Huszonnégy éve hangzott el az akkor mindössze 26 éves Fidesz-elnök legendás beszéde a Hősök terén, amellyel Nagy Imrével és mártírtársaival együtt temette a diktatúrát. Senki sem hitte, hogy az akkor sokak által hősként ünnepelt fiatal maga teremt egyszer az 1989-eshez hasonló helyzetet, és alig negyed évszázad alatt szinte olyanná válik, mint az egykori diktatúra vezetői.

A rendszerváltás kudarc, gazdasági és társadalmi újratervezésre van szükség – ebben értettek egyet az Ökopolisz Alapítvány vasárnapi budapesti konferenciájának "sztárfellépői". Sólyom László elsősorban a politika, Róna Péter a nemzetgazdaság, Ángyán József a földkérdés és a vidék tényeit elemezve jutott el ugyanarra a következtetésre: ez így nem mehet tovább.

Elhunyt Mark Palmer, aki a magyarországi rendszerváltás idején, 1986 és 1990 között az Egyesült Államok budapesti nagykövete volt.

Az biztos, hogy lehetett volna más. Az biztos, hogy a politikai elit azt akarta, hogy ne legyen más. Politikusok, akik abban az időszakban szocializálódtak...

A kormány úgy döntött: átlagosan hatvanöt százalékkal megemeli a benzin árát, mire a taxisok úgy határoztak, lezárják az országot. Pletykák...

Nem érzi úgy Szűrös Mátyás, hogy ideje kikiáltani a negyedik magyar köztársaságot? Vagy elégedett a nemzeti együttműködés rendszerével? És mi a közös benne és Orbán Viktorban? És mit szólna mindehhez Nagy Imre? Csikidám, Rambo és Pozsgay; ez az eheti NOL-Totó. Szalay Tamás Lajos és Perjéssy Gábor videóinterjú-sorozata.

A demokrácia katasztrófája. David Leigh, a The Guardian oknyomozó újságírója úgy véli, tragédia történne, ha többé nem nyomnák ki a közéleti...

„Játék nélkül nem élet az élet” - mondta Csurka István az Élet és Irodalomnak 1968-ban, amikor a labdarúgáshoz, a kártyához, a lovihoz...

Stádium címmel társadalmi és kulturális havilap indult, amelynek főszerkesztője Pozsgay Imre; az elmúlt napokban először megjelent lapot a készítői független sajtóorgánumnak szánják - közölte a százhalombattai központú, országos terjesztésű folyóirat alapítója és felelős szerkesztője kedden az MTI-vel.

„Illusztrációk egy történethez, amelynek én nem fő-, de még csak nem is mellékszereplője, csak dokumentátora voltam”, mondja fotóiról Nagy Piroska. A múlt télen a Kieselbach Galéria gondozásában megjelent Az eufória évei című album képeiről van szó, amelyeket a rendszerváltás körüli, többnyire ellenzéki megmozdulásokon készített az akkor még amatőr fotográfus, aki Amerikából tért haza a nyolcvanas években, hogy az ELTE-n tanuljon néprajzot.

Az MSZMP KB egykori tagja vállalta, hogy válaszol a megszokottan szokatlan kérdésekre. Az egykor nagy hatalmú politikustól többek között arra vártunk választ: szerinte mit tanult el Orbán Viktor a Kádár-rezsimtől, mi volt eddigi élete legkínosabb pillanata, volt-e értelme a rendszerváltásnak, de szóba kerül Oszkó Péter WizzAir-érdekeltsége, a Gun's and Roses zenekar, és felrántjuk a leplet Puzsér Róbert múltjáról is. Szalay Tamás Lajos és Novinszki Tamás videóinterjúja.

Érzékenyen érintette a szocialistákat Lázár Jánosnak a mai lakiteleki konferencián elmondott beszéde – legalábbis erre enged következtetni a Török Zsolt MSZP-szóvivő által jegyzett válaszközlemény hangvétele. A Fidesz frakcióvezetője azzal vádolta meg a szocialistákat, hogy ők és kommunista elődeik felelősek a rendszerváltás csődjéért, mire az MSZP egy hosszú listával, jobboldalivá avanzsált egykori állampárti szereplők névsorával válaszolt.

2010-re Magyarországon teljessé vált a rendszerváltás csődje - jelentette ki Lázár János, aki legfőbb "sírásókként" a 80-as évek végi kommunistákat és kései szocialista utódaikat nevezte meg. A Fidesz frakcióvezetője szerint jelenleg azért nincs politikai egyeztetés a kormányoldal és az ellenzék között, mert a másik oldal "tagadás és elutasítás" politikájával nem lehet mit kezdeni.

Ez körülbelül akkora meglepetés, mint a magyar férfi vízilabdacsapat győzelme a kinshasai városi válogatott ellen. A Népszabadság megszerzett...

„Lezártuk a rendszerváltás két évtizedét” – hangoztatja a kormánypárt, talán azzal az üzenettel, hogy az útkeresés zavaros és boldogtalan évei után a nyugodt fejlődés időszaka következik.

Tőkés László az erdélyi magyar politikát is felelősnek tartja azért, hogy Romániában nem történt valódi rendszerváltás.

Bő tizennyolc hónapon át változatlan volt az Orbán-kormány miniszteri szinten, ezzel pedig új rekordot állított fel a kabinet. A rendszerváltás óta nem akadt egyetlen kormány sem, amely megalakulása után ennyi ideig érintetlen maradt volna. Ezen a téren csak az első Orbán-kormány tudta megszorítani a másodikat.

A nevezetes 1991-es Kónya-Pető vita után húsz évvel megint egy asztalhoz ültették a rendszerváltás két meghatározó arcát, akik ezúttal a Fidesz igazságtételi törekvéseiről vitáztak - csak más esélyekkel és tétekkel.