Most, hogy önnön presztízsének drámai gyorsaságú lerombolását követően a magyar kormány megkezdte a visszavonulást a médiatörvény tökéletes európaiságát hangoztató, de a minden oldalról jövő bírálatok miatt tarthatatlanná vált érvrendszeréből, csak egy kérdés maradt: megússza-e a véleményszabadság korlátozása miatti, és az unióban példa nélküli megbélyegzés nélkül.

Nem tett eleget a piac követelésének az Európai Központi Bank (EKB), de nem is ment szembe a befektetők vágyaival, így feladta a leckét Jean-Claude Trichet, hogy az elemzők értelmezzék a szavait. Az euró nagyot esett, aztán visszaerősödött.

A múlt század nagy válsága után a vezető hatalmak leértékelésekkel, a tőkemozgások korlátozásával igyekeztek úrrá lenni a helyzeten, viszont a többlettel rendelkezők nem vállaltak felelősséget az egyensúly helyreállításában. Egymást támogató gazdaságpolitikák nélkül történelmi tragédiák, súlyos fordulatok érlelődtek.

Ami fontos az európai politikai elitnek, az egyáltalán nem fontos az európai polgároknak. Miközben a brüsszeli csúcson az állam- és kormányfők a szűken értelmezhető szerződésmódosítás szépségeiben mélyedtek el, egyúttal a válságban hatástalannak bizonyult stabilitási paktum költségvetési előírásainak szigorításán fáradoztak, ezen túlmenően még a megszorítások és szociális kurtítások erényein elmélkedtek, a kontinens sok nagyvárosának utcáin tüntetnek, az európai szakszervezetek pedig újabb sztrájkokat szerveznek.

Körültekintően időzítette az antwerpeni Gyémánt Múzeum a Napóleon kincseit bemutató tárlatát, de a dátumválasztás indoka egyáltalán nem az, amire a látogató a lovát betyárosan ugrató hadvezér láttán gondolna.

– Amikor a hentesüzlet csempézett falát bontani kezdték, kiderült, hogy az csupán egy álfal. Mögötte XIV. századi tűzhelyet találtunk, a padló alatt pedig rábukkantunk az eredeti kövezetre is. Így nézett ki egy szegény ember lakása az 1300-as években – mondja Jeremy Dupertuis Bangs, a leideni Amerikai Pilgrim Múzeum igazgatója, aki Chicagóban és ebben a holland városban szerzett diplomát. Történészi munkásságát annak a vallási gyülekezetnek szentelte, amely részben a Mayflowerrel, részben később más hajókkal kelt át az óceánon, a vallásszabadságot keresve az Újvilágban.

A júniusi holland választások inkább jobbra tolták az országot, de a szociáldemokraták is jó eredményt értek el, így máig nincs új kormány. A nagy kérdés, mi legyen Geert Wildersszel, a fenegyerekkel.

Háromszor veri meg az Egyesült Államok Európát, a gazdasági növekedés ütemében ennyiszer ver rá egy százalékot az idén. Amerika három, Európa egy százalékkal növekedhet, s mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss előrejelzéséből kiderül, ennek jórészt az az oka, hogy a belső keresletet továbbra is élénkíteni szándékozó washingtoni kormányzat szembemenni látszik a brüsszeli és piaci nyomásra is hirtelen megszorítani akaró európaiakkal. A világgazdaságban azonban nincsenek Lúdas Matyik és Döbrögik. Folyamatok, piacok, politikák hatnak egymásra.

– Máris érzem a vállaimra nehezedő felelősséget – mondta Bart De Wever június 13-án este, amikor megnyerte a belgiumi parlamenti választásokat, a meglepődött újságírónak, aki azonnal visszakérdezett. –Komolyan beszél? – Dehogyis – felelte a flamand politikus –, ám ez a helyes megfogalmazás.

Az Európai Unió tagországai a hatalmas szakadékon átívelő, imbolygó függőhíd közepére jutván most döbbennek rá, hogy az építmény bármikor leszakadhat.

