A BKV-hoz hasonlóan a MÁV Start és a Volán járatain sem élhetnek a korábbi utazási kedvezményeikkel a volt rokkantnyugdíjasok. Néhány hét, és mintegy 300 ezer embernek drágul irreális mértékben az utazása. Az érdekképviselet az Emberi Jogi Bírósághoz, az ombudsmanhoz, az Alkotmánybírósághoz, az ENSZ-hez fordul.

Jelentősen csökkentették egy asszony rokkantsági fokát arra hivatkozva, hogy a sikeres agyműtét után javult az állapota. Az asszony lenne a legboldogabb, ha így lenne, de húsz éve senki nem hajlandó elvégezni a kockázatos műtétet.

A Fidesz veszprémi alelnökének, Némedi Lajosnak Gyurcsány Ferenc jutott eszébe arról, hogy elhunyt az a zirci férfi, aki december közepén szíven szúrta magát a nyugdíjbiztosító kirendeltségén. Némedi embertelenséggel vádolta meg a Demokratikus Koalíció helyi képviselőit, akik hétfőn megemlékezést szerveztek K. Lajos emlékére, egyúttal felemlegette, hogy az öngyilkosságba menekült férfit egy olyan jogszabály alapján kötelezték felülvizsgálatra, amelyet még a Gyurcsány-kormány idején fogadtak el.

Elhunyt K. Lajos zirci rokkantnyugdíjas, aki december közepén szíven szúrta magát a veszprémi nyugdíjbiztosító intézet ügyfélszolgálatán.

Megszűnik a rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességűek január elsejétől két típusú ellátást kaphatnak: rehabilitációsat vagy rokkantságit. Ez utóbbit csak azok, akik semmilyen munkát nem tudnak elvégezni. Közel 200 ezer embernek felülvizsgálaton kell részt vennie.

Az 55 éves rokkantnyugdíjas szerdán beutazott Veszprémbe a nyugdíjbiztosítóhoz, kivárta a sorát, leült az ügyintézővel szemben, kérdezett néhány dolgot, majd fölállt, és a magával hozott késsel szívtájékon szúrta magát. Annyi biztosan elhangzott: „...ha én ennyit érek az országnak…”

Szíven szúrta magát a veszprémi nyugdíjbiztosítási igazgatóságon egy 56 éves férfi, mert rokkantsági nyugdíját jelentősen csökkentették - írja a napló-online.hu.

Több százezer tartósan beteg ember gyors elszegényedését és ellehetetlenülését jósolja Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének elnöke, ha változatlan formában fogadja el a parlament a rokkantsági ellátások átalakításáról szóló törvényjavaslatot.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a szocialista párt a szolgálati és a rokkantnyugdíjasokat érintő intézkedések miatt.

A kormány a Széll Kálmán Tervben és az erre épülő Konvergencia Programban is kinyilvánította, hogy akár több százezer jelenlegi rokkantnyugdíjast is vissza kíván vezetni a munkaerőpiacra. Jelentős késéssel készült el az erre vonatkozó törvénytervezet, melynek kapcsán a Policy Agenda megvizsgálta, hogy milyen társadalmi és gazdasági hatásokkal kell számolni.

Már a parlament előtt van az törvényjavaslat, amely révén 190 ezer ember veszíti el a rokkantsági ellátását.

Átalakítják a rokkantsági nyugdíjrendszert, mert a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan, pazarló, átláthatatlan és folyamatosan államadósságot generál - közölte Giró-Szász András kormányszóvivő sajtótájékoztatóján.

Megszűnik a rokkantnyugdíj, és átalakul rehabilitációs, valamint rokkantellátássá. Nagyjából 200 ezren számíthatnak arra, hogy visszahívják őket felülvizsgálatra, ahol is vagy a rehabilitációjukról döntenek, és visszavezetik őket a munkaerőpiacra, vagy rokkantnak nyilvánítják őket. Nem kiadáscsökkenést remél ettől a kormány, hanem hogy kevesebben akarják ''leszázalékoltatni'' magukat.

Jelentősen, nyolcvanmilliárd forinttal csökken jövőre a gyógyszer- és a táppénzkassza, nem lesz pénz az elhasznált mentőautók cseréjére, a biztosítóknak kell majd kifizetniük felelősségi alapon a balesetet okozók egészségügyi ellátását is – ez derül ki a lapunk birtokába került jövő évi költségvetés tervezetéből.

Nagyobb volt a kormány hevülete, mint a teljesítőképessége, amikor a jogosultságuk gyors felülvizsgálatával fenyegette a rokkantnyugdíjasokat. A Széll Kálmán Terv a nyugdíj- és a rokkantnyugdíjasi rendszer átalakításával – ennek keretében a „színlelők” kiszűrésével – a ciklus végéig 220 milliárdot készült megtakarítani a költségvetés számára. Már júliustól meg kellett volna kezdeni 220 ezer ember visszavezetését a munkaerőpiacra, azonban még a „módszertan kidolgozásával” sem végeznek januárig.

Keserű sóhaj tör fel az ötvenkilenc éves Marie Pulmanovából. – Harminckét évig dolgoztam az egészségügyben, ebből huszonkettőt a rohammentőknél húztam le.

Gyógyszerrel megmérgezte három gyermekét egy Bajához közeli tanyaközpontban, Mártonszálláson élő 40 éves nő, majd maga is nagy adag orvosságot vett be. A 10 éves kislány meghalt, a 11 éves és 8 éves kisfiú életét megmentették a mentősök, akik a helyszínre érkezve azonnal gyomormosást alkalmaztak.

Csak azt küldik felülvizsgálatra, akinek legalább öt éve lenne a nyugdíjkorhatárig. A 750 ezer rokkantnyugdíjasból 220 ezren számíthatnak a vizsgálatra.

A Széll Kálmán Terv július 1-i határidővel vállalt tíz intézkedése közül egyelőre semmit nem tudni a rezsiköltségek befagyasztásáról, az új gyógyszertámogatásokról, a rokkantsági szabályokról és a közszfére életpályamodelljéről - hívja fel a figyelmet a Világgazdaság.

Idén 2,4 százalékos költségvetési többlet alakulhat ki, döntően a magánnyugdíjpénztáraktól eredő portfólióbevétel miatt, ami a GDP 9,5 százalékával javítja az egyenleget – derül ki az MNB inflációs jelentéséből. Ha nem számolnánk be ezt az egyszeri egyenlegjavító intézkedést, az államháztartás idén rosszabb helyzetben lenne, mint tavaly volt.