„Megszüntetjük a szakmunkáshiányt”, „visszaállítjuk a kétkezi munka becsületét” – ezek a politikai szólamok, amikor a szakképzés átalakításáról van szó. A Fidesz a hatalomra kerülése után rögtön hozzányúlt a szakképzési rendszerhez.

Interjú Parragh Lászlóval, az iparkamara elnökével, aki betiltaná minden más nyelv oktatását, amíg a diák meg nem tanul angolul.

„Nem ördögtől való 15 éves korban munkába lépni” – ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök két éve, a Széll Kálmán Terv bejelentésekor. Ezt még azzal kapcsolatban jelentette ki, hogy eredetileg 15 éves korra szállították volna le a tankötelezettség határát, amit a köznevelési törvény elfogadásakor 16 évre módosítottak. Orbán akarata most mégis érvényesül: egy újabb módosítás már beengedné a 15 éveseket is a vállalati munkába.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint ellentétes az alaptörvénnyel a szakképzési törvény, ezért az egész jogszabály visszamenőleges hatályú megsemmisítését kezdeményezi.

Felszólítja a kormányt a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete, hogy napolja el a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat elfogadását, és egyeztessen a felnőttoktatásban érintettekkel. Az elképzelések szerint a hozzájárulás egyetlen fillérje sem használható fel a jövőben nyelvtanulásra, most viszont akár 60 százaléka is.

Itthon igencsak különlegesnek mondható, úgynevezett utazási tanirodát nyitott a Neckermann a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) Markó utcai épületében.

A szakképző iskolák önállóságának megszüntetésével a rendszerre költött pénzek húsz százalékát akarja megspórolni a kormány. A tervet nem az oktatásügy felelőse készítette, és nem is véleményezi. Pedig lenne mit.

Oktatással foglalkozó szakemberek véleménye: annak, amit a kormány megvalósít a szakképzésben, semmi köze a német duális rendszerhez, szembemegy az európai trendekkel, partvonalra és a teljes reménytelenségbe küldi a szegény családok gyerekeit, akik felülreprezentáltak a szakiskolákban. Óriási károk keletkeznek néhány év múlva a gazdaságban.

Idén is meghirdették a Komáromy Gábor Ösztöndíjat az újságírás iránt érdeklődő egyetemista és főiskolai hallgatók számára. Az összességében 1200 eurós díj mellé a győztes mentori segítséget is kap a The Economist budapesti tudósítójától.

A magyarok túlhajszoltak, három műszakban dolgoznak, kevésbé hatékonyak, mint nyugat-európai társaik, keveset keresnek, az érdekképviseletük gyenge – nagyjából ez az általános vélekedés a hazai munkavállalókról.

Súlyos félreértésbe futott bele a volt oktatási miniszter ma reggel a TV2 műsorában. Pokorni Zoltán épp arról beszélt, hogy nincs szükség bálnatenyésztéssel foglalkozó egyetemei szakra Magyarországon. A fideszes politikus a balneológiáról beszélt, ami azonban a gyógyfürdőtan. Bár lehet, hogy csak viccelt?

November közepéig 1303-an vizsgáztak sikeresen ama, ápolási díjban részesülő felnőttek közül, akik az adott régió hiányszakmáinak területén képzési támogatást nyertek.

Néhány évvel ezelőtt még reménykedtem benne, hogy a következő években a szakképzés fejlődésnek indul. Ebbéli reményeim hamar hamvukba holtak, miután bejött az új trendi, a szakképzés „modul-, illetve kompetencia-rendszerű felépítése”. Ez a külföldi felnőttképzésből (!) adoptált elképzelés abból a hamis ideából indul ki, hogy „a munkaadók tudják a legjobban, hogy milyen tudásra és tulajdonságokra van szüksége a szakképzett egyénnek, és hogy távlatosan milyen szakemberből mennyi kell.

Gondolkozik a kormány a hároméves szakmunkásképzés újbóli bevezetésén, illetve megfontolandónak tart egy olyan negyedik évet, amelyet kizárólag szakmai gyakorlaton, de foglalkoztatottként tölthetnének el a tanulók.

A kis- és középvállalkozások körében egyes tevékenységi területek a korábbinál is népszerűbbé váltak az elmúlt évtizedben, míg akad olyan is, ami csaknem teljesen eltűnt. Általános gond, hogy gyakorlatilag beragadtak a magyar piacra, ami egyben legnagyobb gátja a fejlődésüknek.

Gazdasági és érdekképviseleti szervezetekkel kötött szponzori megállapodást a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI), a szerződéssel a fiatal szakemberek részvételét támogatják a EuroSkills2010 szakmai versenyen, azaz a szakmák Európa-bajnokságán.

Alapvetően négyféle munka létezik. A jó, amelyik jól is fizet, a rossz, amelyik legalább jól fizet, a jó, ami rosszul fizet és a rossz, ami rosszul is fizet. A negyediket, ha csak lehet, érdemes elkerülni. Az optimális az első. Ennek megtalálásában segít a kétnapos Műegyetemi Állásbörze, amely tegnap kezdődött az egyetem központi épületében. A standokkal sűrűn betelepített aulában nyüzsögnek a fiatalok. A BME mérnök- és közgazdászhallgatói úgy járnak a cégek bemutatói között, mint ínyenc műgyűjtő az ócskapiacon. Nemcsak a kínálat nagy, a kereslet sem elhanyagolható. Financiális világválság ide vagy oda, a börzét belengi valami optimista hangulat. Igaz, ezen a munkaerő-piaci kirakodóvásáron csakis piacképes tudást adnak és vesznek.

A munkaerőpiachoz alkalmazkodó szakképzési reformot dolgozott ki a győri önkormányzat. Ennek keretében tizennéggyel csökkentik a gimnáziumi osztályok számát, de növelik a szakiskolaiakét . A hiányszakmákat tanulók jelentős ösztöndíjat kapnak.

Idegen nyelvű klub - így hirdetnek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban a kiadó albérletek és a magántanítást vállaló hallgatók között kecsegtető hangzású foglalkozást. Évekig szemeztem a papírlappal, szakszövegekben való eligazodáshoz mi lehet jobb? A bérház előterében katonás úr fogadott, és percekig magyarázta a szabályokat. Ideiglenes tagsági igazolvány, "eskütétel" (hogy magyarul egy szót sem!) és kétszáz forint a belépés ára.