Egy csapat francia kutató, az illetékes miniszter és több száz érdeklődő ünnepelte az AIDS kórokozójának felfedezéséért idén orvosi Nobel-díjjal jutalmazott két kutatót, Françoise Barré-Sinoussit és Luc Montagniert. Az eseményen lapunk francia tudósítója is jelen volt…

Amerikai kutatók olyan készítményt fejlesztettek ki, amely megvédheti a szervezetet a radioaktív sugárzás káros hatásaitól.

Első ízben hoztak létre részben emberi, részben állati embriókat brit kutatók - írja a brit közszolgálati televízió hírportálja. A hibrid embriók eddig 3 napot éltek túl, de 14 nap után mindenképpen megsemmisítés a sorsuk.

Meghalt az első hazai műszíves csütörtökön kora délután - közölték a Semmelweis Egyetemen sajtótájékoztatón.

Napjai lettek volna hátra annak a férfinak, akinek Magyarországon elsőként ültettek be tegnap műszívet. A nálunk új eszköz akár további fél évet adhat arra, hogy valódi beültethető szívet találjanak a betegnek.

Magyarország első műszívét pénteken egy súlyos állapotban lévő, szívátültetésre váró 58 éves férfibeteg kapta meg Budapesten, a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikai Tömbjében. A keringéstámogató eszköz - hétköznapi nevén műszív - egy sebészi úton beültetett mechanikus pumpából áll, ami képes átvenni a szív munkáját.

Német tudósoknak anélkül sikerült szervátültetést végrehajtaniuk, hogy immunrendszert elnyomó gyógyszert alkalmaztak volna. Az új szervvel élők védőrendszerének élethosszig tartó és mellékhatásokkal járó kiiktatását hosszú évek óta próbálják elkerülni, de a valóban használható módszerhez egyelőre apró lépésekkel közelít a tudomány.

A fizikusok egy kísérlet eredményének értelmezéséhez más magyarázat híján kénytelenek voltak egy addig ismeretlen részecske, a steril neutrínó létezését feltételezni. Létezésük viszont ellentmondásba került a világegyetem megfigyelt anyageloszlásával. A dilemmát egy ellenőrző kísérlet oldotta föl, e szerint nincsenek steril neutrínók. A mérések közben azonban újabb meglepő eredményt kaptak: a neutrínók megfigyelt energiaeloszlása nem egyezett a várttal. Lehet, hogy emögött is kísérleti hiba bújik meg. Ha újabb mérések alapján mégis igaznak bizonyul, akkor ismét fantasztikus magyarázatra lehet szükség: a neutrínók rejtett dimenziókon keresztül, látszólag a fénysebességet is túllépve rövidítik le útjukat...

Nem akar még szülni, hölgyem, mert épp a karrierjét építi? Sebaj, fagyasztassa le petesejtjeit! Majd tíz év múlva, negyvenéves korában, mesterségesen megtermékenyítjük, és visszaültetjük tíz évvel fiatalabb, azaz genetikailag kisebb veszélyeket magukban hordozó ivarsejtjeit.

A szélütés súlyosságát nemcsak az elzáródott ér nagysága és elhelyezkedése befolyásolja, hanem az is, hogy az ilyenkor működésbe lépő kollaterális, azaz kiegészítő keringés mennyire hatékony. Ha az agyat behálózó erek közötti, egészen addig szunnyadó összeköttetések képesek átvenni a blokkolt ér funkcióját, akkor akár tünetmentesen is lejátszódhat a szélütés. Elégtelen kollaterális keringés esetén viszont a legsúlyosabb következményektől tarthatunk.

Magyarország első robotműtétjét végezték el pénteken. Az emberi kéz közvetlen beavatkozása nélkül végrehajtott operáció után csökken a gyógyulási idő, kisebb a fájdalom.

Tamás Gábor március 26-án, hétfőn, 19.30 órai kezdettel tart előadást a Mindentudás Egyetemén. Az előadás helyszíne a Jövő Háza Teátruma, a belépés ingyenes. Az esemény élőben nézhető az interneten és a Duna II Autonómia tévécsatornán.

Az új aggodalmak rendre elnyomják a korábbiakat, így nem meglepő, hogy a globális madárinfluenza-járványtól való félelmünkben ritkábban jut már eszünkbe a kergemarhakór. Legfeljebb annyi maradt meg a korábbi ijedelemből, hogy kevesebb rántott velőrózsa fogy, és a tatárbifszteket a pirítósra kenve még átfut a fejünkön, hogy pár éve óvtak a fogyasztásától. A prionbetegségek kutatása azonban még tartogat meglepetéseket.

Reggeli eligazítás a Belga Királyi Orvosi Akadémia patinás brüsszeli épületében, közvetlenül az uralkodói palota szomszédságában. Tartja: Frühling János onkológus, akadémikus, állandó ügyvezető főtitkár. A többezres belgiumi magyar emigrációból azon kilencek egyike, akik az itteni tudományos élet elitjébe - ahogy a francia mondja: a krém krémjébe - küzdötték fel magukat. Frühling professzor szavaival: "felmásztak az uborkafán". Közülük négyen '56-osok.

Oláh Zoltán szegedi biológus egy marokkói növény fehér nedvéből fejlesztett ki olyan fájdalomcsillapítót, amely nem okoz függőséget. Az elsősorban a rákos betegek számára hasznos szert akár már az idén kipróbálják embereken is. Ha bejön a szegedi kutatók fejlesztése, szemétbe dobhatjuk a kábító hatású morfint és szintetikus utódait, az opioidokat.

Magyarországon első alkalommal végeztek éber állapotban lévő betegen epilepsziaműtétet úgy, hogy a hatórás műtét ideje alatt, a beteg közreműködésével, elektrofiziológiai módszerekkel milliméter pontossággal határozták meg az érzékeny agyi területeket - erősítette meg egy korábbi sajtótájékoztatóján elhangzottakat Bognár László idegsebész professzor szerdán az MTI-nek.

Valószínűleg új utakat nyit meg a sebészetben az a világpremier, amelynek során három francia sebész a súlytalanság állapotában akar megoperálni egy embert.

A fejfájáskutató amerikai tudósok szerint teljesen téves lehet minden, amit eddig tudtunk, illetve ténynek fogadtunk el a migrénről.

A húsevő (carnivore) ragadozó mintájára leírták az információevő (infovore) zsákmányszerző élőlényt, amelynek minden új információ bekebelezése élvezetet okoz, s ezzel új szó és fogalom került a tudományos szótárba.

A Mindentudás Egyeteme következő előadását Miért baj a cukorbaj? címmel Jermendy György belgyógyász professzor tartja.