Rég eltemetett titkokat hozott felszínre Grönland olvadó jégpáncélja. A hidegháború idején létesített amerikai nukleáris bázist egykor egy gleccser temette maga alá, de a felmelegedés miatt újabb kellemetlen meglepetéseket tartogat.

Még egy hetet sem adott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium arra, hogy a társadalom véleményt nyilváníthasson az atomerőművi radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek kezeléséről szóló nemzeti programról. A nyilvánosság korlátozása nem ok nélküli: a program sem a hulladékkezelés módjáról, sem annak tényleges költségeiről nem tartalmaz tényeket.

Várhatóan veszélyeshulladék-égetőkbe kerülnek az Illatos úti vegyiüzem területéről elszállított vegyszerek, ez azonban korántsem oldja meg a súlyos környezeti problémát: az egykori gyárterület talaja és a talajvíz továbbra is szennyezett, az ártalmatlanításra egyelőre nincsenek tervek.

Egy szerződéses kiskaput kihasználva töretlenül folytatódik a veszélyes hulladékok „komposztálása” a Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV) almásfüzitői telepére, miközben a vállalkozásnak nincs érvényes jogerős környezetvédelmi engedélye a tevékenységhez, az EU pedig a dunai vízbázis veszélyeztetése miatt kötelezettségszegési eljárást folytat Magyarország ellen.

A kormány 400 millió forintot fordít a Balmazújváros-Lászlóháza melletti veszélyeshulladék-lerakó felszámolására, a munkálatok ma kezdődtek, és jövő májusig tartanak.

Az Illatos úti vegyianyag-gyárból elszállított ezer hordó nagyjából a területen lévő felszíni méreganyag 20 százaléka lehet. Ennek ellenére a kormány a jövő évi költségvetésben nem biztosított pénzt a kárelhárítás folytatására. Pedig a Népszabadság értesülései szerint a kormánynak évek óta viszonylag pontos adatai vannak arról, hogy a bezárt vegyi üzemből a talajba és a talajvízbe szivárgó mérgek kijutottak az üzem területéről.

Gyanúsítottként hallgatott ki egy embert a rendőrség a Budapesti Vegyiművek Illatos úti gyártelepén tárolt veszélyes hulladék miatt indult eljárásban - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata az MTI érdeklődésére szerdán.

A közvetlen veszélyt jelentő 991 hordó veszélyes hulladékból 753 hordót, mintegy 122 tonnát május 26-ig már elszállítottak a szakemberek az Illatos útról - közölte a Pest Megyei Kormányhivatal Sajtóosztálya szerdán az MTI kérdésére válaszolva.

Az összes hulladék elszállítása a Budapesti Vegyiművek Zrt. Illatos úti telephelyéről kilenc hónapon belül befejeződik, május végéig elviszik a legveszélyesebbnek ítélt mintegy ezer hordót - közölte a Miniszterelnökség kedden az MTI-vel.

Közmeghallgatást tartottak Várpalotán, mivel a Heves megyei cementgyárak azbeszttel szennyezett hulladékát a városban akarják ártalmatlanítani. Az önkormányzat határozatban tiltakozott a megoldás ellen. V. Németh Zsolt, az agrártárca államtitkára azt magyarázta a hallgatóknak, hogy az azbeszt apró rostszálainak belélegzésével mérgez. A földben nem bomlik le, nem szennyezi az ivóvizet, hangoztatta.

Több mint száz évre tervezi előre a munkát a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Közhasznú Nonprofit Kft., amelynél jelenleg is zajlanak a kutatások, hogy hol épüljön meg a nagyaktivitású hulladékokat befogadó tároló.

A hatósági előírások megszegésével bontotta el Zagyvaszántón egy budapesti vállalkozás az általa megvásárolt ipartelepet, emiatt több ezer tonna azbeszttel és más mérgező anyagokkal szennyezett hulladék maradt a helyszínen, ami veszélyeztette a környezetet és a környéken lakók egészségét. Most is időzített bombaként ketyeg a nagyjából nyolcvan tonna azbeszttel kevert bontási törmelék a hajdani cementgyár helyén.

A kormány segítségével megoldódik a főváros IX. kerületében található Illatos úti telephelyen felhalmozott veszélyes hulladék miatt kialakult probléma - mondta Tarlós István főpolgármester csütörtökön az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.

Három miniszter próbál pénzt szerezni egy súlyos egészségügyi kockázatot jelentő selypi gyártelep azbesztmentesítésére. A volt cementgyár öt kilométeres körzetében évek óta rekordszámú daganatos beteget regisztrálnak, az érintettek fele már meg is halt.

Ma járt le a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. lőrinci iszaptemetőjének kármentesítésére szabott határidő. Közben a cég menesztett igazgatóját a szintén fővárosi tulajdonban lévő vízművek alkalmazta. A veszélyes hulladék szállításáért, tárolásáért és ártalmatlanításáért a jelenlegi adatok szerint 700 millió forintot számlázott ki a cég.

Ez a történet nem arról szól, hogy mennyit kaszál a hulladéküzleten egy prosperáló, a változó politikai széljárásban láthatóan rutinosan manőverező vállalatcsoport. Hanem sokkal inkább arról, hogy a pénznek nem csak szaga, de világnézete sincs, a hatalom jóindulata pedig egyszerű eszközökkel befolyásolható.

A kormány december 31-ig meghosszabbította az iszapkatasztrófa miatt Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Vas megyére 2010. október 6-án kihirdetett veszélyhelyzetet.

Folyamatos környezeti kockázatot jelentenek Magyarországon a timföldgyártás hulladékanyagát, a vörösiszapot tároló gigantikus zagykazetták. Ezekben csak tárolják a veszélyes anyagot, az ártalmatlanításra nincs megoldás.