"Ez csak egy szokásos nap Szderótban" - mondja tört angolsággal Beni Hagbi és felém nyújt egy darabot a Kasszam rakéta maradványaiból. A szikár magas férfi, testvére háza előtt álldogál, a rakéta által hagyott kráter mellett. Kiküldött munkatársunk jelenti Szderótból

Szombat este a feleségével vásárolt ruhákat májusban születendő gyermeküknek, mikor jött a telefon: másnap meg kell jelennie a bázison. Joszi - eredeti neve helyett inkább ezt a fantázianevet használjuk - nem lepődött meg. A gázai hadművelet már pár napja tartott, és tudta, előbb-utóbb a tartalékosokat is behívják.

Emlékszem, álltam a romok között és arra gondoltam, ez szörnyen néz ki. Ezt imádni fogja a BBC. De az igazság az, hogy ha minden házba be kellett volna mennünk, sokkal több gázai halt volna meg. Minden második ház valójában csapda volt.

Miközben Izraelben egyre kevesebb az esély rá, hogy a kormányalakítással megbízott Benjamin Netanjahunak sikerül nagykoalíciót alkotnia, a palesztin frakciók ma kezdenek a maguk egységkormányáról tárgyalni Kairóban. A két főszereplő: a palesztin hatóságot vezető Fatah, valamint az Egyesült Államok és az EU által is terrorszervezetnek nyilvánított Hamasz, amely három éve megnyerte a palesztin választásokat. A két csoport között haragos ellenségeskedés dúl, de Ciszjordániában élő politikusokkal beszélgetve kiderül, hogy a gázai háború óta az erőviszonyok megváltoztak.

Bár több hasonló kísérlet is meghiúsult már, egységesen akarnak fellépni az egymással rivalizáló palesztin szervezetek a várhatóan markánsan jobboldali új izraeli kormánnyal szemben. Egy Fatah-politikus szerint a gázai offenzíva egyik célja épp az volt, hogy mélyítse a szakadékot, a Hamász ráadásul megerősödve került ki a háborúból. A fiatalok dühösek.

„Nyilvánvaló, hogy itt nem a föld a kérdés” – mondta lapunknak az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban Uzi Landau, az izraeli Jiszrael Beiteinu egyik vezetője, választási listájuk második embere. A jobboldali párt a február 10-i választásokon tizenöt mandátum szerzett és „királycsinálóvá" lépett elő a fej-fej mellett végzett centrista Kadima és jobboldali Likud között. Most úgy tűnik, a Benjamin Netanjahu vezette Likud az Jiszrael Beiteinu segítségével fog kormánykoalíciót alakítani.

A protekcionizmus kockázatos, munkahelyeket, emberi sorsokat veszélyeztet, ezt világosan látjuk - mondta lapunknak a gazdasági válságról Dominique Girard nagykövet, az ASEF (Ázsia-Európa Alapítvány) igazgatója.

A modern kor legnagyobb forradalmaihoz szokták hasonlítani, s az idén 30 éves iráni forradalom jelentőségében valóban testvérpárja a francia és az orosz forradalmaknak. Azok a februári napok nemcsak megváltoztatták Iránt, de nyilvánvalóvá tették a világ számára: az iszlámmal, mint politikai irányzattal számolni kell.

Az afgán elnök szerint mulasztások történtek a terror elleni harcban, nem összpontosítottak eléggé a rendszer ellen harcoló terroristák visszavonulási területeire. Hamid Karzai Münchenben ismét bírálta a NATO vezette nemzetközi koalíciót a sok polgári áldozat miatt.

A 2006-ban a Gázai övezet határában elrabolt Gilad Salit szabadon bocsátásához köti Izrael a gázai határátkelők megnyitását. Ráadásul úgy tűnik, hajlandó több száz palesztint elengedni a tűzszünet keretében, köztük egy fontos Fatah-vezetőt is. Sajtóértesülések szerint a 18 hónapos tűzszüneti megállapodás már csak a Damaszkuszban élő Haled Mesaal Hamasz-vezető jóváhagyására vár.

