A rekordmelegben is sikeres volt a rekordkísérlet: több mint 220-an vettek részt szombaton a budai hegyekben megrendezett, környezetvédelmi indíttatású faölelésen. A lényeg ezúttal sem a méret volt, hanem a mennyiség - vagyis az, hogy sokan, sok fát ölelgessenek.

Egymilliárd dollárral támogatja a következő években az indonéz erdők megmentését a norvég kormány. A megállapodás nyomán 2020-ig 26 százalékkal kell csökkenteni az erdőirtásból, illetve az erdők és a tőzegmocsarak felégetéséből származó gázkibocsátást.

Évtizedek óta éles vita folyik a globális felmelegedésről és az ezzel összefüggő klímaváltozásról. Egy idő óta már ennek az ellenkezőjét is hallani lehet. Egy szentpétervári obszervatórium tudósai szerint már 2014-ben egy „kis jégkorszak” alakulhat ki a Földön.

Észak- és Nyugat-Európa lakóinak keményebb telekre kell felkészülniük. A téli hőmérsékletek akár olyan mélységekbe is süllyedhetnek, mint a „kis jégkorszak” néven elhíresült időszakban, a XVII. század végén. Ez az üzenete egy új kutatásnak, mely kapcsolatot keresett, és úgy tűnik, talált is a naptevékenység és Észak-Európa téli időjárása között.

Mesterséges algavirágzás, tükrök az űrben és generált felhők az égen, magasba nyúló szén-dioxid-elszívó tornyok... Máig talán ezek a legfontosabb ötletek, amelyekkel különböző tudományos műhelyek előálltak, a globális felmelegedés aktív leküzdésére.

Az üvegházhatású gázok (ühg) kibocsátásának radikális csökkentése az egyetlen lehetőség az egyre gyorsuló éghajlatváltozás lassítására, esetleg mérséklésére. Be is épült az Európai Unió távlati éghajlat-változási stratégiájába célkitűzés az ühg-kibocsátás 60 százalékos csökkentése 2050-ig.

Az emberiség válaszúthoz érkezett: a kapitalizmusnak lesz vége vagy Anyaföldünknek, mert a kapitalizmus az oka a föld pusztulásának. Ezt Evo Morales, Bolívia első indián elnöke mondta a Népek világkonferenciáján a klímaváltozásról és az Anyaföld jogairól, amely kedden kezdődött Cochabamba város Tiquipaya nevű stadionjában.

Mi várható, ha nem teszünk még időben megfelelő intézkedéseket az éghajlatváltozás lassítására, majd bizonyos mértékű visszafordítására – tette fel e korántsem költői kérdést a koppenhágai klímakonferencia előkészítésén az Egyesült Királyság kormányában igen aktívan munkálkodó David Milliband, éghajlatváltozási és energiaügyi miniszter.

A fagyott talaj kiolvadása során szén-dioxid és metán mellett a harmadik legfontosabb üvegházhatású gáz, a nevetőgázként is ismert dinitrogén-oxid is a légkörbe kerül - mutatták ki tudósok.

Szombat este fél 9-kor a világ 125 országában - köztük Magyarországon is - mintegy négyezer településen, intézményben és háztartásban kialudtak a fények egy órára a klímavédelem és környezettudatosság jegyében.

Ma este fél 9-kor a világ 125 országában, köztük Magyarországon is számos településen, intézményben és háztartásban kialszanak a fények egy órára a klímavédelem és környezettudatosság jegyében.

Az északi féltekén sokaknál kiverte a biztosítékot az a minapi hír, amely szerint a NASA adatai alapján az idei volt az utóbbi 130 év második legmelegebb tele a világon.

Klímavédelmi akcióként félórára kihunynak a fények március 27-én a kezdeményezéshez csatlakozó településeken. Az idén 103 ország vesz részt a demonstrációban.

Az élhető környezetért, a fenntartható jövőért alapvetően háromféle eszközzel szokás küzdeni. Szóval, tettel és áldozatot is kívánó lemondással. A háromféle eszköz használatának gyakorisága nagyjából kilencven-, kilenc- és egyszázalékos.

Párezer év múlva egy új emberi faj élhet a Földön, amely külsőleg hasonlíthat ránk, de életképes utódot már nem tudna létrehozni egy ma élő Homo sapiens-szel - véli Kordos László paleontológus, a 2009-es év ismeretterjesztő tudósa. A Magyar Állami Földtani Intézet vezetője a rudabányai ásatási eredményeivel írta be nevét a világ tudományának nagykönyvébe. Kordos professzor ma még eretneknek tűnő gondolatokat is vall: nem tartja tragikusnak a klímaváltozást, az embernek pozitív evolúciós szerepet is tulajdonít.

Létezik vajon olyan bornírt ötlet, amelynek a parlamenti előterjesztéséhez ne lehetne önként vállalkozó honanyát vagy honatyát találni? A kérdés költői, az viszont tény, hogy az utóbbi években mindig akadt néhány bátor demokrata olyan részérdekek harcos képviseletére, mint a nemdohányzók jogainak korlátozása vagy a régió leghézagosabb ügynöktörvényének végső kiherélése.

Hétfőn dönt a parlament a klíma törvényről, az elvileg hárompárti támogatást élvező törvényjavaslat elfogadása azonban a párthatárokon átnyúló gazdasági érdekcsoportok intenzív ellenállása miatt továbbra is bizonytalan. A jogszabály sorsa a tegnapi budapesti Klímacsúcson is központi téma volt: minden felszólaló az igen szavazat mellett érvelt, miközben néhány utcával arrébb, a képviselői irodaházban egymásnak adták a kilincset a törvény megfúrásán az utolsó pillanatig dolgozó lobbisták.

A sci-fibe illő elképzelés a látogató vak szemei előtt válik valódi, kézzel fogható jelenné – amint felteszi a speciális éjjellátó készüléket.

Egy tartózkodástól eltekintve egyhangúlag támogatta az éghajlatvédelmi kerettörvény általános parlamenti vitára bocsátását az országgyűlés környezetvédelmi bizottsága a hétfői ülésén.

Az ipari forradalom kezdete óta mintegy 30 százalékkal nőtt bolygónk légkörének szén-dioxid-tartalma. Nem lehetne valahogy megszabadulni ettől a rengeteg „feleslegtől”, amit a fosszilis energiahordozók, a szén, az olaj, a gáz elégetésével napról napra a légkörbe eregetünk? Dehogynem – javasolják egyes kutatók – ha már a kibocsátással nem tudunk leállni, küldjük le a gázt a föld alá!