Az első magyar fejlesztésű műhold eddig tökéletesen működik, már a következő, nagyobb műholdat is tervezzük, de ebből igazán csak akkor lehet valóság, ha hazánk tagja lesz az Európai Űrügynökségnek (ESA) – nyilatkozta lapunknak Horváth Gyula egyetemi adjunktus, a Műegyetem Masat–1 Fejlesztő Csoportjának programmenedzsere. A fiatal oktató szerint ebből a programból az egész hazai űripar profitálhat, de az is benne van a pakliban, hogy kihívások híján a csapatot elcsábítja valamelyik vezető külföldi kutatóhely.

Akár titkos kutatóintézet-hálózat is lehetne szervezeti egységei számát tekintve az akadémiai után mindeddig második legnagyobb hazai tudományos K+F-szervezet. A Bay Zoltán-intézetekről ugyanis kis túlzással a közvélemény alig tud valamit, pedig az 1994-ben Pungor Ernő által alapítványi formában létrehozott intézmény jó ötletként indult. Az intézethálózatra azonban nagyon ráfért már egy ráncfelvarrás, amelynek lényegéről az év végén az üzleti életből érkezett új vezérigazgató, Skultéty Tamás elsőként lapunkat tájékoztatta.

– Ez itt az Index madársalátája, ez meg az MTV Híradó retke – mutogatja a körömnyi hajtásokat a 34 éves online marketingszakértő, Gönczi Péter debreceni üvegháza agyaggolyós ágyásai közt, amelyekbe a magyar média java elszórta már vendégvetőmagjait. Újévkor ugyanis egy csapásra vált médiasztár a hajdúsági fiatalemberből és újszerű házi kertjéből.

Magyarország első műholdja, a Masat–1 páratlan lehetőséget kapott, hiszen nyolc másik műholddal közösen részt vehet az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétájának első küldetésén.

Amerikában is egyedülálló műtő nyílt meg nemrég a Harvard Egyetem oktatókórházának számító (egyébként 40 további műtővel rendelkező) bostoni Brigham and Women’s Hospitalban, melynek létrehozója és társigazgatója Jólesz Ferenc, a Harvard Egyetem professzora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, aki lapunknak részletesen beszámolt a világon egyedülálló klinikai fejlesztésről.

A kreatív magyar agyak tavaly is takaréklángon éltek, amit az bizonyít, hogy a 646, évtizedes minimumot hozó 2010-es szabadalmi bejelentés után 2011-ben is mindössze 660 bejelentés született.

A kerek születésnap önmagában is csoda, hiszen a Hawkingot sújtó betegséggel három-öt évnél többet nem élnek az emberek. Hawking közel fél évszázaddal a kór diagnosztizálása után is alkot.

A Tokiói Egyetem egyik kutatócsoportja fura ötlettel állt elő. Mi lenne, ha az emberek egymással találkozáskor szabadon választott hanggal és illatanyaggal köszöntenék egymást?

Az IT Services Hungary a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében elnyert 314 millió forintos támogatás segítségével az idén új kutatás-fejlesztési (k+f) központot és ezzel 70 új munkahelyet hoz létre Budapesten.

A gazdasági vagy társadalmi válságok csak tünetei egy technológiai krízisnek, amit jelenleg átélünk. Nem vesszük észre, hiszen itt a 3D-s tévé és az okosmobil, de az ezeket lehetővé tévő alapkutatási felfedezések már régen megtörténtek, mint ahogy az ipari forradalom ismeretelméleti alapjai is a reneszánszig nyúlnak vissza - magyarázza André Geim, orosz származású, Manchesterben élő fizikus, akit tavaly az egyatomos rétegű szén, a grafén felfedezéséért fizikai Nobel-Díjjal jutalmaztak. Az 53 éves tudós az egyetlen eddigi stockholmi kitüntetett, aki az értelmetlen, használhatatlan, vagy csak egyszerűen mulatságos felfedezésekért adományozott igNobel-Díjnak is birtokosa. Geimmel a brüsszeli innovációs konvención beszélgettünk.

Magyar egyetemekkel és kutatóintézetekkel együtt fejlesztett modern, környezetbarát világítóeszközöket a General Electric. A 292 milliós támogatással – és ugyanennyi vállalati ráfordítással – megvalósult munka három új, energiatakarékos, környezetbarát, kellemes fényű lámpatípust hozott.

Nincs intézmény, amely ne működhetne jobban. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti hálózata is ilyen. A magyar tudomány súlya csökken, lassabban fejlődünk – ha egyáltalán –, mint a világ.

A tudomány nem tartozik ugyan a jövő évi költségvetés nagy vesztesei közé, nyertesnek nevezni azonban mindenképpen túlzás lenne.

Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) két idegtudományokkal foglalkozó kutatócsoportja is nyert az Európai Kutatási Tanács (ERC) tapasztalt kutatóknak kiírt pályázatán, az Advanced ERC Grant-on. A Freund Tamás és Nusser Zoltán akadémikusok által vezetett csoportok együttesen több mint 5 millió eurót kapnak.

Az előző kormányok többször kudarcot vallott innovációs politikáját reinkarnálja az Orbán-kabinet: az állami ráfordítások csökkentésétől és a szabályozás átalakításától reméli a hazai K+F felpörgetését. A látványosnak ígért átszervezés mögött valójában erőteljes pénzkivonás, illetve az állami kiadások későbbre halasztása zajlik.

A legérdekesebb magyar találmányok és legújabb fejlesztések foglalják el szeptember 17-én 16 órától a Lánchidat és a Széchenyi teret, az eseményen innovációikat mutatják be az érdeklődőknek a kutatás-fejlesztésben élen járó vállalatok és kutatóegyetemek.

Az izmok elektromos ingerlésével ritmikus összehúzódást és elernyedést lehet kiváltani. Japán kutatók egy olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel bonyolult mozgásokat is ki tudnak váltani a megfelelő izmok egymás utáni ingerlésével.

Hétmilliárd euróval támogatja az innovációt jövőre az EU: rövid távon 174 ezer új munkahelyet remélnek a minden eddiginél nagyobb támogatástól.

A konferenciák leghasznosabb részei a szünetek és a fogadások. Pár éve így beszélgettem egy rokonszenves finn úrral. Faggattam, miben rejlik a finn csoda? Elgondolkodott: „A Szovjetunió szétesése után nagy bajba kerültünk, hiszen legfontosabb piacunk veszett el. Mit tehettünk? Úgy döntöttünk, hogy minden maradék pénzecskénket két dologra összepontosítjuk: az oktatásra és a kutatás-fejlesztésre. És látja, bejött.”