Borbás Mária előszavát egy Hamvas-idézettel zárja: "Bort! Megint csak azt mondom, hogy: bort igyatok! Aztán majd kedvet kaptok a csókolózásra, a virágszedésre, a barátságra, a jó mély alvásra, a nevetésre, és újság helyett reggel költőket fogtok olvasni." Szent igaz, Hamvas Béla megint helyesen beszél, bár tegyük hozzá, a gondolat megint nem ment a túlzástól. Mert nincs az a bor, ami engem rávenne a virágszedésre, ráadásul, aki este bort iszik, az reggel ne olvasson se költőt, se mást, aludjon inkább délig.

Bölcs könyvet írt a tudós szerző az Európában és jobbára nálunk is ismert és ilyen-olyan módon gyógyításra használt növényekről. Bölcset, mert nem magasztalja egekig a régi - ma már tudjuk, hogy esetenként hatástalan, sőt néha kifejezetten ártó - népi gyógymódokat, de nem is veti el őket "elvből", hiszen közülük sokat - ha nem is mindig az eredeti receptnek megfelelően - napjaink medicinája is értékesnek tart. Hiába olvassuk el hát elejétől végig, betűről betűre is - ha minél egészségesebben akarjuk megélni napjainkat, a modern orvostudomány segítségét nem "küszöbölhetjük ki".

A tavaly megjelentetett Drogháború után az Agave ismét egy remek Winslow-regényt adott közre, ezúttal is Varga Bálint ráérző tolmácsolásában. Amint az várható volt: nem intellektuális bűntörténet, hanem tragikomikus akciókrimi a Bobby Z halála és élete, tele sok halottal és sokféle halállal, eleven párbeszédekkel és gyilkos iróniával. Az ügyetlen tolvaj, Tim Kearney a kábítószer-ellenes ügynökség ajánlatát elfogadva eljátssza a frissen elhunyt drogkereskedő, Bobby Z szerepét - nem tudva, hogy valójában halálra szerződött.

"Woodstockban valami más, sokkal fontosabb is megtörtént, mint amiért annyian odamentek. Valami spirituális, megnevezhetetlen, láthatatlan, metaorganikus. Nagyon sok ember megváltozott utána, nem vettek fel állati prémből készült ruhákat, nem ettek húst, tisztelni kezdték az embertársaikat, azok másságát. Ez adja Woodstock fontosságát." Így látta a ma már legendás 1969-es fesztivált Jan Pitts, akinek rövid visszaemlékezése több tucat társáéval együtt olvasható e könyvben.

Igyekezett fürgén, peckesen lépkedni. Elvégre állásinterjúra jött, a panzió kitárt ajtaján át biztosan figyelik, hogyan mászik fel a kerti lépcsőn az újabb versenyző. Oldalt a díszbokrok kornyadoznak, egy-egy lépcsőfok töredezett, a bejárat előtti beton kopottas. Ajaj, Miss Marple dolgozni kezdett. Csak fönn, az egyik manzárdszobában ne találjon majd egy hullát.

Nézze uram, hogy árad a nép. Engem ki lehet üldözni a világból egy-egy ilyen sikítozó spinével. Nem kétágúnak való az, higgye el - mondja a taxis, ahogy elhúzunk az Andrássy úton, az Opera előtt. Csak úgy eszembe jutott. Mert, hogy a bunkót nem az jellemzi igazán, hogy hiányok vannak a műveltségében. Az egy habitus: büszke rá, lenézi azt, aki neki operáról papol vagy Arany Jánost idéz, vagy tudja, mi az a kamatos kamat - neki nincs meg, de az csak egy puhány lehet, aki ilyesmit szól. Különben is, mindent jobban tud, hiába akarnád kijavítani, hogy nem Hunnai, hanem Hunnia ("úgy is lehet mondani, de úgy nincs semmi értelme": copyright: Moldova). Nem és nem.

Buktáról indítottam - mondja Nagy Ervin, aki már tíz évadot töltött a Katona József Színházban. Legalább félig lepergett az évtized, mire biztosabban állt a lábán. Holott korán fel kellett figyelni a "hősszerelmes" alkatú, de tartalmas személyiségű fiatalemberre. Mára nemzedékének egyik legsikeresebb színésze lett.

