A kormányzati ciklus felénél a Fidesz szellemi holdudvarát is a mérleg megvonására kértük. A gazdaságpolitikáról jobboldalon is az a vélemény, hogy az a „világbanki elvárásokon alapul”, és a humán szféra megszorításával jár. Panaszkodtak arról, hogy „a Fidesz nem ismeri az élni és élni hagyni elvét”. Azt is nehezményezik, hogy az elmúlt két év alatt az látszott, hogy „csak a Fidesz-tagkönyv a fontos”, és a bizalom fontosabb, mint a szakértelem.

Államfőként Áder Jánosnak kell hamarosan aláírnia azt a törvénymódosítást, amellyel felülírták az általa előkészített igazságügyi reformcsomag több, kiemelten fontosnak tartott elemét. A tavaly elfogadott jogszabályok olyan mértékben korlátozták a bírói függetlenséget, hogy a velencei bizottság – az Európai Bizottsággal egyetértésben – gyakorlatilag ultimátumot intézett a magyar kormányhoz.

Csalódást keltőnek nevezte a magyar médiaszabályozással kapcsolatos helyzetet Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke és digitális politikáért felelős tagja.

A médiatörvény tegnapi módosítása megerősíti a Népszabadság szerkesztőségének a lap 2011. január 3-i számában a címlapon, az Európai Unió összes hivatalos nyelvén közzétett álláspontját: az új médiaszabályozással Magyarországon megszűnt a sajtószabadság.

Az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata 2004-ben jött létre az Európai Bizottság kezdeményezésére, a magyar Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) az alapítói között volt. A hazai igazságszolgáltatási reform azonban ezt a szervezetet tavaly decemberben felszámolta, így tagsági viszonya is megszűnt. Jogutódjának viszont csak megfigyelői státus jut.

A kormány csütörtök este nyújtotta be a médiatörvény módosítását a parlamentnek. Az Alkotmánybíróság decemberi határozatának megfelelően több ponton kezdeményezi a médiaszabályozás alkotmányellenesnek ítélt passzusainak megváltoztatását.

Magyarország „belpolitikai stabilitása”, amelyet a Fidesz kétharmada szavatol, az Orbán-kormányt felértékelte.

Iskolákat, szociális intézményeket fenyeget a vég az új egyházi törvény miatt, mert a kétharmados többség által osztogatott állami pecsét nélkül a felekezetek nem tudják fenntartani azokat. A MÁV-telepi iskolához látogattunk el, amelyet a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség működtet, működtetne.

Orbán rossz pillanatban próbálkozott a harcias fellépéssel, és kormánya akkor megbukott, amikor erre a konfrontatív útra lépett – állítja Lengyel László közgazdász, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója a Fidesz-kabinet első két évéről. Szerinte a magyar kormányfőt mindinkább úgy látják külföldön, mint aki a saját problémáját képtelen megoldani, és még az európai válságkezelés útjában is áll. Lengyel László interjúban von félidei mérleget.

Az a vicc jut eszembe, amikor az elefánt és a kisegér mennek át a hídon, és az egér megszólal: „Hallod, hogy dübörgünk?” Csakhogy a mostani helyzet – amelyben a magyar kormány a kisegér szerepét alakítja – egyáltalán nem vicces.

Barroso elnök hallgat. Pedig lassan már két hete, hogy Mohács képviselő-testülete éles hangú határozatban ítélte el az Európai Uniót a Magyarországot elmarasztaló kritikái miatt.

A gazdasági válságból nem vezetheti ki egy autoriter politikai elit az országot – állítja a Globális válság – magyar válság – alternatívák címmel napokban megjelent kötetében Szalai Erzsébet szociológus, egyetemi tanár, aki szerint az Orbán-rezsimet kizárólag egy baloldali párt dönthetné meg, erre azonban egyelőre nincs esély.

A kormány tisztában van a nyugdíjba küldött bírák sérelmeivel, de a parlament ezt a lépést nem az igazságszolgáltatás, hanem az új általános nyugdíjrendszer részének tekinti - jelentette ki Orbán Vikor, aki szerint minden érintett bíró esetében méltányos elbánásra törekednek, és tisztelettel tekintenek a munkájukra.

A Schmitt-ügy is megmutatja, hogy a „nemzeti együttműködés rendszere” mennyire törékeny – mondja Kis János filozófus, hozzátéve, hogy az államfő addig marad hivatalában, ameddig Orbán Viktor nem akarja másképp. Szerinte ez a botrány éppúgy morális válságot okozott a jobboldalon, mint 2002 és 2006 a baloldalon. A jobboldali értelmiségiek kiállása esélyt adhat a két oldal közötti párbeszédnek, amely később a magyar demokráciát megszilárdító történelmi kiegyezéshez vezethet.

Hohó, már kapja is föl itt a tekintetét a sok kiművelt emberfő – vigyázat, igen veszélyes fajta – a címre, hiszen a lopótök kifejezés mégiscsak egybeírandó a magyar helyesírás szabályai szerint, nocsak, hát ezek még ezt se tudják!

Meggyőződésünk, hogy minden olyan politikai törekvés, amely a szabadság korlátozása mellett kecsegtet a jólét hamis illúziójával, csak hazugságra épülhet – a fentiek a Fidesz választási programjából valók. Akik írták, bizonyára tudták, hogy nem a szabadságból kínálnak többet, hanem a jólétből kevesebbet.

Valaki nagyon nem akarja, hogy az LMP a névszavazási kezdeményezését sikerre vigye. Legalábbis erre utal, hogy az Országos Választási Bizottságnak (OVB) a párt által benyújtott aláírásgyűjtő ívekről január 11-én hozott hitelesítő határozatait ismét megtámadták.