Skandallum a tudományos világban: az orvosi Nobel-díj-bizottság két tagját egy csalás kapcsán lemondásra szólították fel.

Hónapokkal az előtt kapta Pákh Imre, Amerikában élő magyar üzletember az első baráti figyelmeztetést egy közvetítő útján, hogy „tárgyaljon okosan a Golgotáról, különben semmi jóra nem számíthat a bíróságon”, mielőtt a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség benyújtotta volna fellebbezését az ítélőtáblának az úgynevezett őssejtügyben.

Megalapozatlanság miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatásának elrendelését kérte az úgynevezett őssejtügyben a Fővárosi Ítélőtáblától a napokban benyújtott fellebbezésében a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség.

Felfüggesztett szabadságvesztésre és sok millió forintos pénzbüntetésre ítélt az engedély nélküli őssejtkezelések ügyében nyolc embert, köztük Pákh Imre és Fásy Ádám üzletembereket a Fővárosi Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú döntésében.

Őssejtdonort keresnek egy 26 éves kunszentmiklósi fiatalembernek, akinél hematológiai daganatot diagnosztizáltak orvosai. Minél többen adnak vért, annál biztosabb, hogy találnak alkalmas donort januárra – írja a baon.hu.

Őssejtterápiával állítottak elő laboratóriumi körülmények között sok százmillió inzulintermelő sejtet – a Harvard Egyetem kutatóinak eredménye a Cell folyóiratban jelent meg. A bejelentés reményt keltő: még nem jelenti, hogy gyógyítani lehetne az egyes típusú cukorbetegséget, de óriási előrelépés a majdani gyógyítás felé.

A sérült területre injekciózott őssejtek jelentősen gyorsíthatják a stroke-os agy regenerációját.

Többet költenek a várandóssággal és gyermekápolással kapcsolatos termékekre, szolgáltatásokra az OTP Egészségpénztár (OTP EP) tagjai. Őssejttárolásra a statisztikák szerint tavaly csaknem 75 millió forintot fordítottak.

Visszaadták vak egerek látását egy új módszer segítségével, mely embrionális őssejtek növesztésén és azok szembe ültetésén alapult – közölte a hírt az úttörő jellegű kísérletről a Nature Biotechnology c. szaklap a University College London kutatócsoportjának közleményére hivatkozva.

Az őssejteket a modern orvostudomány egyik nagy reménységeként szokás emlegetni, hiszen ezekből szívizom, csont, de akár idegszövet is előállítható. Éppen ezért világszerte intenzív kutatások folynak, amelyek célja a minél egyszerűbb és olcsóbb őssejtforrás megtalálása.

A világon először sikerült laborban növesztett vesét beültetni patkányokba, amely majdnem úgy szűrt és ürített, mint a hagyományos szerv.

Nem élünk a harsány közhellyel: „élet a halál után”, de tény, hogy az emberi szervezet őssejtjei azután, hogy a halál beállt, egy ideig még életben maradnak. És nemcsak 1-2 napig, mint azt a kutatók eddig feltételezték, hanem sokkal hosszabb ideig. A közelmúltban publikált felismerés intenzív kutatásokat indított el. Kérdés, vajon mi a jelenség magyarázata, és az is, hogyan használhatók majd a halottból származó őssejtek a gyógyítás mindennapjaiban.

Polgári kezdeményezés indult az EU-ban, a magzatvédők aláírást gyűjtenek az embriók elpusztítása ellen. Nem abortuszvita, de ahhoz hasonlóak a dilemmák.

Köldökzsinórvér-őssejtbank létrehozását célzó országos népi kezdeményezést hitelesített szerdai ülésén az Országos Választási Bizottság.

Egy brit és egy japán kutatóé lett a 2012-es orvosi Nobel-díj. John B. Gurdon és Jamanaka Sinja egyenlő arányban osztozik a nyolcmillió svéd koronás díjban. A két kutató a klónozásért, illetve az emberi őssejteknek a felnőtt szervezet már differenciálódott sejtjeiből való visszaprogramozásáért kapta az elismerést. (A visszaprogramozott sejteket indukált pluripotens [iPSC] őssejteknek nevezik.)

Helyreállíthatja-e a szervezet a szívroham során elhaló szívizomsejteket, ahogy a lehorzsolt térdünkre visszanöveszti a bőrt? Magától biztosan nem, kis segítséggel azonban, úgy tűnik, képes lehet rá.

Állatkísérletek azt mutatják, hogy a fogpulpában, vagyis a fogbélben található őssejtek biztonságosan és hatékonyan alkalmazhatók idegsejtek pótlására.

Holland tudósok őssejtek segítségével izomszövetet hoztak létre. Folytatva a kísérleteket még nagyobbra növesztenék a szöveteket, hogy a mesterséges alapanyagból ősszel kisüssék a világ első mesterséges hamburgerét. A kutatás célja nemcsak egyetlen speciális hamburger megalkotása, hanem jóval általánosabb: a hagyományos állattenyésztésnél hatékonyabb eljárás kidolgozása. Azt ígérik, hogy a hús tökéletes élményét kínáló vázizomszövet létrehozásával felváltható a hagyományos állattenyésztés és a húsipar. A módszer propagálói szerint akár hatvan százalékkal kisebb környezeti terhelés árán produkálható a szintetikus hús.

Az eljárással csökkenthető a tenyésztett állatok mennyisége, de egyelőre pocsék az íze.