"Lecke pszichológusoknak" címmel nyílik tárlat az Első Magyar Látványtár gyűjteményéből a Falk Miksa utcai Pintér Sonja Galériában a Műgyűjtők Éjszakáján. A címet Roskó Gábor egyik alkotásától kölcsönözték.

Felmerült az elmúlt hetekben, hogy Izrael vagy az izraeliek esetleg háborús bűncselekményeket követtek el a gázai hadművelet során. A vádakat és a cáfolatokat heves politikai indulatok is áthatják, ezért inkább megkértünk egy nemzetközi jogászt, hogy tegye rendbe a dolgokat. Kiderült: ez nem is olyan egyszerű.

Az orosz-ukrán gázvitának köszönhető politikai lendületről beszéltek a résztvevők a tegnapi Nabucco-csúcstalálkozón Budapesten. Gyurcsány Ferenc új javaslatokkal állt elő, de egyre nyilvánvalóbb: a megállapodásoknak papíron kell végre szerepelniük ahhoz, hogy a Nabucco valóban továbblépjen eddigi önmagán.

Több éve tartó holtpontról mozdult ki a projekt - értékelte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Nabucco-csúcs eredményeit kedden. Andries Piebalgs uniós energiaügyi biztos szerint szerdán délutánra megszülethet az Európai Bizottság döntése arról, kaphat-e 200-300 millió euró támogatást a terv.

Közös politikai nyilatkozatot terveznek, és az Európai Unió markáns elkötelezettségének kinyilvánítását remélik a ma kezdődő Nabucco-csúcstalálkozó budapesti szervezői.

Eddig több mint kétszáz csomagot osztottunk ki, a következő adagot ma és holnap juttatják el a rászorulóknak a Gázai övezetben - mondta immár Budapesten a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖSZ) palesztin munkatársa, L. Reged Khaled. A magyarul kiválóan beszélő palesztin gyógyszerész és családja a múlt héten menekült ki a háború sújtotta övezetből. Mint mondta, sok minden nehezítette a hárommillió forint értékű segélyszállítmány összeállítását. Az eredeti elképzelés helyett nem egyiptomi, hanem inkább gázai kereskedőktől szerezte be az árucikkeket, mert az Egyiptomból érkező szállítmányokra a Hamasz rátette a kezét.

Budapest ad otthont január 26-27-én a tervezett Nabucco gázvezetékről szóló konferenciának. Az előkészületekről és a vezeték megszületésének lehetőségeiről beszélgettünk a nagykövettel.

Amerikai minta alapján dolgoznak egy törvénytervezeten az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban (IRM), melynek értelmében megvédenék azt a munkavállalót, aki korrupcióra hívja fel a figyelmet, sőt meg is jutalmaznák - erősítette meg lapunk kérdésére Avarkeszi Dezső, az IRM államtitkára, aki tegnap beszédet mondott az amerikai külügyminisztérium, valamint a Biztonsági Tanulmányok Európai George C. Marshall Központja által rendezett kétnapos Korrupcióellenes Konferencia nyitónapján.

Egyelőre úgy néz ki, hogy az izraeli vezetés megvárja, mi lesz az egyiptomi, amerikai tűzszüneti javaslatok sorsa, és vár a hadművelet harmadik fázisának a megindításával - mondta lapunknak Somfalvi Attila, az izraeli Ynet politikai hírportál, a Jediot Ahronot napilap honlapjának erdélyi származású újságírója, politikai szakértője.

Az arab államok meglehetős nyugalommal és csendben fogadták Izrael gázai offenzíváját. Erre jó okuk van. Egyiptomnak, Szaúd-Arábiának, és különösen Jordániának (ahol a lakosság jó része palesztin származásúnak vallja magát) a Hamasz olyan erőt képvisel, amely drámaian felkavarhatja az ő társadalmi berendezkedésüket. Egy iszlamista, és egyre inkább Irán befolyása alá tartozó veszélyes erőt. Ugyanakkor ez a hallgatás ismét rávilágít az autoriter vezetők és a nép közötti disszonanciára.