Az MDF felszólítja a másik három parlamenti pártot, hogy az MDF-hez hasonlóan kérjék képviselőik és vezető politikusaik átvilágítását - közölte Csáky András MDF-es képviselő csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Mádl Ferenc szerint alkotmányellenes az ügynöktörvény, ezért az államfő az Alkotmánybírósághoz fordult - tudatta a Köztársasági Elnöki Hivatal kedden az MTI-vel.

Alkotmányellenesnek tartja, ezért az Alkotmánybírósághoz továbbította véleményezésre az ügynöktörvényt a távozás előtt álló Mádl Ferenc köztársasági elnök - tájékoztatott a Köztársasági Elnöki Hivatal.

A mostanában furcsán viselkedő nagyapától a megbízhatatlan meteorológusig, az átkosban gyanúsan sokat utazgató szomszédtól a gonosz főnökig bárki számíthat rá: "utána lesz járva".

El is fogadta, meg nem is a parlament tegnap az ügynöktörvény módosítását, hiszen annak alkotmányosságát még maguk az előterjesztők is megkérdőjelezik.

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) az ügynöktörvény kidolgozása során véleményt nyilvánított annak alkotmányosságáról és úgy foglalt állást, hogy amennyiben az Országgyűlés valamennyi, az állambiztonsági szervekkel együttműködő személy kilétét megismerhetővé kívánja tenni, ehhez valószínűleg az alkotmány módosítására is szükség van.

Az államfő előzetes alkotmányossági normakontrollt kezdeményezhet az ügynöktörvény esetében. Ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek tartja az elképzeléseket, akkor ebben a ciklusban nem lesz ügynöktörvény.

A koalíciós pártok az ügynöktörvény alkotmányossági kontrollját fogják kérni a köztársasági elnöktől - jelentette be Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője szerdán Budapesten.

Pár hete szilárdan megfogadtam, hogy nem írok többé az ügynöktörvényről. Nem mintha a témát nem tartanám fontosnak, de olyan hazugságfelhő lengi körül, hogy kilel tőle a hideg.

Név szerinti szavazást kér az MSZP az újból benyújtott, a meghatározott állambiztonsági adatok közérdekűségét rögzítő alkotmánykiegészítésről.

Medgyessy Péter volt miniszterelnök nemmel szavazott hétfőn az állambiztonsági adatok közérdekűvé nyilvánítását célzó alkotmánykiegészítésről.

Fél sikerrel jártak a parlament ügynökbuktató erőfeszítései: az egykori besúgókat még nem, de a bűnbakokat már sikerült megtalálnia a két nagy pártnak. "Bejött" tehát az a forgatókönyv, melyet hetekkel ezelőtt vázolt lapunk, s amelynek lényege: egymásra kenni a felelősséget.

"Az egész ügy értelmetlen" - nyilatkozta lapunknak Medgyessy Péter exminiszterelnök, egyike annak a nyolc képviselőnek, aki a parlamentben leszavazta tegnap az MSZP alkotmánykiegészítést célzó indítványát. Az állambiztonsági adatokat a nem közszereplők esetében is közérdekűvé nyilvánító - s ezzel az ügynökaktákat elvileg "felszabadító" - a kétharmados többséget igénylő javaslat elfogadása 23 szavazaton múlott.

Rajtunk nem fog múlni az alkotmánymódosítás - nyilatkozta lapunknak Demeter Ervin (Fidesz), a párt elnökségének döntését ismertetve.

Az állambiztonságiakról folyó vitában már látszik a fény az alagút végén, de hogy ez az iratfelszabadító javaslatok vagy az egykori politikai rendőrség "halálát" jelzi-e, az még kérdés.

Van is, nincs is koalíciós megállapodás az állambiztonsági iratok nyilvánosságáról. Burány Sándor (MSZP) és Fodor Gábor (SZDSZ) tegnap a Képviselői Irodaházban diadalmasan jelentette be: megszületett a megállapodás, amellyel tizenöt éves adósságot törlesztenek. Pár mondattal később viszont azt is megtudhattuk, hogy az SZDSZ-frakció nem szavazza meg az iratnyilvánosságot megalapozó alkotmánymódosítást. Ennek hiányában - vagyis, ha nem sikerül az alaptörvényben rögzíteni az állambiztonsági adatok közérdekűségét - valószínűsíthető a bukás az Alkotmánybíróságon.

Megállapodott a két kormánypárt az ügynöktörvény utolsó vitáskérdésében is; eszerint a rendszerváltás után a nemzetbiztonságiszolgálatoknál tovább dolgozók adatai csak leszerelésük után tíz évvelválhatnak nyilvánossá - jelentette be Fodor Gábor SZDSZ-es ügyvivő ésBurány Sándor szocialista frakcióvezető-helyettes vasárnap.