Különös sírhalmot tártak fel a délkelet-spanyolországi Murciában lévő Sima de las Palomas lelőhelyen spanyol régészek.

A mindössze 2,5 centiméter magas, 4 centiméter széles agyagtábla-töredéken Európa eddig előkerült legrégebbi írása olvasható. Az agyagtáblácska valamikor Kr. e. 1450 és Kr. e. 1350 között készült, vagyis 100-150 évvel korábban, mint az eddig ismert legrégebbi megfejtett írás, amely az egykori Mükénéből került elő.

Angliában egy 2500 éves emberi koponyát találtak, és a kutatók legnagyobb meglepetésére a koponyában megőrződött az agyvelő is. Szinte érthetetlen, miként maradhatott meg megsárgulva, összezsugorodva, de mégis igen jó állapotban egy ennyire romlékony emberi szerv. Ezzel Európa egyik legrégibb agyveleje került napvilágra.

Kelet-Kínában egy útépítés során két méterrel a felszín alatt szinte ép állapotban megőrződött, 700 éves múmiát találtak az útépítő munkások.

A Neander-völgyiek rosszabb távfutók voltak a mai embernél. Olyannyira, hogy egyes kutatók szerint ez vezetett kihalásukhoz és a modern ember túléléséhez. Mindezt sarokgumójuk méretének méréseiből állapították meg.

Ötzinek, a Jégembernek – akinek 5300 éve jégbe fagyott múmiáját az itáliai Alpokban találták meg 1991-ben – az arcát újrarekonstruálták felfedezésének 20. évfordulója alkalmából. Az új Ötzit új kiállításon mutatják be az olaszországi Bolzanóban.

Han Wu-ti kínai császár sírjában 80 ló gondosan eltemetett csontmaradványait találták meg kínai régészek Északnyugat-Kínában, Hszingpingben. A meglepő felfedezés újjáélesztheti a vért izzadó lovak legendáját.

A Voynich-kézirat szövegét még mindig nem sikerült megfejteni, de az Arizona Egyetem kutatói most legalább a pontos korát meghatározták.

Izraeli régészek bemutatták a sajtónak azt a nemrégiben megtalált 1500 éves templomot, amelyről úgy vélik, hogy a bibliai Zaka­riás próféta sírját is őrzi. A csodálatos és meglepően jó állapotban megmaradt mozaikpadlóval díszített bizánci templomot Jeruzsálemtől délnyugatra, Khirbat Madras közelében, a júdeai hegyek egyik lakatlan völgyében találták meg.

A demokráciának talán jót tesznek, a régészeti értékeknek azonban láthatóan sokat ártanak az egyiptomi belpolitika viharai. A legfrissebb hírek szerint fosztogatók tűntek fel Kairóban, Luxorban, sőt, Gízában is, ahol műkincseket rongáltak, a piramisok környékén kutató egyiptológusok és régészek felszerelését lopták el, illetve Karnakban, ahol azonban a helybéliek egyelőre sikeresen zavarták el őket.

Amikor Moorát 2000-ben megtalálták, nem régészeti leletként kezelték: úgy vélték, jelenkori áldozat, és átadták a csigolya-, koponya- és hajmaradványokat a hamburgi törvényszéki szakértőknek, akik akkor azt állapították meg, hogy a csontok 16–21 éves lánytól származnak, akinek a fogai rendkívül rossz állapotban voltak.

Az őrült császárnak az emlékét is igyekezett eltüntetni az utókor, a síremlékével együtt. Mostanáig úgy tűnt, hogy az erőfeszítés sikeres volt, ám a napokban Olaszországban felbukkant egy szobor, amely elvezetheti a kutatókat Caligula sírjához.

A lelőhelyen minden olyan felszerelést megtalált az amerikai Kalifornia Egyetem munkatársa, Gregory Areshian vezette kutatócsoport, amely a borkészítéshez szükséges. A barlangból előkerült egy gyümölcsprés, erjesztő- és tárolóedények. A szénizotópos vizsgálatok szerint a felszerelések 6100 évesek.

Izrael partjait nemrégiben téli vihar ostromolta, amely súlyos károkat okozott az országnak, ám adott egy ajándékot is. A vihar elültével egy járókelő egy szobortöredéket pillantott meg félig a homokba temetve egy szikla alatt.

Az angliai Daventryben, Londontól 110 kilométerre északnyugatra egy középkori ház falának bontásakor különös tárgy pottyant az építőmunkások elé. Egy megbarnult varázsmaszk hullott a földre.

Brit kutatók megállapították, hogy a dél-angliai nevezetes kőkör, a Stonehenge környékén talált, felékszerezve eltemetett, 14–15 éves kora körül meghalt fiú a mediterrán térségből származott. Ezzel eldőlt az a kutatók által régóta vitatott kérdés, hogy a fiú honnan érkezett a mai Angliába.

Az egyiptomi gízai piramisok közelében egy 4500 éves sírt találtak egyiptomi régészek egy rutin régészeti ellenőrzés során – jelentette be Farouk Hosny, egyiptomi kulturális miniszter. A nyughely az 5. dinasztiához (Kr. e. 2465–Kr. e. 2323) tartozó papnak, Rudzs-Kának épült.

Myrtisz 11 éves volt, amikor 2500 évvel ezelőtt tífuszos lázban, szörnyű fájdalmak közepette Athénban meghalt. A várost pusztító járvány dúlta, az athéniak egyharmada meghalt, maga Periklész, Athén vezetője is a tífusz áldozata lett. A kislány koponyáját 1994-ben találták meg 150 ember – felnőttek és gyermekek – csontjaival egybekeveredve egy athéni építkezés alkalmával. A feltáráskor a kutatók úgy vélték, pestistemetőt találtak, de később a csontmaradványokban DNS-vizsgálatokkal kimutatták a tífuszt kiváltó Salmonella enterica serovar Typhi jelenlétét, vagyis kiderült, hogy az elhunytak halálát valójában az Athént sújtó éhínség miatt bekövetkezett tífuszjárvány okozta.

Egy huszonéves brit kincskereső fémdetektorával rendkívüli kidolgozású, római kori maszkos bronzsisakot talált. A brit törvények lehetővé teszik, hogy a megtaláló maga értékesítse a leletet és a kincskereső nem is habozik élni a lehetőséggel: októberben a Christie’s aukciós ház eladásra kínálja a darabot.

Alighogy Barak Obama amerikai elnök bejelentette, hogy az amerikai–iraki háború véget ért, megkezdték az Irakból ellopott műkincsek visszaszállítását. Az elsők egyike és közöttük is a legértékesebb tárgy, amelyet a legnagyobb biztonsági intézkedések mellett feltettek egy Irakba tartó repülőgépre, Entemena sumer király szobra volt.