Unalomba fulladt az eurózóna pénzügyminisztereinek találkozója, de néhány ország számára izgalmasnak bizonyult a huszonhetek keddi tanácsülése, amelyen formálódni kezdett a nyugdíjalku. Matolcsy György nagy sikernek könyvelte el, hogy a reform felszámolását utólag nem bünteti majd az EU, ahogy tervezte.

Még ha van is koncepció a kormány gazdaságpolitikájában, kívülről úgy látszik, mintha egy sorozatos improvizációs játékban vennénk részt, melyben átgondolatlan, egymást kioltó intézkedések váltják egymást – így összegezhetők a GKI konferenciáján elhangzott beszédek.

A XXI. század első évtizedének végén, negyvenhat év megszállás, diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után Magyarország visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét – így kezdődik e ciklus parlamentjének első politikai nyilatkozata. Most készülnek a másodikra, de előbb az elsőt módosítani kellene. Azóta kiderült ugyanis, hogy nem mindenki szerezte vissza az önrendelkezési jogát. A kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok történetesen éppen elveszítették.

Adómentes lesz az állami nyugdíjrendszerbe visszatérők számára a pozitív reálhozam felvétele készpénzben is – ezt Orbán Viktor, Lázár János és Kósa Lajos politikai nyilatkozatban garantálná. A szocialisták szerint blöffről van szó, hiányzik a törvényi garancia. Szijjártó Péter ígéri: a részletszabályokat Matolcsy György tárcája dolgozza ki.

Politikai nyilatkozat elfogadását javasolja az Országgyűlésnek a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok védelméről három fideszes képviselő, Orbán Viktor, Kósa Lajos és Lázár János.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a globális pénzpiac furkósbotjának szerepét betöltő nagy nemzetközi hitelminősítőknek édesmindegy, hogy a magyar kormány milyen áldozatok árán faragja le a költségvetési hiányt az általuk is elvárt szintre.

Két osztályzattal rontotta Magyarország adósminősítését a Moody’s, amely a többi hitelminősítőhöz hasonlóan a strukturális reformokat kéri számon a kormányon. Ha a kabinet tartja magát ígéretéhez és februárban előáll a nagy állami rendszerek átalakításáról szóló javaslataival, még elkerülhetjük a bóvli kategóriát.

Aláírást gyűjt a Fidesz-frakcióban Varga László (MSZP) annak érdekében, hogy a képviselőcsoport ne szavazza meg a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos változásokat tartalmazó törvénymódosításokat.

A magán-nyugdíjpénztári tagok többsége valószínűleg magasabb nyugdíjra számíthat, ha visszalép az állami rendszerbe, vannak azonban olyanok is, akiknek az ígért retorziók ellenére is megéri maradni. A pénztárak még a január végi határidő előtt kiszámolják, ki melyikkel jár jobban.

Mint a bibliai bűnbakra, úgy aggatják fel a nyugdíjpénztárakra a közösség bűneit, s aztán kikergetik a sivatagba. A semmibe. Ha túlélik, túlélik. Az első – és a legsúlyosabb – bűn, hogy lyukas az állami nyugdíjkassza. Naná. Hogyne lenne az, hiszen 1,2 millió dolgozó polgár minimálbér után fizet nyugdíjjárulékot. A minimálbérre kirótt teljes nyugdíjjárulék évi összege alig fedezi egy kisnyugdíjas két-három havi nyugdíját. Ennyire vagyunk mi szolidáris nép.

A magyarok megtakarítási hajlandósága nem változott a kormány nyugdíjultimátuma óta – vélik a megkérdezett magyar bankvezérek. A középosztály tehetősebb képviselői ugyanakkor egyre inkább érdeklődnek a határon túli, elsősorban az osztrák befektetések iránt – mondja egy neves magyar privátbanki szakértő.

A nyugdíjak államosításának terve tiltakozást vált ki címmel számolt be pénteken a magánnyugdíj-pénztári törvényről a Le Figaro című napilap.

A kormány elkötelezett abban, hogy megvédje a nyugdíjakat, és a szombati szakszervezeti demonstrációról mindent elmond, hogy annak szervezői között vannak olyanok is, akik részt vesznek a nyugdíjakat "eltőzsdéző" magánpénztárak vezetésében - reagált a miniszterelnök szóvivője a szakszervezeti tüntetésre.

Az MSZP ismételten felszólította a kormányt arra, hogy tegye lehetővé a magán-nyugdíjpénztári tagoknak a korrekt nyilatkozattétel lehetőségét.

Noha a híradások szerint Brüsszelben egyáltalán nem közeledett egymáshoz Olli Rehn pénzügyi biztos és Matolcsy György véleménye a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos döntésekről, a kormány szinte biztosra veszi, hogy a törvényt december közepén meg lehet szavazni, „nem lesz uniós beavatkozás”.

Az MSZP szerint azzal, hogy a Fidesz-KDNP kormány immár több mint egy hónapja megfosztja az embereket a nyugdíjcélú megtakarításaiktól, 33 nap után immár 33 milliárd dolgozóktól ellopott forintnál jár - közölte a párt.

Felfordulást okozott a magyar pénzügyi szektorban a kormány döntése a nyugdíjrendszer átalakításáról, melynek keretében a magánnyugdíjpénztárakban őrzött megtakarításokból tízmilliárd eurót transzferál az állami szisztémába, csökkentve ezzel a költségvetési deficitet.

Napokkal a magánpénztári tagok állami tb-be tereléséről szóló törvényjavaslat benyújtása után derült ki a kormánynak, hogy ha abban a formájában fogadják el a javaslatot, akkor 27 százalékos ehot kellene fizetni a reálhozamok után.

Az MSZP arra szólítja fel a kormányt, tegye lehetővé, hogy írásban vagy az okmányirodákban is nyilatkozhassanak a magánnyugdíjpénztárban maradni szándékozók.

Török Gábor személyes tapasztalatai megerősítik: a kormánypárti szereplők elégedetlenek a kommunikációval, de támogatják a politikai irányvonalat.