Konrád György ma indul Berlinbe, hogy eleget tegyen Joachim Gauck német államfő invitálásának, aki nyolcvanadik születésnapja alkalmából teázni hívta. A Kossuth-díjas íróval elutazása előtt budai lakásán, egy társasház második emeletén beszélgettünk. Például arról, tartja-e még korábbi állítását, hogy Orbán Viktor „kigúnyolt vesztesként fogja befejezni a játszmát”.

A Nemzeti Színház kijelölt igazgatója ködös bocsánatkérő közleményt tett közzé. A szöveg nem árulja el, de minden bizonnyal Kerényi Imre kirekesztő szavait teszi helyre.

Visszautasítja Kulka János, a Nemzeti Színház tagja Kerényi Imre szavait, amellyel a színház elmúlt éveit minősíti. Mint írja a színész, szégyelli, hogy a miniszterelnöki megbízott – felelősségre vonás nélkül – buzizhat, és a Nemzeti jövendőbeli igazgatója, Vidnyánszky Attila nem talál ebben kivetnivalót. Közli azt is nyílt levelében: nem lép színpadra a következő évadban a Sirályban, amelyet az új vezetőség továbbra is műsoron tartana.

Az idő könyörtelen kritikus, de nem tudunk jobbat – vallja Kántor Péter. Az eddig 15 önálló verseskötetet jegyző költő-műfordító alapvetően gyanakvó az irodalmi kánonokkal szemben, de ahogy mondja, ez nem jelenti azt, hogy a fejében ne lenne egy saját, külön bejáratú kánon, amit időről időre ne korrigálna magában. Sosem akart politikai költő lenni, de úgy véli, előfordulhat olyan helyzet, amikor közös dolgainkat illetően is „muszáj megtalálni a szólás lehetőségét.” Legújabb, Köztünk maradjon című kötetében például a romák ellen irányuló sorozatgyilkosságról is ír. Az egyebek mellett József Attila-, Babérkoszorú-, Palládium- és Vas István-díjas Kántor Péterrel az elismerésekről, a versírás napi gyakorlatáról, Károlyi Mihály szobráról és az írástudók felelősségéről is beszélgettünk.

"Nyitva 0-24 óráig". A Ludwig Múzeum eddig jóval szerényebb nyitvatartási idejét írták felül azok az aktivisták, akik negyedik napja tartják "megszállva" a múzeum lépcsőjét a Művészetek Palotájában.

A magyar kultúrának nevezett siralomvölgyből fel-feltörő jajszó a héten elérte a Politikatörténeti Intézet konferenciatermét is. Nem először. Ugyanoda, ugyanazok a szervezők – a Politikatörténeti Alapítvány és a Minerva Alapítvány – tavaly ugyancsak összetrombitáltak egy hosszú sor vezető értelmiségit a kultúra állapotáról beszélgetni, ám mint utóbb megállapították: a helyzet azóta sem javult. Mélységesen egyetértünk.

A nyitányt egy gázkamrás jelenet kísérte: az üvegkockákba zárt meztelen statiszták összeestek, miközben a szűk teret szép lassan füstköd borította el. Egy másik jelenetben egy deportált családot vetkőztettek le és nyírtak kopaszra, a rémtetteket elkövető náci pribékek között ott volt a horogkereszttel jelölt Tannhäuser is.

A Debreceni Művelődési Központ (DMK) Belvárosi Közösségi Házában szerdán nyílt meg Fekete György Kossuth-díjas belsőépítész, a Magyar Művészeti Akadémia elnökének Aranykor című életmű-kiállítása, amelyen több mint százan vettek részt. Igaz, a közönségszervezést nagyban segíthette az a furcsa levél, amelyet pár nappal ezelőtt a DMK egyik dolgozója küldött tizenöt ismert képzőművésznek, pedagógusnak és művésztanárnak.

A politikusportré kedvelt műfaj a fikciós filmek készítői számára. A zsáner nagyon nagy teret biztosít ugyanis a művészi önmegvalósításnak, a tények és a kitaláció elegyének csak a fantázia szabhat határokat.

A Másik halál című regényéért vehette át az idei legrangosabb civil irodalmi díjat Barnás Ferenc. Ennek apropóján beszélgettünk humorról, amerikai felolvasókörútról és a többoldalas mondatokról.

L. Simon László szerint a hazai kulturális intézményrendszer a jelenlegi föltételek között kifejezetten jó állapotban van, közelít a nyugat-európaihoz, mert az ország mindig többet költött rá, mint amennyit elbírt volna.

Kulturális együttműködési programot írt ma alá Moszkvában az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán és az Oroszországi Föderáció Kulturális Minisztériumának tárcavezetője, Rosztyiszlavovics Megyinszkij. A 2013-tól 2015-ig szóló munkaterv többek között tartalmazza, hogy 2014 őszén Magyarországon orosz kulturális évadot, míg 2015 őszén Oroszországban magyar kulturális évadot rendeznek – derül ki az EMMI közleményéből.

Az agrárminiszter mérföldkőnek nevezte a hungarikumtörvényt a magyar értékek védelme területén, ugyanis széles körű lehetőséget teremt a magyarság által létrehozott anyagi és szellemi értékek felkutatásához.

Kultúrharc, világnézeti indoktrináció, hideg polgárháború, alattvalói mentalitás, széthúzó társadalom – lesújtó véleményt fogalmaztak meg a kultúra és a társadalom mai állapotáról a baloldali Táncsics Alapítvány szerda esti kerekasztal-beszélgetésének résztvevői: Radnóti Sándor filozófus, Schilling Árpád rendező, Szilágyi Ákos író, akikkel Váradi Júlia kulturális újságíró beszélgetett a kultúra mai helyzetéről.