája annyira más, mintha nem egy gőzhajónyi útra lett volna egymástól a császári meg a királyi székváros. Annak azonban, hogy a hazai publikum még mindig úgy fedezi fel újra és újra a bécsi szecessziót, ahogyan a világ ötven-hatvan évvel ezelőtt, az egyetemes rácsodálkozás kezdetén tette, legalább három oka van.

Hát, végre ezt is megértük! A hétfőn a parlamentnek benyújtott, T/1747-es számú törvényjavaslattal „kiteljesedett a médiaszabályozás, kerek egésszé lett az új médiavilág”. A Fidesz–KDNP-kormány legújabb sikeréről Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kilenc évre kinevezett elnöke kedden számolt be e szavakkal Tihanyban, a Korrektúra 2010 médiakonferencián.

A Summa Artium idén immár hetedik éve működik hazánkban. Célja, hogy az Arts and Business, azaz az üzleti szféra tudatos művészetpártolásának gondolatát meghonosítsa Magyarországon. Tágabban: növelje a kultúra magántámogatását.

Érdekes családból származik a Juke, egy gyártósoron készül a Note és Qashqai modellekkel az angliai Sunderlandben, az egykori Almera művekben.

Az Év Fája 2010 címet az a platánfa nyerte el, melyet a versenybe Letenyéért Közéleti Egyesület jelölt Zala megyéből.Az Európai Év Fája versenyhez csatlakozva az Ökotárs Alapítvány Magyarországon először rendezte meg a vetélkedőt. A döntőbe 13 fát választott az alapítvány zsűrije, amelyekből a közönség szavazással választotta ki a neki legjobban tetszőt.

Brüsszelben negyedik alkalommal rendezték meg a közelmúltban az európai uniós országok CSR-piacát (Market Place Event). A nagyszabású fórumon mutatták be az Enterprise 2020 programot. Az esemény célja, hogy a több száz rangos résztvevő megoszthassa egymással a társadalmi-gazdasági kihívásokra adott innovatív vállalati kezdeményezéseket, valamint, hogy a világ meghatározó vállalatai megismerhessék egymás CSR-programjait. Magyarországot ebben az évben a Holcim Hungária Otthon Alapítvány programja képviselte. A projekt keretében eddig a vállalat 141 családot juttatott otthonhoz.

A BL csoportbeosztásakor senki sem gondolta, miféle jelentősége lesz az Inter–Twente meccsnek. A ma esti találkozó előtt Massimo Moratti, a milánói klubelnök azt mondta: „A mérkőzés roppant fontos a számunkra. Rossz periódusban vagyunk, amelynek véget kell vetni, és nagyon remélem, hogy a változás már szerdán megkezdődik.”

Játékos nép vagyunk – állapította meg országunk lakosságának egyik legjellemzőbb tulajdonságát a nagyszerű konferanszié, a felejthetetlen Kellér Dezső jó negyven évvel ezelőtt. A vélemény ma is megállja a helyét: nem álljuk meg, hogy ne kísértsük a szerencsét, ha például az utcán elénkbe kerül egy olyan asztalka, amelyen sorsjegyeket árulnak. Valószínűleg senkinek sem jut eszébe, hogy nemcsak Fortuna istennőnek áldozunk ilyenkor, hanem egyben egy karitatív hálózatot menedzselünk.

Közismert, hogy hosszú évek óta milliárdos hiányokkal küszködnek a hazai kórházak. Akut betegségeknél is hónapokra nyúlnak a várólisták, amit nem annyira az egészségügyi szakintézmények kapacitáshiánya okoz, mint inkább az Egészségbiztosítási Pénztár – valószínűleg a pénzhiányból eredő – merev szabályozói a gyógyítás kereteiről. Ugyanez a helyzet a betegségek megelőzésében rendkívül fontos szűrővizsgálatoknál is, holott a prevencióval elejét lehetne venni a későbbi – esetenként súlyos összegekbe kerülő – kórházi kezeléseknek. Mindennek ismeretében különösen nagy jelentősége van a Richter két éve indított Egészségváros programjának, amely nemcsak a megelőzést szolgálja, hanem anyagi támogatáshoz is juttatja a vidéki kórházakat.

Nem kell aggódniuk a Fibernet előfizetőinek, egyelőre cselekedniük sem amiatt, hogy az UPC és az Invitel egyharmad-kétharmad arányban felvásárolta Magyarország negyedik legnagyobb kábelszolgáltatóját, amely több mint 150 ezer háztartásban nyújt internet-, telefon- és televíziós szolgáltatásokat. Pontosabban az Invitel anyavállalata megvásárolta a Fibernetet birtokló céget, s ezzel majdnem egy időben a szolgáltató hálózatainak egyharmadát tovább is adta a UPC-nek. Egyik adásvételről sem közöltek pénzügyi adatokat. Forrásaink szerint bő egyéves előkészítő folyamat előzte meg a tranzakciót, melynek során azt is vizsgálták, hogy az Invitel mely területeken tehet szert két kritikus infrastruktúrára – ezt ugyanis a Gazdasági Versenyhivatal nem engedélyezte volna, hiszen a hatályos jogszabályok értelmében egy területen egy szolgáltató nem üzemeltethet egyszerre kábeles és telefonos hálózatot, amelyek egyedüliek a térségben.

Hatfős csapat indult november 9-én Madagaszkárra, hogy egy hónapon át gyógyítson, oktasson az afrikai kontinensen.