Különös könyvecskére bukkantak még 2008-ban egy angliai vidéki kastélyban. A 350 éves bőrkötésű kézikönyv egyike azon legkorábbi példányoknak, amik arra tesznek kísérletet, hogy a siketeket megtanítsák kommunikálni, ezzel bizonyítva azt, hogy a siketség nem jelent beszámíthatatlanságot. A könyvecskét néhány napja mutatták be a londoni Royal Societyben.

A legmodernebb képalkotó eljárás megnyithatja az ablakot az egyik legősibb, eddig néma kultúrára. A világ legrégibb írásrendszere, az úgynevezett proto-elámi több mint 5000 éve őrzi titkait, noha legalább ezer agyagtáblát találtak eddig, amelyre ezen a nyelven írtak szövegeket. Most az Oxford Egyetemen úgy érzik, hogy a megfejtés egy lépésre van.

A Hungyűrű egy kelta települést vett körbe egykoron. Lakóit azonban csak egy ideig tudta megvédeni. Azt már tudtuk, hogy a Kr. e. I. század közepén néptelenedett el, most sikerült bizonyítani, hogy ki okozta vesztüket: Julius Caesar. A Hungyűrű közelében ugyanis most azonosították a rómaiak katonai táborát, ami a legrégebbi római erőd Németországban.

Német és amerikai kutatók a 2008-ban a szibériai Gyeniszova-(Denisova)-barlangban megtalált egyik csontdarabkából elkészítették a 30 000–80 000 éve élt (a kort ennél pontosabban egyelőre nem sikerült meghatározni) ismeretlen homofaj géntérképét.

Kutatók kiderítették, hogy az amerikai bennszülött lakosság három migrációs hullámmal érkezett Amerikába a Bering-szoroson keresztül és indult lassan dél felé. Ám akadtak, akik visszafordultak.

Régészek egy csontvázat találtak annak a firenzei kolostornak a padlója alatt, ahol azt feltételezik, hogy Leonardo da Vinci remekművének, a Mona Lisának modellül szolgáló hölgyet eltemették. Kérdés persze, hogy ki volt egyáltalán a modell.

A Fatebenefratelli múmiaprogram keretében kiderítették, hogy Akhmim városában az egyiptomi termékenységi istent, Mint szolgáló főpap, bizonyos Ankhpakhered csodálatosan szépen díszített szarkofágjában valójában egy egyszerű munkásember nyugszik.

A délnyugat-németországi Geissenklösterle-barlangban talált ősi hangszerek és műalkotások korának most elvégzett legújabb szénizotópos vizsgálata bebizonyította, hogy ezek az eddig előkerült legkorábbi ilyen leletek Európában. A Journal of Human Evolution című szaklapban közölt tanulmányukban az Oxford és a Tübingeni Egyetem kutatói azt állítják: a mérések alátámasztják, hogy már az Európába legkorábban betelepült mai emberek is muzsikáltak, és műalkotásokat készítettek.

Sikerült azonosítani a világ legrégebbi, 5300 éves vörösvértestét az Alpok olaszországi részén talált fagyott múmiában, Ötziben. Ez megoldja halála rejtélyét is.

Növényi hamu és megszenesedett csontok bizonyítják, hogy távoli őseink már egymillió évvel ezelőtt használták a tüzet céljaiknak megfelelően. Kanadai kutatók a dél-afrikai Wonderwerk-barlangból előkerült leletek elemzésekor jutottak erre a felfedezésre. Márpedig a tűz ellenőrzött felhasználása fordulópont volt az emberré válás történetében.

Különös csontmaradványokat találtak kínai barlangokban, amelyek feltehetően egy eddig ismeretlen emberféléhez tartoznak, és a modern ember, valamint az archaikus emberfélék különös antropológiai elegyét jelentik. Ugyanakkor a csontok „mindössze” 11 000–14 500 évesek. Vagyis az ismeretlen emberféle fajunk, a modern ember mellett élt még akkor is, amikor az már a mezőgazdálkodás ismeretét fedezte fel. Ez pedig átírhatja az emberré válás történelmét.

Jeruzsálemben egy I. századi sírba leeresztett robotkamerák zsidó csontládákat fotóztak le. Az úgynevezett osszáriumok egyikén görög nyelvű felirat olvasható, egy másikon pedig egyedülálló kép látható, amelyet a kutatók Jónás-ábrázolásként azonosítottak.

Állatmúmiákat, emberi maradványokat és egy különös faszobrot találtak kanadai régészek Egyiptomban az úgynevezett Nagy Isten Teraszán. A szobor Hatsepszut fáraónőt mintázhatja, aki 3500 éve irányította Egyiptomot. Őt jellemzően férfiként ábrázolták, így is hangsúlyozva jogosultságát a trónra, de ez esetben nőként látjuk viszont a királynőt.

Az eddigi valaha előkerült legkorábbi barlangi rajzokat fedezték fel spanyol kutatók. Még nagyobb szenzáció, hogy a Neander-völgyi ember festette őket, vagyis ezek az első olyan megtalált képek, amelyeket „unokatestvérünk” alkotott.

Durva viccek, a sör, a szex és a politikusok becsmérlése az élet része volt 3500 éve Mezopotámiában. Ez derül ki egy a mai Irak területén talált i. e. 1500 körül írt agyagtábla szövegéből, amelyet találós kérdések formájában fogalmaztak meg, és amelynek fordítását most fejezték be.

Egy egyiptomi–svájci kutatócsoport egy 1100 éve eltemetett énekesnő sírjára bukkant Luxor közelében, a híres Királyok völgyében.

Kutatók szerint a Bibliában is említett Bábel tornyának képét karcolták egy fekete kőlapba, felirata szerint valamikor Kr. e. 604 és Kr. e. 562 között. A követ máris elnevezték Bábel tornya-sztélének.

Vaskori csónakfibulát ajándékozott egy magát megnevezni nem kívánó személy 2011 karácsonyának előestéjén a Dombóvári Helytörténeti Múzeumnak. A ruhát összekapcsoló díszes tű az ajándékozó családi házának felújítása során évtizedekkel ezelőtt került elő több más tárggyal együtt.

Egy angol amatőr fémkeresőjével olyan ezüst kincsleletet talált egy ólomkazettában, amely eddig ismeretlen viking király létezéséről szolgáltat egyértelmű bizonyítékot.

Franciaországban rendkívül ritka, neolitikus „Földanya” szobrocskát találtak.