Korábban megírtuk: az 1971-től működő cementgyár 2004-ben zárt be, akkori tulajdonosa, az Etercem Kft. jogutód nélkül megszűnt. Később a Selyp Invest Kft.-é lett az üzem, s ők kezdtek neki az elképesztően szakszerűtlen bontásnak is, 2013-ban.
A rossz technológia miatt több alkalommal is nagy dózisú azbesztpor kerülhetett a levegőbe, s az otthagyott törmelékekből kerül azóta is.
Kértek engedélyt a bontásra, amit a lőrinci helyi polgármesteri hivatal a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez továbbított, csakhogy szakszerűtlenül végezték el: például úgy robbantottak, hogy nem akadályozták meg a törmelék felporzását. – Háromszor riasztottuk a hatóságokat, a katasztrófavédelmet, a munkaügyet, a környezetvédőket. Kijöttek, és határozatban eltiltották a tulajdonosokat a további munkavégzéstől. Azután a szakértők elmentek, másnap pedig – jó magyar szokás szerint – tovább folytatódott a szakszerűtlen bontás – nyilatkozta korábban lapunknak Vig Zoltán, Lőrinci polgármestere.
A cégadatok szerint a Selyp Invest Kft.-t 2011 augusztusában budapesti székhellyel alapították, mindössze félmillió forintos jegyzett tőkével. Ügyvezetője az 1984-ben született, a cég létrejöttekor huszonhét éves Sallai Róbert. Az alapítás után alig egy hónappal a kft. megvásárolta a felszámolás alatt álló zagyvaszántói azbesztcement-gyárat.
A cégvezető előtt ismert volt, hogy a telepen veszélyes hulladék található,
tudta, hogy az üzemben korábban azbesztet dolgoztak fel, illetve a terület bejárásakor látta is a pakuratároló medencét, melyben nagy mennyiségű olajszármazék volt. Egy 2012 februárjában elvégzett teljes körű környezeti állapotvizsgálat is megerősítette, hogy az ingatlanon azbesztpala-lerakat van, továbbá az ott tárolt gázolaj potenciális környezeti veszélyforrást jelent – olvasható Heves Megyei Főügyészség közleményében.
Mindezek ellenére a vádlott által vezetett kft. úgy fogott a gyár lebontásához, hogy minden tekintetben figyelmen kívül hagyták az építésügyi hatóság határozatában, illetve a környezetvédelmi hatóság állásfoglalásában előírt rendelkezéseket. A hulladékfém kinyerése után az azbeszt tartalmú palát, az eternitcsöveket, valamint az egyéb építési törmeléket összekeverték, majd a 18 947 köbméternyi hulladékot kezeletlenül a területen hagyták, a pakuratárolóban lévő anyagot pedig – annak ártalmatlaníttatása nélkül – ismeretlen helyre szállíttatták.
Az ügyvezető által irányított vállalkozás a területen keletkező hulladékról – a vonatkozó előírások ellenére – nyilvántartást nem vezetett, és jelentési kötelezettségének sem tett eleget, így
többszörösen megsértette a környezetvédelmi jogszabályokat is.
A Hatvani Járási Ügyészség vádiratában indítványozta, hogy a bíróság a vádlottal szemben felfüggesztett börtönbüntetést szabjon ki, valamint határozott időre tiltsa el őt a gazdasági társaságok vezetésétől. A büntetőjogi szakág értesítése alapján a Heves Megyei Főügyészség Közjogi Szakága megvizsgálta azt is, hogy milyen környezetvédelmi intézkedések megtételére lehet szükség az ügyben.
Ennek során megállapította, hogy az illetékes közigazgatási hatóság – a jelentős összegű költségek megelőlegezése mellett – már intézkedett a hulladék szabályszerű kezeléséről és elszállíttatásáról, a vádlott által vezetett kft.-vel szemben pedig 8.700.000 Ft környezetvédelmi bírságot szabott ki – tájékoztatott Szalóki Zoltán főügyész.
