Norvég pénzen menekülhetnek meg az indonéz erdők
A támogatási szerződést Jens Stoltenberg norvég miniszterelnök és Susilo Bambang Yudhoyono indonéz elnök írta alá a most végetért oslói klíma- és erdővédelmi konferencián. A megállapodás az ún. REDD (Reducing Emissions from Deforestation and Forest Degradation, az erdőirtásból és az erdőpusztulásból származó kibocsátások csökkentése) nevű, eredetileg a kiotói klímakonferencián kitalált mechanizmus része lehet.
A REDD elméletileg az üvegházgáz-kibocsátások csökkentésének egyik leghatékonyabb módja (miközben a biodiverzitás megőrzéséhez és a szegénység megelőzéséhez is hozzájárul): a felmelegedést okozó gázok termelődéséért legalább 20-25 százalékban az erdők irtása és égetése felelős, és a folyamat megállításához fajlagosan jóval kisebb befektetés kell, mint mondjuk a közlekedési vagy az ipari eredetű légszennyezés visszafogásához.
A REDD egyik legnagyobb támogatója ezidáig is Norvégia volt (egyebek között Tanzániában és a Kongó-medencében), a most bejelentett programmal ez a státus tovább erősödik. A támogatás segítségével egyrészt elkészítik Indonézia erdő- és klímastratégiáját, illetve létrehozzák azokat a finanszírozási és monitoring feltételeket, amelyek biztosítják, hogy a stratégia meg is valósuljon.
Bar Ki-Moon ENSZ-főtitkár szerint a klímaváltozás elleni küzdelem sikeréhez szoros együttműködésre van szükség a fejlődő és a fejlett országok között, és a példaszerű norvég-indonéz megállapodással a két érintett ország ebben vezető szerephez jut. Indonézia amúgy az erdőirtással illetve -égetéssel kapcsolatos kibocsátások legnagyobb "termelője" a Földön, évente több mint egymillió hektárnyi növényzet esik a folyamat áldozatául. Ugyanakkor a több mint 17 ezer szigetből álló ország a biodiverzitás egyik "kincses szigete", ahol európai szemmel nézve még mindig elképzelhetetlenül gazdag és változatos az élővilág.