Az elmúlt napokban nagy vihart kavart, hogy egyes értelmezések szerint Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár az ágazat jövőjét meghatározó stratégiában felvetette a diploma megszerzéséhez feltételként előírt nyelvvizsga eltörlését bizonyos szakokon.

Egy újabb civil szervezet, ezúttal az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekekért Alapítvány (CFCF) képviselője hagyta ott a Balog Zoltán humánminiszter által felállított úgynevezett Antiszegregációs Kerekasztalt.

A finn oktatási példa bemutatásán Pokorni Zoltán a magyar helyzetről talált kemény szavakat.

– Három héttel a tanítás megkezdése után azt látjuk, hogy az oktatás minden érintettje, diákok, pedagógusok és szülők most szembesülnek a kormány oktatáspolitikai döntéseivel – jelentette ki tegnap a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Galló Istvánné.

Ez egy nagyon jó lehetőség elpuskázása – szakemberek szerint így foglalható össze a kötelezően, erőltetett menetben bevezetett egész napos iskola.

Bár a kormány és a kormányfő azt állítja, hogy az iskolák állami fenntartásba vétele az esélyegyenlőség érdekében történt, egyre több példa jelzi: a hátrányos helyzetű gyerekek elkülönítését a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) nem szorítja vissza, épp ellenkezőleg, még a kedvező folyamatokat is rossz irányba tereli.

Három évvel Orbán Viktor kormányának megalakulása és két évvel az új kabinet által megalkotott felsőoktatási törvény elfogadása után elkészült A felsőoktatás átalakításának stratégiai irányai és soron következő lépései című vitaanyag, amelyet Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár és szakértői csapata jegyez. Megbízható forrásokból úgy tudjuk, Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár nem vett részt a munkában, az államtitkár és helyettese közt továbbra is feszült a viszony. Olyannyira, hogy a stratégia elkészítése során a Klinghammer-kabinet gyakorlatilag nem támaszkodott a minisztériumi apparátusra.

Elkészült a kormány felsőoktatási vitaanyaga, amelyből kiolvasható, hogy ahol nincs hallgató, baj lesz.

Különös emlékeztetőt kapott az egyik megyei város tankerületi igazgatójától néhány intézményvezető.

Jászladány szimbólum lett. Az etnikai alapú szegregáció szimbóluma. Ez a megnevezés talán túlzottan is steril, Martin Luther King korában egyszerűen úgy mondták volna: a faji megkülönböztetés szimbóluma.

Jászladányban a katolikus egyház segítségével folytatódik a szegregáció.

Orbán Viktor miniszterelnök engedetlen tanulónak bizonyult, Hoffmann Rózsa meg a pedagógusokat sértegette a tanévnyitó alkalmából.

Máté András a felsőoktatás kormányzati átalakítása elleni tiltakozásul 2011-ben alakult Oktatási Hálózat aktivistája. Elvileg sikernek kéne tartania, hogy a téli demonstrációk nyomán e területről leváltották Hoffmann Rózsát, új államtitkára van a felsőoktatásnak, és megalakult a Felsőoktatási Kerekasztal is, ahol – igaz, csak két évvel a felsőoktatási törvény elfogadása után – felsőoktatási stratégiát alkotnak. Nos, Máté András szerint szó sincs Hoffmann Rózsa leváltásáról, és a kerekasztal is valamiféle furcsa képződmény.

A kormányzati kommunikáció szembefordítja a szülőket az iskolával, szembefordítja a pedagógusokat egymással, szembefordítja az igazgatókat és a pedagógusokat – mondja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte amióta a kereszténydemokrata vezetés átvette az oktatásirányítást, azóta tobzódik a dilettantizmus. A tanévkezdés kapcsán az extrém módon centralizált iskolarendszerről, káoszról, és lehetséges alternatívákról beszélgettünk.

Megannyi bizonytalansági tényező és semmi tájékoztatás – erre panaszkodnak a tanárok.

„Szeptember 1-jén a IV. Nemzeti Tanévnyitóval és a már hagyományosnak számító vidám kavalkáddal, a Diákcsemege Fesztivállal veszi kezdetét a 2013/14-es tanév Debrecenben” – szól a hivatalos minisztériumi közlemény a tanév megnyitójáról. Mintha egy párhuzamos valóságból érkeznének e sorok. Mert ebben a valóságban egyre többen mondogatják azt, hogy ilyen bizonytalan tanévkezdés az elmúlt húsz évben nem volt.

A könyvtárellátó szerint határidőre érkeznek a tankönyvek. Az iskolákban teljes a felfordulás a hiányos szállítás miatt.

Hiába küzdöttek a fideszes oktatási szakpolitikusok – köztük Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság elnöke –, hiába szavazott meg a pedagógusok fizetésével kapcsolatban olyan módosító indítványt az Országgyűlés illetékes szakbizottsága, amely garantálta volna, hogy az életpályamodell belépésével egyetlen pedagógus fizetése se csökkenjen, Orbán Viktor miniszterelnök és Hoffmann Rózsa közoktatásért felelős államtitkár akarata győzött. Nem először.