Rendőri kiváltságokat szereztek a BKV-ellenőrök
Négyszázadik részéhez érkezett a NOL Képmentő sorozata, amelyet 2007 tavaszán indítottunk. Fotóarchívumunk kincsei közül Rédei Ferenc válogat, a régi képek hátterét pedig lapunk jelenlegi és volt munkatársai tárják fel. A jeles jubileumot kihasználva az elkövetkező hetekben vasárnaponként a Képmentők legjobbjait idézzük fel képgalériáinkban, a 400. résszel pedig majd januárban jelentkezünk.
Ebben a galériában az emberarcú közlekedéssel foglalkozunk. Bár talán van, aki a jelzővel vitatkozna.
|
Igen, volt emeletes Ikarus busz. Igaz, hogy csak egyetlen egy darab, de volt. És nem is exportra ment, hanem itt közlekedett menetrendszerűen Magyarországon.
Mikó László / Népszabadság/archív |
|
Amikor hazánkban bevezették a gyermekgondozási segélyt (a GYES-t), megnyílt a Mikroszkóp Színpad, megjelent Örkény Tótékja, valamint 940 ezer ember elektromos háztartási gépek bekapcsolásával szavazott a Riporter kerestetik tévévetélkedő döntőjében... akkor mutatták be a sajtónak az új közlekedési eszközt, a hotelbuszt.
Mikó László / Népszabadság/archív |
|
Könnyen lehet, hogy a fotón látható, több mint negyvenéves szerelvény még ma is jár a metróban. Vagy nemrég vonták csak ki a forgalomból. Amikor ez a kép készült, 1968-ban, még próbaúton tesztelték a kettes metró első, a Deák tértől a Fehér útig futó szakaszát. A megnyitóra 1970-ig kellett várni.
Mikó László / Népszabadság/archív |
|
Volt idő, amikor a jegyellenőröknek legalább akkora tekintélyük volt, mint egy akkori rendőrnek
Bánhalmi János / Népszabadság/archív |
|
Az utókor mostohán bánik a 180-os csuklós Ikarus-buszokkal, pedig ezek nem is olyan régen Budapest közlekedésének meghatározó járművei voltak. A veterán buszfelvonulásokon a faros Ikarus a sztár, és a társai között sem sorakozik ez, illetve ennek szóló testvére, az 556-os. Mutatóba maradt csak belőle néhány felújított példány.
Népszabadság/archív |
|
Hideg téli napon vizsgálták az első Tátra-villamosokat a BKV szakemberei 1979 januárjában, amikor a Népszabadság fotósa megörökítette őket. Az előző évben készültek a kocsik Prágában, ahol megtörténtek a szükséges próbák, azután átkerültek Budapestre. Iskolaszerelvények lettek, és a 4000 és 4001 pályaszámot kapták.
Balogh P. László / Népszabadság/archív |
|
A Kádár-rezsim sokféleképpen tudta büntetni a szocialista társadalom legfőbb értékét: az embert. Kimódolt próbatételeinek egyike a szakszervezeti beutaló volt, amellyel a vállalat dolgozói pár évente arra kaptak lehetőséget, hogy az év meghatározott két hetét ugyanazoknak a társaságában töltsék, akikkel a többit.
Bánhalmi János / Népszabadság/archív |
|
Akkor most vegyük szépen sorba, mi minden nincs már, ami még javában volt a pesti Rákóczi úton ezen az 1963 karácsonya előtt készült képen.
Kéri Dániel / Népszabadság/archív |
|
A Dunáról egészen másként fest Budapest, mint ha a családi Wartburg hátsó üléséről bámulja az ember. A hullámok közül felnézve egyrészt jóval nagyobbnak tűnik minden, a város pedig megkapóan szép. Tiszta, tágas, jószagú.
Mikó László / Népszabadság/archív |
|
Jó negyven éve ugyanis, hogy a Kossuth Lajos utcán és Rákóczi úton végighaladt az utolsó járat. A búcsút a BKV 1972 szilveszterére időzítette, a hivatalos indoklás pedig úgy szólt, hogy...
Népszabadság/archív |
|
A képen kibukkan a föld alól a földalatti. A most is zakatoló Ganz-gyári szerelvény. 1973-ban történt ez, amikor a főváros éppen lecserélte az akkor már majd nyolcvanéves, régi Siemens gyártmányú szerelvényeket. Illetve motorkocsikat, mert akkor már jó pár éve az eredeti földalatti kocsikhoz csatolva pótkocsik is zötyögtek a Népköztársaság útja alatt.
Népszabadság/archív |
|
Ez itt a Nádor utca. A főváros öt Nádor utcájának egyike. Nem a földszintes, jelentéktelen erzsébeti, melynek szomszédságában én lakom, hanem a legjelentősebb. A Lipótváros tengelye. Ahol Liszt Ferenc és Kossuth Lajos lakott egykoron. És Tamás Gáspár Miklós lakik most. Amikor felvételünk készült, 1968. július elsején éppen egyikük sem lakott ott.
Bánhalmi János / Népszabadság/archív |