Minden országban kell egy terv, amely válaszol az új kihívásokra – mondta a lapunknak adott interjúban Kris Peeters, a flamand régió kereszténydemokrata miniszterelnöke. A Flandria akcióban elnevezésű terv 2020-ig Európa vezető régiójává tenné Belgium flamand részét, méghozzá a tudáson, az innováción, a megújuló erőforrásokon, a zöld fejlesztéseken alapuló átalakulás,azaz a harmadik ipari forradalom kiaknázása révén.

Németország kész egyedül is lépni, hogy döntéseket kényszerítsen ki partnereiből az unióban és a G20-ak körében. A kirívóan spekulatívnak ítélt és a válság eszkalálásáért is felelőssé tett tőzsdei műveletek betiltásának ez volt az üzenete, célja pedig a német közvélemény meggyőzése, hogy a drága görög mentőakció és a még drágább stabilizációs mechanizmus létrehozása után is Németország diktál. A nagy tagállamok reagálása viszont arra utal, hogy ez tévedés. A franciák elutasítják Merkel euróvészt jelző megnyilatkozásait és a tiltó intézkedést is. Elszigetelődött volna Berlin, vagy elvesztette kapcsolatát az uniós valósággal?

Ez tetszik énnekem – lelkendezik amszterdami otthonában, hogy a róla megjelenő cikket Gödöllőn is olvashatják a rokonok. Ez láthatóan nagyon fontos számára. – A szívemet Gödöllőn hagytam, lélekben mindig is magyar maradtam – mondja, de oly, szinte gyermeki őszinteséggel, hogy eloszlat minden kétséget, amit az ilyen vallomások alkalmasint kiváltanak.

A letelepedés szabadságának elvével ütközik a magyar szakképzési hozzájárulás – az Európai Bíróság szerint az uniós joggal ellentétes, hogy egy belföldi székhelyű vállalkozás köteles e hozzájárulást a másik tagállamban létrehozott fióktelepén felmerülő bérköltségei alapján megfizetni, mert e közteher csökkentésében akadályozzák.

Történetének legsúlyosabb válságát éli át az eurózóna. Az eltitkolt görög túlköltekezés nyomán kibontakozott krízis kezelésére nincs kidolgozott programja, mert az alapító atyák nem gondoltak arra, amit elképzelni sem tudtak.

Ma Görögország, holnap… A görög pénzügyminiszter, George Papakonstantinou pontosan tudja, mit követelnek a piacok, és az eurózóna tagjai, mit kellene tenni hazájában, milyen reformokat nem hajtottak végre az előző kormányok, s tisztában van azzal is, milyen veszélyes, ha a spekuláció céltáblájává válik egy ország, amely eljátszotta hitelét. De időt kell nyernie.

Az oktatás és a munka világa közötti fal lebontásában az unióban bevezethetnék a továbbképzési utalványt (voucher) és számlát: a munkavállaló a rendelkezésére álló állami és magánpénzforrásokat felhalmozva úgy fejleszthetné készségeit, hogy időről időről tanulmányi szabadságra mehetne, jövedelmének megcsappanása nélkül.

Brüsszelben és a davosi világgazdasági fórumon is uralta a vitákat az utóbbi napokban az a kérdés, mit lehet tenni az uniós hiányokkal általában, s a görögökével konkrétan, s hogy miként lesz ebből gazdasági növekedés.

Magyarország az EU pénzügyminiszterek tavaly júliusi ajánlásainak megfelelően teljesítette a 2009-re meghatározott költségvetési hiánycélt, amely a GDP 3,9 százalékát tette ki. Az egyelőre nem ellentételezett adócsökkentések miatt azonban látnak kockázatokat is Brüsszelben.

Most, hogy eldőlt az a hihetetlenül fontos kérdés, ki képviseli Bulgáriát a huszonhét tagú új Európai Bizottságban, talán jut némi figyelem az egyébként érdektelen személyi ügyek miatt háttérbe szorított dilemmának: milyen jövő vár az unióra.