"Nem tanácsokat kell adni, hanem segíteni kell a határon túli magyaroknak" – mondta Sólyom László volt államfő az MTI-nek csütörtökön Pozsonyban.

„Az előzetes feliratkozás az alaptörvénybe és az emberi jogok európai egyezményébe ütközik” – állítja Sólyom László volt államfő. Az egykori köztársasági elnök – aki két hete a Veszprém megyei Aszófő falunapján élesen bírálta a hatalmat és az ellenzéket egyaránt – úgy látja, Magyarországon a mindennapi jogbiztonság és az alkotmány szilárdsága is odaveszett.

Sólyom László szerint Magyarország működésének alapjai bizonytalanná váltak azzal, hogy az alkotmány a "napi hadműveletek puszta eszközévé lett", a kormányzat és a törvényhozás lerombolta az alkotmányos kultúrát; a volt köztársasági elnök erről a Heti Válasz című lapnak adott interjújában beszélt.

Ha nem is feltétlenül alkotmányellenes a választási részvételt előzetes regisztrációhoz kötni, elég nehéz lesz megmagyarázni, milyen érdek fűződik egy alapjog efféle korlátozásához – állítja László Róbert választási szakértő.

Visszautasították fideszes szakpolitikusok a Népszabadságnak nyilatkozva, hogy az Orbán Viktor által bejelentett előzetes regisztrációról (választói feliratkozás) szóló jogszabály, melynek parlamenti elfogadását őszre tervezik, alkotmányellenes lesz.

Egyetértenek az elemzők abban, hogy nem fogják megfogadni a kormánypártok Sólyom László volt köztársasági elnök Aszófőn elmondott kritikáját és intelmeit, holott ellenzékben még szinte vakon követték elnöki állásfoglalásait.

Nagyon hosszú idő után most először szólalt meg Sólyom László volt köztársasági elnök, aki meglepő módon egy kis Veszprém megyei község, Aszófő falunapjának megnyitó beszédét tartotta a mai napon – ám ahogy a volt elnök beszédei általában, ez is többlet-tartalommal volt teli.

A 70 éves Sólyom Lászlónak, az Alkotmánybíróság első elnökének és volt köztársasági elnöknek a magyar jogrend Európához kapcsolásában betöltött kiemelkedő szerepét méltatták tisztelői a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott ünnepségen.

Sólyom Lászlót vagy Vizi E. Szilvesztert sokkal szívesebben látnák a bulvárhírek olvasói a köztársasági elnöki székben, mint Áder Jánost – derült ki a Blikk felmérésből.

Különböző államok különböző dolgokra használhatják a fejüket, akár van rajta korona, akár nincs. Lehet jó egy államfő erre, arra és semmire. Lehet egy politikai program végrehajtásának irányítója, lehet éjjeliőr s jó szolga, végül pedig lehet díszpinty.

Hét évvel ezelőtt, amikor Mádl Ferenc utódját keresték a pártok a köztársasági elnöki posztra, a Fidesz országos szimpátiaszavazást hirdetett, hogy méltó személyt találjon a feladatra. Akkoriban épp Orbán Viktor és Áder János jelentette be a kezdeményezést, mondván: ebben a fontos kérdésben nem lehet az emberek nélkül dönteni.

A Jobbik sem Sólyom Lászlót, sem pedig Kövér Lászlót nem tartja megfelelőnek a köztársasági elnöki posztra – mondta újságírói kérdésre Vona Gábor, az ellenzéki párt elnöke hétfőn, a házbizottság ülését követően.

A luxembourgi székhelyű testület főtanácsnoka szakvéleményében azt állítja, Szlovákia nem sértett jogot, amikor 2009. augusztus 21-én megtagadta a beutazást az akkori magyar köztársasági elnöktől.

Nem temeti az alkotmányosságot, az új alaptörvény szövege alapján azért még van remény – többek között ez derült ki Sólyom László, az Alkotmánybíróság első elnöke budapesti előadásából.

Stumpf András, a Heti Válasz újságírója a lap online felületén élesen támadja a Népszabadságot, gyomorforgatónak minősítve azt, amilyen tisztelettel lapunk az előző napon megemlékezett Sólyom László volt köztársasági elnök hetvenedik születésnapjáról.

Az új alaptörvény rendszerhibájának tartja az alkotmánybírósági kontroll teljességének elvételét Sólyom László volt köztársasági elnök. Az Alkotmánybíróság (Ab) egykori elnöke ugyanakkor úgy látja: azzal, hogy az alaptörvény hatályba lépett, "kikerült meghozója kizárólagos rendelkezése, az ott érvényesített alkotmányosságfelfogás alól", s működtetője a begyökerezett alkotmányos kultúra lesz, amelynek hordozója "mégiscsak a jogászi szakma".