A rendszerváltozás óta nem kaptak annyi pénzt (pláne extrapénzt) a fővárosi szimfonikus zenekarok, mint nemrég kilenc együttes, abból is főleg három. Az 1,4 milliárd forint extra juttatást még a Nemzeti Erőforrás minisztere, Réthelyi Miklós jelentette be, és úgy tudni, Szőcs Géza államtitkárnak nagy szerepe volt a megszerzésében.

Eötvös Péter, a Kossuth-díjas világhírű magyar zeneszerző és karmester, kortárs operaszerző a Nol Presszó vendége. Megkérdeztük hányadán áll a könnyűzenével, milyen a jó karmester-kéz és mit gondol a politikai oligarchákról.

Luciano Pavarotti bekopogtatott a New York-i Met, a Metropolitan Opera nézőtéri ügyelőjének irodájába: – Giuseppe, van egy kis rendes kávéd? Igazi erős espresso?

Vannak olyan művészek, akikkel ha beszélgetni lehet, utána az ember hazarohan, és elhatározza, hogy nagyon sürgősen elkezdi pótolni a lemaradásait: olvasni, nyelveket tanulni, utazni, filmeket nézni, okosodni fog. Eötvös Péter is ilyen, a vele való találkozás után másra se vágyom, csak zenére, sok zenére, mai zenére, mindenkire Bouleztől Xenakisig. Köztük Eötvösre is.

Magyar karmester vagyok – magyar és karmester. Magyarságom többek között Bartók Bélában, illetve Ady Endrében gyökeredzik, és vált önazonossággá. Milyen érdekes: a saját koruk mindkettőjüket hazaárulónak bélyegezte!

Az európai és világpolgár Liszt idén végérvényesen magyar lett.

Mozart, Beethoven, Bach, Orff, Prokovjef, Debussy, Bartók – ők a magyar ifjúság kedvenc klasszikusai egy nemrég elkészült felmérés szerint. Jól hangzik, de annyira azért ne örvendezzünk, ugyanis a jelek szerint a magyar ifjúságnak mindössze egy százaléka hallgat rendszeresen és kifejezetten klasszikus zenét.

Támadások célpontjává vált a világ zenei életének egyik elismert fellegvára, a Zeneakadémia (is). Az igazi hungarikumként számon tartott intézmény a Magyar Nemzet keddi cikke szerint a felelőtlen gazdálkodás miatt került a szakadék szélére. Batta András professzort, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorát a kialakult helyzet valós okairól és a kilábalás reménybeli lehetőségeiről kérdeztük.

Sáry László a kortárs zene egyik meghatározó alakja. 1966-ban szerzett zeneszerzői diplomát. 1970-ben Eötvös Péterrel, Jeney Zoltánnal, Kocsis Zoltánnal, Kurtág Györggyel és Vidovszky Lászlóval,megalapította a kortárs zene akkori és azóta is legizgalmasabb műhelyét, az Új Zenei Stúdiót, amely 1972 és 1990 között több mint 600 kortárs zenei művet mutatott be.

Három egymást követő estén, négy Stravinsky darabbal búcsúztatja az óévet a Budapesti Fesztiválzenekar a Művészetek Palotájában. A zenekar vezetőjével, Fischer Ivánnal egy körvonalazódó korszakváltásról, az emberi természetről és egy tehetséges vízvezetékszerelő lehetőségeiről beszélgettünk.

Tizenhárom éve nem versenyzett a lassan a világ legkiválóbb hegedűművészei közé tartozó Baráti Kristóf. De a hatodik moszkvai Paganini-versenyt nem lehetett kihagyni. És hogy milyen jól tette, hogy indult, jelzi: ő kapta meg a hegedűsök Oscar-díját. A 31 éves művésszel karrierépítésről, orosz és venezuelai zeneoktatásról és koncertköhögésről beszélgettünk.

A jövő évadtól nem vezényel többet az Operaházban a világhírű karmester, Fischer Ádám, a budapesti dalszínház korábbi fő-zeneigazgatója. Ennek oka nem a főigazgató, Vass Lajos leváltása, hanem az, hogy félrevezették.

Tíz magyar ifjú muzsikustehetség zenél április 27-én, kedden este hét órakor a budapesti Trafóban, a KLASSZ Tehetségek Gála keretein belül. A KLASSZ célja olyan fiatal magyar zenészek támogatása, akik a nemzetközi élvonalban is megállják a helyüket.

Mindent későn kezdett, csak a halált nem. Ez így nem egészen pontos, David Ojsztrah akkor kezdett el hegedülni, amikor kellett, ötévesen már egész nap a hangszert nyúzta, a család legnagyobb kétségbeesésére, de aztán minden megállt. Nem lett csodagyerek, mert ő "igazi muzsikus", mondta a tanára, aztán meg jött Sztálin. Ojsztrah még éppen befért a korhatárba, amikor nemzetközi versenyeken elindulhatott, egy erősen kopaszodó férfi játszott az ifjakkal, és még így is csak második lett Varsóban. Mert abban az évben indult a tizenhat éves Ginette Neveu, aki, mint később kiderült, még Ojsztrahnál is korábban kezdte a halált.

Állatok a hangversenypódiumon? Igen, szeptember 28-án, a Hangversenyek fiataloknak évadnyitó előadásain. Természetesen nem biológiai valóságukban, hanem úgy, ahogyan zeneművek jelenítik meg őket.

Javában tart az idén 61. születésnapját ünneplő Edinburghi Fesztivál, melyre évente augusztus utolsó három hetében kerül sor. A skót főváros, egyben a szigetország egyik legvarázslatosabb, látnivalókban leggazdagabb idegenforgalmi látványossága valójában több, párhuzamosan folyó eseménysorozatnak ad otthont. A "hivatalos", klasszikus zenére, operára, balettre és színházi előadásokra koncentráló fesztivál mellett könyvszemle és az évről évre gazdagabb kínálattal jelentkező Fringe, az alternatív, önfinanszírozó előadások "perem"-programjai várják a zord időjárási viszonyok ellenére is északra tartó nézősereget.

Dalosoktól lesz hangos Nyíregyháza augusztus 15. és 21. között: immár hetedik alkalommal rendezik meg a nyírségi megyeszékhelyen a Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivált, vele párhuzamosan pedig a VI. Nemzetközi Karvezető Mesterkurzust.

Lukács Ervin szerint a karmesternek legfeljebb öt perce van arra, hogy meggyőzze a zenekart: neki ott a helye a pódiumon. S ha ez sikerült is, akkor sem tévedhet soha. Lukács Ervin nyolcvanéves, de hatvannak érzi magát, és még mindig szerelmes az operába.

Különleges zenei érdekességet tartogat a Belvárosi főplébánia-templom nyáresti hangverseny sorozata.