Nincs más út, mint Európa megerősítése és a tagországok ez irányú elköteleződése – sugallja Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatáspolitikai biztosa Erősödő Európa című új könyvében. Brüsszelben senki sem eleve rosszindulatú Magyarországgal szemben, de elvárják a konstruktív érdekérvényesítést.

„Minden megváltozott, és mi lemaradtunk a kanyarban, Paul. Csak az állandóságot ismertük, hiszen mindig ez jellemezte leginkább a svédeket. Az anyatejjel szívtuk magunkba, hogy mindig minden ugyanolyan marad. Mi vagyunk a papírlap, amire ráírnak, mert üresnek hisznek minket. És feltehetően azok is vagyunk. Üres lapok.”

Ideális esetben igen. Hogy mi az ideális eset? Ha igényes, érdekes és humoros irodalommal találkoznak. Ezek közül válogattam.

Sajátos kéziszótárt alkotott Szauder Ipoly belgyógyász-kardiológus, aki arra vállalkozott, hogy a betegek számára is közérthetővé teszi szeretett szakmája megannyi különleges kifejezését, definícióját.

Kis magyar gettóregény – áll a műfaji meghatározás Váradi József első regényének címlapján. Ha az olvasónak fogalma sincs, kicsoda Váradi József, ne essen kétségbe, ne ostorozza magát, és megspórolhatja az irodalmi lexikon után való keresgélést is: Kicsi Tysonként, később pedig Tysonként ismerhette meg őt az ország.

Talán az a legjobb Herta Müller elbeszélésében, hogy a vége után sem tudjuk igazán megfejteni a címét. Fácán az ember, semmi több – hangzik el kétszer is a szövegben. De vajon mit jelenthet?

Az orosz szerző novelláskötetét egy másik zseniális írónő, Linn Ullmann gondolatával szeretném ajánlani: igazán jó irodalmat sosem kényelmes olvasni. Csak egyetérteni tudok ezzel az észrevétellel, életem legmeghatározóbb könyvei mindig azok voltak, amelyek kirángattak a komfortzónámból. Ljudmila Ulickajában pedig lehet bízni: olyan messzire hajít a kényelmes buroktól, amelyben élünk, hogy órákig tart, amíg visszatalálunk.

A csatár - elbeszélés Orbán Viktorról című könyv Igor Janke újságíró tollából két hét múlva jelenik meg a lengyel könyvesboltokban.

Az indiánok világa megfoghatatlan, felfedezésre váró kultúra volt, tele érdekfeszítő titkokkal. Nem is csoda, hogy mennyien utánajártak életüknek, filmeket készítettek, könyveket írtak róluk. Ott van például James Fenimore Cooper, aki kapásból egy teljes sorozat kihagyhatatlan regényt írt. Két napja is egy Winnetou-filmet adtak az egyik tévécsatornán. Walt Disney pedig megalkotta Pocahontas csodálatos világát, a széllel, növényekkel és állatokkal beszélgető lány alakját.

Závada Péter: Ahol megszakad; Libri, 72 oldal, 1490 forint

Jonas Jonasson: A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt Athenaeum, 416 oldal, 3990 forint

Mint minden történelmi személyiség, Horthy Miklós is megérdemli, hogy elfoglalhassa az őt megillető helyet a közgondolkodásban – ez a könyv utolsó előtti szövegmondata. E helyfoglalásért írta ismeretterjesztő kismonográfiáját a szerző. Szükség is van efféle munká(k)ra, mert Magyarország negyed évszázadig első emberéről életében és halála után is tengernyi szélsőséges vélemény hangzott el, íródott le itthon és a határainkon kívül.

„Én nagy híve vagyok a testületnek. Még akkor is, ha pártidiótákkal raknák tele” – nyilatkozta az Alkotmánybíróságról Majtényi László volt adatvédelmi biztos a Közéleti közelképek címen megjelent kötet egyik interjújában.

Elgondolkodtató a könyvnek egy korabeli ábrázolás felhasználásával készített borítója: az 1898-ban merényletnek áldozatul esett Erzsébet királyné portréja alatt a dolgozóasztalánál uniformisban áll Ferenc József (1848-tól Magyarország uralkodója, 1867-től 1916-ig királya), és kezet ad az előtte alázatosan meghajló Kossuth Ferencnek (Kossuth Lajos fiának, a Függetlenségi és ’48-as Párt országgyűlési képviselőjének, az 1906 és 1910 közötti magyar kereskedelemügyi miniszternek). Erzsébet királynét leszámítva nem egészen ok nélkül asszociálhatunk a mára. És a kötet szövegének is vannak jelenünkre rímelő tanulságai.

Ha könyvet ajánlok az ismerőseimnek, az első kérdések egyike az szokott lenni, hogy miről szól. Erre a legritkább esetben lehet elégséges választ adni, de ezzel a kötettel szerencsém volt. Azt az egyszerű képletet tudtam fölállítani, hogy ez a könyv egy Kukorelly Endre nevű író, költő prózai írásait tartalmazza kitalált főhősének, egy Kukorelly Endre nevű írónak, költőnek a megfigyelései­ről, amint ez a Kukorelly Endre nevű képzeletbeli alak a Kukorelly Endre nevű írót, költőt figyeli megfigyelés közben.

Erősen, szinte férfiasan fog kezet, miközben pusztán a keresztnevén mutatkozik be. Gót stílusú hajviselete, erős sminkje inkább elvont, mintsem földön járó egyéniséget sugall. A sokszínűség jellemzi az írásait is. Olykor egy mondaton belül kapcsol különböző sebességfokozatokba, folyamatosan meghökkenti az olvasóit.

Különleges könyv jelent meg a Geopen Kiadó gondozásában: a Larousse gasztronómiai lexikon. Az első ilyen jellegű Larousse-kötet egyébként 1938-ban látott napvilágot először francia nyelven, és azóta a kulináris ismeretek első számú forrása - magyarul viszont első alkalommal vehetik kézbe a konyhaművészet művelői és pártolói.

India mindenekelőtt a hit forrásvidéke. Hinduizmus, buddhizmus, iszlám, kereszténység és azok számos szelíd és vadhajtása kavarog a Himalája és Ádám hídja (a szubkontinenst Ceylontól elválasztó tengerszoros) között. Ezeknek eredt a nyomába Juhász Balázs fotóművész és Leveles Zoltán (Haridzsán szvámi) magyarországi hindu szerzetes, a Balástya melletti Nandafalva vallási közösségének vezetője. Többhónapos indiai utazásuk gyümölcse az Álmom India című könyv, amely eddig nem látott - vagy nem így láttatott - fényképekkel igazolja, hogy az emberi szellem legmagasabb rendű terméke, a vallás gyökereit valahol ezeken a tájakon kell keresni.

Úrrá lett a Murakami Haruki-láz Japánon, miután a hét végén megjelent a távol-keleti bestsellerszerző 1Q84 című populáris regénysorozatának várva várt harmadik kötete.

A kötet dokumentumgyűjtemény. Annak az intézménynek a történetét tárja fel, már amennyire módjában áll, amely a legnagyobb példányszámú és hatású magyar nyelvű könyv, a Biblia útját egyengeti.