Bár a kormány törvénnyel kényszeríti és hitellel segíti a gyógyszerészek patikaszerzését, a folyamat számukra sem lesz kockázatmentes. Be kell tenniük fedezetnek mindenüket: pénzt, házat, családi ezüstöt.

Nem tart a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke attól, hogy végül a gyógyszerészek helyett az államnak kell felvásárolnia a patikákat.

Alig több mint hatmilliárd forint juthat az egészségügyben várható béremelés mintegy harmincmilliárdjából a háziorvosoknak és a védőnőknek.

„Nem lehet elvárni az orvosoktól, hogy ügyeletet vállaljanak, ha valóban elmarad az egészségügyben az emelések alapbéresítése” – mondta lapunknak Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke.

Augusztusban – januárig visszamenőleg – néhány tízezer forinttal emelkedhetnek az orvosi bérek, és körülbelül havi harmincezres többletre számíthatnak a diplomás szakdolgozók, ha a kormány rábólint az ágazati érdekvédők és a szakállamtitkárság között zajló bértárgyalás eddigi eredményeire – tudta meg a Népszabadság.

Csak egyfajta zavarkeltés van - próbálja nyugtatni a kedélyeket Szócska Miklós. A zavar a kormány hiányos felmentési listájával keletkezett.

„Szakmai nyomulás.” Így kommentálta kérdésünkre egy orvos azt, hogy április elsejétől a gyógyszerészeknek a receptek kiadásakor vizsgálniuk kell, hogy a fölírt orvosság jelenthet-e valamiféle veszélyt a beteg számára. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) tiltakozik az új rendszer ellen, Éger István elnök lapunknak azt mondta, az új szabályozás orvosi jogokat von el, és tönkreteheti az orvos és beteg közti bizalmi kapcsolatot.

Az egészségügyi érdekvédők is csak a sajtóból értesültek arról, hogy március hetedikén ágazati bértárgyalásba kezdene velük az államtitkárság – tudta meg az érintettektől a Népszabadság.

Ma még egy lehetőséget kap a kormány arra, hogy ha megkésve is, de ártalmatlanítsa az egészségügyi kényszernyugdíjazás bombáját.

Az ombudsman és az esélyegyenlőségi hivatal közbenjárását kéri az egészségügyiek kényszernyugdíjazása ügyében a Semmelweis Egyetem Közalkalmazotti Tanácsa – tudta meg a Népszabadság.

A Népszabadság információi szerint megkezdődtek a tárgyalások a kormányzat és az üzleti biztosítók képviselői között arról, hogy a magánszféra miként kaphatna nagyobb szerepet az egészségügy finanszírozásában.

Tízmilliárdos állami segítséget kaphatnak jövő júliustól a gyógyszerészek, hogy 2017 helyett már jövőre többségi tulajdonosaivá váljanak patikáiknak – tudta meg a Népszabadság. Lapunknak Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke azt mondta: a részletekről szóló szakmai javaslatról november közepén dönthet a kormány.

Több tízezer forinttal kevesebbet vihetnek haza az egészségügyi dolgozók, ha a kormányzat befagyasztja a mozgóbért – mint ahogy ez szerepel is az új egészségügyi salátatörvény tervezetében.

Felmentést kaptak az egészségügyben a betegek mellett munkát végzők az úgynevezett „nyugdíj vagy fizetés” szabály alól. A háttérintézményekben dolgozó 62 év felettieknek viszont választaniuk kell: vagy megelégednek az öregségi ellátással, vagy tovább dolgoznak – tudta meg a Népszabadság az egészségügyért felelős államtitkárságtól.

A kormányzat hiába szigorított az orvosok befolyásolásának szabályain, a gyógyszerfogyást „ösztönző” piaci trükkök továbbra is léteznek. A gyógyszerügyi hatóság az idén 80 millió forint büntetést szabott ki három gyógyszergyártóra, két tucat cég ellen még zajlik az eljárás. Ezúttal az Aramis Pharma, az Actavis Hungary Kft. és az Amgem Gyógyszer-kereskedelmi Kft. bukott 50 millió, 10 millió és 20 millió forintot.

Akár előre is követelheti a „hálapénzt” az orvos – ez következik legalábbis a július 1-jétől hatályos új munka törvénykönyvéből (Mt.). A jogszabály szerint a „munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el vagy nem köthet ki”. A szövegben a második fordulat az érdekes, amely szerint, ha egy egészségügyi intézmény vezetője engedélyezi a paraszolvenciát, elvileg ahhoz is hozzájárul, hogy alkalmazottja bizonyos szolgáltatásokért előre díjat kössön ki.

Elképesztő, megalapozatlan – efféle jelzőkkel minősítették az általunk megkérdezettek Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek a 62 éven felüli közszolgák kényszernyugdíjazására vonatkozó javaslatát. Jövőre az államigazgatási, az egészségügyi és az oktatási rendszer átalakításának következményeként újabb negyedmillió közalkalmazott és köztisztviselő foglalkoztatója lesz az állam.

Az egészségügyi kormányzat mentességért folyamodott a kormányhoz, miután a 62 évesnél idősebb közszolgák kötelező nyugdíjba vonulásának terve azonnal bedöntené az egészségügyet.

Aligha van Magyarországon olyan nővér, orvos vagy beteg, akinek az életébe ne szólt volna bele hétfőn az Országgyűlés, amikor jóváhagyta az egészségügyi salátatörvényt. Ebbe ugyanis a kormány mindenféle tematikus megszorítás nélkül zsúfolt bele szabálymódosításokat. Így a sebészek munkaidejétől a nyugdíjasok protézisén át a gyógyszergyárak profitjáig szinte mindent átírtak egyetlen gombnyomással.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a béremeléssel a mézesmadzagot húzta el az orvosok előtt a kormány – ez derült ki az egészségügyi salátatörvény szakbizottsági vitáján a parlamentben hétfő délelőtt.