A különböző kontinensek népeinek rítusait, ünnepi szokásait, démonjait a világ minden részéből összegyűjtött maszkok segítségével bemutató kiállítás nyílik csütörtökön a debreceni Déri Múzeumban.

Szomorú sorsra juthat az UNESCO-védjegy-várományos magyar táncházmozgalom, ha a kultúr- és oktatáspolitika és a média nem ismeri el: a táncházak a nemzeti kultúra részei, amelyeket ápolni kell, nem eltakarni.

A honi muzeális gyűjtemények több mint egyharmadát az ország 320–360 tájházában őrzik, bár kérdés, meddig. A tájházak zömében már a temperálásra se futja, pedig kezdenek egyre fontosabb kulturális és közösségi terekké válni.

A népi textilörökség megőrzése és az értékteremtés volt a célja annak a svédországi kezdeményezésnek, amelyhez erdélyi, észt és magyar közösségek csatlakoztak

Piros szára az ördögtől védi gazdáját, a gyomorbajjal küszködő zabot potyogtathat bele, s búcsúzóul még a halott két keze közé is tesznek belőle egy párat. Az észt kesztyű ugyanis jóval több, mint kéztakaró: lélekmelegítő, művészet és mágia egyben. A balti állam kötött-történelméből az Észt Intézet hozott most ízelítőt a Lajos utcai Textilmúzeumba.

Lassan, de biztosan sikerül meggyőznünk a fejlett világot, hogy a magyar tárgyalkotó népművészet lényegében nem több és nem kevesebb, mint a mezőkövesdi óriásceruza, az esztergált menyecskében végződő fakanál és a matrjoskababa megbonthatatlan egysége.

Nevezzük egyszerűen a zöldségfélék polihisztorának: a péniszkupak, a sörmerítő, a tücsökkalitka és a kígyóbűvölő furulya ugyanis csak töredéke a temérdek használati tárgynak, amely a lopótök megszáradt terméshéjából készülhet. A variációk mától a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban (MMM).

Azt persze nem tudjuk, hogy a Dunaújváros helyén egykor álló Intercisa nevű kisegítő légióstáborban majszoltak-e mézeskalácsot a tisztes rómaiak, de az biztos, hogy tudtak róla. Mézzel édesített tésztákat ugyanis már évezredek óta készítenek az emberek, s ez nem csupán a velünk születetett torkosság miatt van így, hanem mert ezt a természetes édesítőszert fedezte fel leghamarabb a konyhaművészet. A méhek nagy bosszúságára.

Moldvai és gyimesi muzsikát játszó zenekarok koncertjeivel és színházi előadással rendezik meg az idei Csángó karácsonyt Budapesten, a Marczibányi téri Művelődési Központban szombaton. A 20 éves jubileumát aznap ünneplő Guzsalyas táncház-bállal várja a táncos lábúakat.

A 17-19. század erdélyi kerámiáit mutatja be A Kárpát-medence kerámiaművészete című sorozat most megjelent nyitóalbuma. Csupor Sándor kötetét, amelyben hatszáz szilke, csupor, tál, bögre, tányér, korsó és bokály ad képet Erdély népi kerámiaművészetéről, ma mutatták be Budapesten.

Kereskedelmi szempontból nem volt valami fényes a bütykösmacskándi búcsú az idén: oké, hogy vadászkalapos nyulat és a hologramos nyári ludat az utolsó szálig elvitték, a portéka színe-java azonban odaszáradt. Még szerencse, hogy a Szentendrei Szuvenírárusok Szövetsége végül mind a másfél tonnát, ami megmaradt, átvette.

Akárhonnan nézzük is, nem egy műalkotás. Nem kacérkodik a giccsel, nem utal rá ironikusan, mégcsak nem is értelmezi újra: egész egyszerűen megtestesíti. Elnagyolt alakok, naiv vonalvezetés, simára csiszolt életigazságok. A XX. század első felében fénykorukat élő falvédők mégis beszédesek. Eszményekről és valóságról, beteljesült és soha be nem teljesülő álmokról, vagy épp arról mesélnek, hogy egy, ma már csak a fényképekről visszanéző generációnak mi jelentette a könnyen elérhető szépet, és a konyhában is elférő igazságot. A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum a két világháború között készült falvédőkből állított össze amolyan történeti áttekintést nyújtó tárlatot.

Áprilisban nyílik meg Miskolcon a Kárpát-medencei népviseleteket bemutató kiállítás. A tárlat tulajdonosa, Barna György gyűjtőmunkájának köszönhetően ma már ritkán látott, műszaki és használati cikkeket is láthatnak az érdeklődők a Győri kapuban található kiállítóhelyen.

Amikor 1996 karácsonyán el kellett adni a Palóc Népművészeti és Háziipari Szövetkezet épületét, sokan végleg lemondtak az itt készített, szép szőttesekről. Szerencsére nem nekik lett igazuk. Ma is csattognak Szécsényben a szövőszékek, többek között Dékány Lajosné népi iparművész munkájának köszönhetően palóc szőttes ülőpárnák, asztalterítők és függönyök készülnek - akár a modern lakások díszítésére is.

Elhunyt Vargyas Lajos néprajztudós, az MTA népzenekutató csoportjának volt igazgatója, a néprajztudományok kandidátusa, a néprajztudományok és a zenetudományok doktora, a szlovákiai Áj falu díszpolgára, akinek életművét egyebek közt Széchenyi-, Erkel-, Magyar Örökség és Prima Primissima Díjjal ismerték el. 94 éves volt.

Főkötő-kiállítás nyílt a világörökségi palóc falu, Hollókő szomszédságában, Rimócon. A hét végéig megtekinthető tárlatot a szervezők egy viseletkészítő konferenciával egészítették ki, és a falunaphoz időzítették.

A második Debreceni Nemzetközi Művésztelep kéthetes tematikus rezidens programja a kortárs képzőművészet önkiterjesztésének jó néhány évtizede zajló eseményeire kíván reflektálni, mikor meghívott résztvevőinek a terepszemle (terepkutatás) nem titkoltan tudományos felhanggal kezelt fogalmát, s módszerét tálalja fel.

Szigethalom határában, egy 12 hektáros katonai bázison középkori falu épül. A terv szerint az unió minden országa képviselteti majd magát a rá jellemző IX-XI. századi épülettel, s így alakul ki itt egy európai történelmi skanzen. Szombaton például a norvégok helyezték el az egyik földdel borított hangár tetején a viking cölöpvár "alapkövét", s kissé arrébb, a mesterséges tó közelében egy izlandi hosszúház helyét is kijelölték hasonló módon. Három norvég régész is érkezett, hogy segítsen. Az alapkő egy szépen faragott oszlop volt. Az eseményre a bécsi norvég nagykövet aszszony, Bante Angell-Hansen és az izlandi tiszteletbeli konzul, Utassy Ferenc is eljött, s bár azt mondták, sietnek, több órát töltöttek a parkban.

Újszerű kiállítás nyílt a Sparks Galériában, melynek tárgya az őszi budapesti zavargásokban „részt vevő” utcai kukák műtárgyakká való átalakítása. Az ötlet meglehetősen fantáziadús alkotásokat eredményezett.

Átadták a Magyar Kézműves Remek címeket. a tavaly ötödször meghirdetett pályázatra 34 pályamunka érkezett, amelyből 24 kapta meg a zsűri döntése alapján az elismerő címet. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a magyar kézművesség múltból hozott értékeinek elismerésére 2001-ben alapította a Magyar Kézműves Remek elismerő címet.