Akár ingyen is odaadta volna a telket Gyurcsány Ferenc a sukorói befektetőknek, aki a Sukoró-ügy tárgyalásán alaposan letolta az ügyészt, amiért tisztességes embereket vádol igaztalanul.

A gyanúsítottak és a tanúk vallomásai és dokumentumai megkérdőjelezik az ügyészség alapvető állításait.

Hétfőn három tanút hallgattak meg a tervezett több százból.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök hajdani személyi titkárát, főtanácsadóját, kabinetvezetőjét, a miniszterelnöki hivatal több más munkatársát, valamint Joav Blum izraeli üzletember egyik tanácsadóját is meghallgatták ma Szolnokon, az úgynevezett Sukoró-per tárgyalásán.

Az ügyészség nem nyugszik bele abba, hogy a Sukoróra egykoron kaszinóközpontot ígérő, izraeli-magyar Joav Blumot tavaly a Székesfehérvári Törvényszék jogerősen felmentette a közokirat-hamisítás vádja alól, és felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Székesfehérvári Járásbírósághoz.

Tagadta bűnösségét Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, a sukorói telekcsere-szerződés ügyében indult büntetőper harmadrendű vádlottja a Szolnoki Törvényszéken tett vallomásában.

A vagyonkezelő volt igazgatója sörös kutyáról szóló bűnjelet is talált a nyomozati anyagban. Az egész nyomozást koncepciózusnak tartja, ami politikai megrendelésre zajlott.

A csütörtöki tárgyaláson, vallomása befejező részében az elsőrendű vádlott, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója az ügyész, a bíróság és védők kérdéseire válaszolt.

Tátrai Miklós elsőrendű vádlott szerint a Sukoró-ügyben indított büntetőper azt üzeni minden köztisztviselőnek és állami alkalmazottnak, hogy ne csináljon semmit, mert ha mégis megteszi, abból baj lesz.

Politikai érdekek szolgálata, a baloldal lejáratása – Tátrai Miklós elsőrendű vádlott szerint ez a fő célja a Sukoró-pernek, amely a negyvenezer oldalas vádirat és Tátrai többórás vallomásának ismertetésével hétfőn kezdődött Szolnokon. A helyszín kijelölése miatt a vádlottak alkotmánybírósági vizsgálatot kértek, ezt azonban a bírónő elutasította.

Negyvenezer oldal nyomozati anyag vár a bíróságra, de a vádirat aligha lesz támasza.

A Központi Nyomozó Főügyészség tavaly július 20-án jelentette be, hogy vádat emelt öt ember ellen a sukorói telekcserével összefüggésben. A beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot. Jövő héten kezdődik a büntetőper.

Harmadszor is elkaszálták a sukorói telekcsere-szerződést: Joáv Blum felülvizsgálati kérelmét elutasítva kedden a Kúria is azt állapította meg, hogy a 2008-ban megkötött kontraktus érvénytelen. Igaz, a harmadfokú eljárásban már a harmadik különböző indoklás hangzott el: a Kúria szerint a telekcsere-szerződés eleve jogszabályba ütközik, ugyanis ellentmond a Nemzeti Földalapról szóló törvénynek. Blum jogi képviselője nem kívánta kommentálni a végleges döntést.

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete miatt kezdődik büntetőper jövő januárban a Szolnoki Törvényszéken. Az eljárás tárgya egy külföldi befektetői csoportnak a Velencei-tó partjára tervezett kaszinóberuházása.

A strasbourgi bírósághoz fordul Tátrai Miklós és Császy Zsolt. Tátrai Miklós a blogjában azt írja, ezt „a magyar bíróságok tekintélyének védelme érdekében is” teszi. Vélhetően így tesz a Sukoró-ügy további két vádlottja is, akik még nyár végén fellebbeztek az Országos Bírói Hivatal elnökének azon döntése ellen, hogy Szolnokra rendelte a büntetőügyet, amelyben hűtlen kezeléssel vádolják az érintetteket.

A címben szereplő mondat még nem hangzott el az egykori elszámoltatási kormánybiztos szájából, ám az tény, hogy a Budapest Környéki Törvényszék csütörtöki elsőfokú ítéletével arra kötelezte Budai Gyulát, hogy kérjen bocsánatot Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc exminiszterelnököktől, akiket azzal vádolt meg, hogy hamisan tanúskodtak az ügyészségen Sukoró-ügyben. A bíróság 300-300 ezer forintos nem vagyoni kártérítést is megítélt a volt kormányfőknek személyhez fűződő jogaik megsértése miatt.

Vajon milyen titkos dokumentumai vannak Budai Gyulának, amelyek bizonyítják korábbi állítását, miszerint Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc volt kormányfők hamisan tanúskodtak az ügyészség előtt? Ha vannak ilyenek, ezek eddig hogyan nem jutottak az ügyészség tudomására? – ennek próbáltunk utánajárni, miután a volt elszámoltatási kormánybiztos a múlt héten a bíróságon titkos bizonyítékokról beszélt.

Két év után megjelent az ellene folyó rágalmazási per tárgyalásán Budai Gyula, egykori elszámoltatási kormánybiztos, akit Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc perelt be egy 2010-es sajtótájékoztatón elhangzott állítások miatt. Budai akkor úgy fogalmazott, az exkormányfők hamisan tanúskodtak a Sukoró-ügyben az ügyészségi vallomásukban. Most azt mondta, csak a véleményét fejtette ki, amit egyébként továbbra is fenntart.