Minden idők legnagyobb bevételű filmje lett Észak-Amerikában a Csillagok Háborúja hetedik része. Az ébredő erő az Avatart taszította le a trónról.

Évtizedes mélypontra zuhant a francia filmek nézőszáma külföldön: míg 2012-ben több mint 144 millióan voltak kíváncsiak a francia alkotásokra, tavaly mindössze 50 millióan ültek be rájuk a külföldi mozikban.

Európában elsőként, a Westend multiplex mozijában nyílt meg az újabb mozicsodával felszerelt vetítőterem, amely a nézők elvarázsolását hivatott szolgálni: a 4DX néven futó technológia immár „testileg” tesz hozzá a moziélményhez.

A héten moziba kerülő filmek főhősei egyformán haragszanak: valamelyikük a világra, valamelyikük önmagukra. Előbb-utóbb viszont mind rádöbbennek, soha sincs késő változtatni a dolgokon.

Mindenkinek a sajátját kell megvívnia: a Culleneknek a vérfarkasokkal, Henriknek a keresztényekkel, míg egy fiatal, félárva lánynak saját magával. Végül kiderül, mindegyikük csak a boldogságot keresi. Heti filmpremierek.

Máris többszörösen módosulhat a tavaly év végén, a Magyar Filmművészek Szövetsége szerint politikai erővel megújított mozgóképtörvény. Az első módosítást október 14–én a kormány nevében az erőforrás-minisztérium nyújtotta be, míg a napokban a Jobbik Magyarországért Mozgalom is beadja módosító javaslatát. Novák Előd, a Jobbik alelnöke szerint elfogadhatatlan, hogy a hazai multiplexek több mint 90 százaléka az izraeli tulajdonú Cinema City International (CCI) kezébe került.

A jövő bérgyilkosai időgép segítségével végzik a munkájukat, a hangtechnikus Gilderoy végül már nem tud különbséget tenni valóság és képzelet között, míg a két kisteknős egy megrajzolt világban kalandozik. Heti filmpremierek.

A rőt hajú, harcos hercegnő története az eddigi leggyengébben sikerült Pixar-film, Adam Sandler pedig ezúttal még önmagát is alulmúlta. Heti filmpremierek.

Ember legyen a talpán, aki eligazodik a jelenlegi mozis piacon. Például Budapest Filmből is kettő van: egy gyakorlatilag külföldi tulajdonban lévő forgalmazó kft. és egy önkormányzati tulajdonú részvénytársaság, amely a fővárosi artmozikat üzemelteti. Utóbbi vezetőjével, Körösvölgyi Zoltánnal beszéltünk a piaci helyzetről.

Hosszadalmas átalakulás jellemzi a magyar mozipiacot: a „lassítás” oka a hagyományos és az artmozik technikai fejletlensége és az indokolatlanul döcögős állami szerepvállalás.

Pesavárban, a pakisztáni iszlám fundamentalizmus fellegvárában jó üzlet a felnőtt filmeket vetítő mozi. Telt ház van, főleg angol nyögésekkel. Egyelőre, legalábbis.

Megvannak az összesített adatok: a magyar mozik már nem tudtak eladni tízmillió jegyet sem. Öt éve még két és fél millióval több néző volt. Az üzemeltetők próbálnak optimisták maradni, hátha idén a hobbitok és a brit titkosügynökök majd visszacsábítanak sokakat. Magyar filmekben nem véletlenül nem bíznak: úgy tűnik, nálunk nem a mozikban keresik az emberek a hazait.

Jogerősen négy-négy évre enyhítette a Pécsi Ítélőtábla kedden annak a két fiatalembernek a börtönbüntetését, akik tavaly márciusban légfegyverekkel kiraboltak egy benzinkutat Siófokon, s emiatt az elsőfokú bíróság hét-hét évre ítélte őket.

A belga rendőrök sok mindenre számíthattak, de bizonyára nagyon meglepődtek, amikor 12 krokodilt fedeztek fel egy adócsalással vádolt német férfi házában.

Az artmozik digitalizálására írt ki pályázatot Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter augusztus 3-án, melynek keretében százmillió forintot osztanak majd szét a jelentkezők között. Meglepő hír ez, miközben az utóbbi több mint egy évben szinte kizárólag az artmozik ellehetetlenüléséről és bezárásáról lehetett hallani.

A finanszírozás elmaradása miatt veszélybe került az úgynevezett art mozik működése - hangzott el a Mozisok Országos Szövetségének (MOSZ) keddi, Egerben megrendezett tanácskozásán, melyre Andrew G. Vajna filmügyi kormánybiztost is meghívták, csak épp nem ment el.

Több mint kétéves stagnáló-vegetáló állapot után megmozdult a hazai független moziforgalmazói piac. Nem is kicsit, hiszen rögtön három cég is jelentkezett új premierekkel.

Felvásárolta a Cinema City International a Palace Cinemas négy leányvállalatát, köztük a Palace Cinemas Magyarország Kft.-t (tehát a MOM Park, a Westend, a Campona és a Mammut mozikat), és ez az üzleti tranzakció jelentősen megmozgatja a hazai mozis piacot. Az izraeli érdekeltségű CinemaCity eddig is fontos piaci szereplő volt Magyarországon, a vidéki többtermesek tekintetében egyenesen piacvezető. Most azonban a négy fővárosi multiplex mozi 47 termének megvételével Budapesten is „nagyhatalommá” váltak.

Fél évvel ezelőtt még a teljes digitalizálás mellett érveltek az artmozik üzemeltetői, ma már viszont azt számolgatják, hogy mennyi idejük van hátra a teljes csődig - röviden így jellemezhető a hazai művészfilmszínházak helyzete. Az állam kihátrálni látszik az ilyen intézmények finanszírozásából. Ez Európában példátlan kulturális összeomláshoz vezetne.