A jövőben minden hétfőn csak vegetáriánus ételeket szolgálnak fel a katonáknak bel- és külföldön, hogy ezzel évente 150 tonna húst takarítsanak meg.

Kísértet járja be Európát. A rezsicsökkentés kísértete. Nagy-Britanniától Németországon át Magyarországig és Bulgáriáig árbefagyasztásról, árcsökkentésről és a gonosz multik profitéhségéről szólnak a frappáns szlogenek.

Az Egri csillagok köré szervezett programokkal indítja el rendezvényeit a ma megnyíló pekingi magyar kulturális intézet. Kínaiul is meg lehet nézni a Magyarországon ikonikusnak számító filmet, és egy makettvárat is felépítettek.

Nagy lépést tettek a nagykoalíció felé a német szociáldemokraták és a kereszténydemokraták. A Der Spiegel online kiadása a hét végén már kész tényként közölte, hogy a minisztériumok elosztásáról is sikerült megegyezniük.

Aggasztónak minősítette a zsidók körében tapasztalható félelmet Morten Kjaerum, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) lapunknak nyilatkozó igazgatója. Különösen megdöbbentő, hogy a felmérésben részt vevők 30 százaléka azt is fontolgatja, hogy emiatt elhagyja hazáját.

Azt a vonatutat valószínűleg máig emlegeti Cornelius Gurlitt. Az akkor 78 éves férfi 2010-ben Svájcból utazott visszafelé Münchenbe, amikor vámtisztek jelentek meg a kocsiban, és rutinellenőrzést tartottak. Gurlitt idegesen reagált, ami nem csoda, hiszen kis borítékokban 9 ezer euró készpénz volt nála. A határon bejelentés nélkül tízezer eurót lehet áthozni, ám a vámosok gyanút fogtak. Eredetileg német adóelkerülőkre, svájci feketeszámlák tulajdonosaira akartak lecsapni, de jóval nagyobb halat fogtak. Figyelni kezdték Gurlittot, aki nem sokkal később 840 ezer eurót kasszírozott egy Max Beckmann-festmény árverésén. Amikor tavaly februárban házkutatást tartottak a férfi müncheni lakásában, szabályosan leesett az álluk.

Azt a vonatutat valószínűleg máig emlegeti Cornelius Gurlitt. Az akkor 78 éves férfi 2010-ben Svájcból utazott visszafelé Münchenbe, amikor vámtisztek jelentek meg a kocsiban, és rutinellenőrzést tartottak.

Az amerikaiak szabad kezet adtak maguknak a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után, hogy felügyeljék a világot. Ez a felfogás máig tart, és ennek a következménye a mostani lehallgatási botrány is – vélekedett lapunknak nyilatkozva Henning Riecke, a berlini német külpolitikai kutatóintézet (DGAP) Amerika-szakértője.

Letettek a kormányzati álmokról a német Zöldek, legalábbis egyelőre. A második puhatolózó tárgyalás a keresztény uniópártokkal (CDU/CSU) hat óráig tartott, szerda hajnalra döntött úgy az ökopárt tárgyalódelegációja, hogy nem lát esélyt az együttműködésre.

Azután, hogy a Zöldek visszatáncoltak, Angela Merkel kancellárnak és a CDU/CSU-nak már csak a szocdemek maradtak kormányzati partnernek.

Kicsit hátborzongató a látvány. Szögesdrótból készített hatalmas önarcképet magáról Vass Viola szobrászművész. Mélyen ülő, hatalmas, kifejező szemek, karakteres orr, keskeny száj a hosszúkás arcban, mindez – nyak híján – a hajvégeken egyensúlyoz. A fiatal lánynak ez volt a diplomamunkája tavaly Pécsett, s nem kis megrökönyödést keltett vele. – Bikiniben dolgoztam a negyvenfokos melegben az udvaron, de kesztyűt viseltem – meséli. Egyetemi mestere biztatta arra Violát, hogy készítsen minél több önarcképet, gyógymódként az őt ért traumákra, csalogassa elő valódi önmagát. „Az utolsó pillanatig bizonytalan volt, megáll-e majd a szobor, vagy borul az egész. Most egy raktárban várja a sorsát, de a tervek szerint a felújított Zsolnay-negyedben állítják majd ki.”

Mintha két külön világból érkeznének. A szókimondó, harsány, ellentmondásos Claudia Roth (a Zöldek társelnöke) és a rendkívül rugalmas, konfliktuskerülő, visszafogott Angela Merkel (a CDU elnöke) ült tegnap tárgyalóasztalhoz Berlinben.

Forradalmi (gondolat)kísérletet indítottak a svájciak: járjon mindenkinek alapjövedelem, függetlenül attól, hogy dolgozik-e az illető, vagy sem. Az úgynevezett feltétel nélküli alapjövedelem összegét 2500 svájci frankban (2000 euróban) határoznák meg, ami elegendő lenne a szerény megélhetéshez, ráadásul gyerekenként még további 600 frank járna.

Kis „Benelux-együttműködéshez” is szokták hasonlítani a visegrádi négyeket (V4), amikor Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország együtt lobbizik az Európai Unióban. Ám az unión belüli közös fellépés mellett a V4 azt is szolgálja, hogy a négy ország jobban megismerje és megértse egymást.

Nagyot nyert, de veszített is a parlamenti választásokon Angela Merkel német kancellár és a CDU – fogalmaz lapunknak adott interjújában Balázs Péter, a Közép-európai Egyetem professzora. A korábbi külügyminiszter és uniós biztos arra számít, hogy a német Európa-politika valamivel árnyaltabb lesz a jövőben, akár a szociáldemokratákkal, akár a Zöldekkel lép koalícióra a CDU. A magyar politika számára is van tanulsága a választásoknak: például az, hogy a németeknél mindenki mindenkivel képes a párbeszédre, az ellenfelek nem gyalázzák egymást, és még a kampány alatt is tárgyszerű marad a vita.

Angela Merkel hét év alatt bevette Németországot. Az egykori keletnémet lelkészlány, akit pártja, a CDU csak szükségmegoldásként tett előbb a pártfőtitkári, majd a pártelnöki székbe, és akiről Gerhard Schröder a televízió nyilvánossága előtt mondta, hogy „nem képes rá” (mármint a kancellári poszt betöltésére), harmadik választási győzelme előtt áll.