Amint az várható volt, a Fidesz a jogállam egyik legerősebb intézménye, az Alkotmánybíróság elleni nyílt támadással válaszolt arra, hogy a testület megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvényt. A párt frakcióvezetője azon frissiben bejelentette, sőt az arról szóló törvényjavaslatokat is beterjesztette, hogy a jövőben az Alkotmánybíróság hatásköre ne terjedjen ki azokra a törvényhozási kérdésekre, amelyekről népszavazást sem lehet tartani. Lehetetlen máshogy értelmezni ezt a reakciót: ha a partjelző nem nekem fütyül, az az ő baja, majd jól lecserélem.

Az MSZP szerint az Alkotmánybíróságnak (Ab) a 98 százalékos különadót megsemmisítő döntésével a "fülkeforradalom" elszenvedte első vereségét. Az LMP narancsuralmi rendszerről beszél, a Jobbik sajnálkozik.

Alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság a 98 százalékos különadót és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.

A visszamenőleges és „elkobzó jellegű” adózás az Alkotmánybíróság korábbi határozatai szerint alkotmányellenes. Az eddigi döntések tükrében nem lehet kétséges, hogy az AB miként dönt a kétmillió forint feletti végkielégítések utólagos megsarcolására vonatkozó törvénymódosításról. A 98 százalékos különadó eddig mindössze hárommillió forintot hozott a költségvetésnek.

Az októberi választás után távozó polgármesterek és önkormányzati vezetők sem kaphatják meg a nekik járó teljes végkielégítést, mert október 1-jével életbe lép a 98 százalékos büntetőadó. Vadász Iván, az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke szerint az alaptörvény módosítása ellenére is alkotmányellenes a 98 százalékos különadó a visszamenőleges hatálya miatt.

Már hét ügyet jogerősen is elvesztett a BKV abból a több tucatból, amelyeket a munkaügyi bíróságon indított a cég egykori vezetői ellen "jó erkölcsbe ütköző" kifizetések miatt - írja a csütörtöki Népszava.

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a 98 százalékos különadóról szóló rendelkezés megsemmisítését kérve.

A hangoztatott 2 millió helyett akár négymillió forint is lehet az a felső határ, ameddig nem kell 98 százalékos büntetőadót fizetni a közszférából távozók végkielégítése után - állítja a Népszava.

Akár 250 ezer euró (70 millió forint) végkielégítést is kaphatnak az Opel bochumi gyárából elbocsátott munkások. Az üzemi tanács kevesli az összeget.

A Fidesz a Hagyó Miklósoktól megborult szocialista pártra mutatva, kellő érzékenységgel hivatkozik a jó erkölcsre a végkielégítések kapcsán. Jó és erkölcsös dolog tehát kétmillió forint végkielégítést kapni hosszú évek jó és erkölcsös munkája után, jó és erkölcsös, ha az afölött járó összeget 98 százalékos adóval sújtják, mert – így a Fidesz végső érvként – ennyit bír el a magyar gazdaság jelenlegi állapotában. Most akkor jó és erkölcsös a kétmilliós határ, vagy inkább a gazdasági kényszer diktálja?

Bár a kormány a jó erkölcsre hivatkozik a végkielégítések megadóztatásának ügyében, a végső szó mindig az, hogy ennyit bír el jelenleg Magyarország gazdasága. E két kitétel nincs összhangban, az pedig legalábbis kétséges, hogy valóban hoz-e komoly megtakarítást a kétmillió forint fölötti végkielégítések 98 százalékos adóztatása.

Az MSZP arra szólítja fel a Fideszt, hogy az újra állami szolgálatba lépett korábbi vezetői fizessék vissza a magas végkielégítésük vagy egyéb juttatásuk kétmillió forint feletti részét.

Mikor ütközik a végkielégítés a jó erkölcsbe? Kétmillió, négymillió vagy tízmillió a határ? Lövétei István alkotmányjogász szerint nem kétségbeesett törvénymódosításokkal kellene próbálkozni, hogy az állam a tisztességtelen módon kifizetett pénzeket visszaszerezze.

A Fidesz nem zárkózik el attól, hogy megemeljék azt a kétmillió forintos összeghatárt, amely felett a közszférában a végkielégítésekre 98 százalékos különadót vetnének ki.

Péntek óta nem általában a két hónapon túli, csupán a kétmillió feletti végkielégítés ütközik a „ jó erkölcsbe”. Egy hosszú ideje a közszférában dolgozó középvezetőnek a menesztése esetén fizetendő összeg már könnyen ebbe a kategóriába esik.

Csak a kétmillió feletti végkielégítésekre vetne ki 98 százalékos különadót a kormány, de azt ez év elejéig visszamenőleg is. Ahhoz, hogy erre legyen jogalap, bekerül az alkotmányba a jó erkölcsre hivatkozás. "Meg lehet csinálni, de ez nagyon durva" - mondják szakértők.

Nemcsak a minisztériumokból elbocsátandó kormánytisztviselőket, hanem a pedagógusokat, az orvosokat, az ápolónőket, de még a rendőröket is sújtja majd az a rendelkezés, amely szerint a két hónapot meghaladó végkielégítések csaknem száz százalékát adóként kellene befizetni. Az érdekképviseletek az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Legfeljebb hat havi illetményükkel megegyező mértékű juttatásra jogosultak a kormány megbízatásának megszűnése miatt távozó állami vezetők. Aki 3 évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, 3 havi összegre jogosult, aki viszont 1 évig sem töltötte be hivatalát, annak nem jár juttatás.

Legfeljebb hat havi illetményüknek megfelelő juttatásra számíthatnak a kormányváltás miatt távozó állami vezetők, a tisztségüket három évnél rövidebb ideig betöltők három havi összegre jogosultak, míg a hivatalukat kevesebb mint egy éve elfoglalóknak nem jár juttatás - tájékoztatta az MTI-t csütörtökön a Kormányszóvivői Iroda.