Jaj, de jó hogy jössz, hogy vagy, én valami rettenetesen, kérlek adjál tanácsot, elment a Bandus, képzeld, elment, kilenc hónapja volt az esküvő, és erre most elment, a rohadt életbe, elment. De persze úgy ment el, hogy nem ment el, naponta tízszer telefonozik, én meg hússzor neki, minden másnap találkozunk, szóval mégsem ment el, csak elköltözött, de itt hagyta a szerszámait, a rohadt fúrógépeit, van neki vagy három, meg a fűrészét, reszelőit, mit tudom én mit. Most mondd meg, mit csináljak? Legyek kemény? Vagy legyek kedves hozzá? Mondtam neki, ha elmentél, akkor menj el egészen, és ne telefonálj, erre azt mondta jó, hát hogy a rohadt életbe, rögtön azt mondta: jó, csak így rávágta: jó, hogy a ragya verje ki a pofáját neki, jó, csak így: jó, hát mi jó?

Budapesten jól alakultak a dolgok. Amikor elállt az eső, a Batthyány téri metróállomáson is elállt a beázás, és a 70-es trolibusz sem rázta tovább sofőrjeit. Száraz időben csak autóbuszok lángoltak. A lángoló buszokat hibásan kapta a BKV, aztán biztonságosra alakította őket. A hónap végefelé éppen egy ilyen biztonságosra alakított busz égett ki. A Duna-parti holokauszt-emlékmű júliusban eltűnt vascipőit is megtalálták a folyóban. Ezek szerint nem adták el őket a MÉH-nek, nem alantas pénzsóvárságból törték le őket. Hogy akkor miért, azt nem tudjuk pontosan, de a rendőrség mindenesetre rögvest kizárta a rasszista indítékot.

Sosem volt elég a jóból egy indiai férfinak, aki házasságszédelgőként 2007 óta 14 nőt vett el feleségül. A 40 éves csalót Mumbaiban vették őrizetbe, és miután fény derült rovott múltjára, munkaadója, az Air India légitársaság is "elvált" tőle - számolt be a Times of India című lap.

Egy hároméves kisfiú szaladt át az úton Ózd peremkerületében, Bánszálláson, és nekiszaladt egy autó oldalának. A gyerek nem sérült meg, ám a felbőszült rokonságtól csak a rendőrök és a telepgondnokok tudták megvédeni a sofőrt. A személyautó vezetője a barátját vitte haza kedden, amikor az úttestre körültekintés nélkül kiszaladó kisfiú az autójának rohant. A gyerek elesett, a közelben ülő anyja és nagymamája ezért kiabálni kezdett. Az autós felsegítette a gyereket, majd hívta a rendőrséget és a mentőt. Közben 40-50 fős tömeg gyűlt köré, ezért bemenekült a járműbe.

Valamennyien aránytalannak, túlzónak érezzük a szlovák hatóságok határ menti fellépését a magyar államfővel szemben. Azonban egyeseknek túl nehezükre esne teljes mellszélességgel kiállni a köztársasági elnök mellett. A "mindenki hibás" elv valójában elmaszatolja a felelősséget, s pont a lényegről vonja el figyelmünket. A dátumválasztást több okból sem ildomos Sólyom szemére vetni.

A nyári hónapokban végzett régészeti feltárás során egy 3500 éves bronzkori temető és egy harmadik századi római villagazdaság nyomait találták meg a Tatabányai Múzeum régészei a városhoz közeli Vértesszőlős határában. Egy közeljövőben kezdődő beruházás csaknem négyhektáros területén végezték el a kutatást. A szántóföld egyik felén római kőépületek alapjai kerültek elő, a másik részében bronzkori temetőt találtak. A halomsírokból és a hamvasztásos temetkezés együttesen megtalálható emlékeiből a muzeológusok azt a következtetést vonták le, hogy ezen a területen két kultúra is keveredett.

Messziről inkább cirkusznak tűnik, hiszen a jókora, kék-fehér sátor alól olyasféle hangok szűrődnek ki, mintha az állatidomár próbálna rendet vágni a zenebohócok között. Az érzésre a pár száz méterrel arrébb zakatoló vurstli is ráerősít. Közelebb érve azonban kiderül: nem vándorcirkusz, s még csak nem is unatkozó mutatványosok, hanem nemzetközi folklórfesztivál ütött tanyát Zakopane határában.

Monokon még szeptember folyamán bevezetik a szociális kártyát, amellyel csak meghatározott termékeket vehetnek igénybe a segélyezettek. A szociális tárca szerint a rendelet alkotmánysértő. De nincs közigazgatási hivatal, ahol meg lehetne támadni. Mi a teendő?

Két iskoláskorú gyermeket nevelek. Tankönyveik idén negyvenötezer forintba kerülnek. Hasonló összegeket fizetünk ki minden évben azért, hogy gyermekeinket az úgymond ingyenesen iskoláztathassuk. A könyvek minősége megkérdőjelezhető, az összeállított tankönyvcsomag egyes darabjait soha nem nyitják ki a tanév során. Év végén pedig a jó állapotú, még bőven használható könyveket kidobjuk.