Az Európai Unió nyomására ismét visszakozik a magyar kormány, de csak a lehető legszükségesebb mértékig – ez derült ki a külügyminiszter pénteki sajtótájékoztatóján. Az alaptörvény negyedik módosítása kapcsán egyébként Brüsszel mindössze három pontban fogalmazhatta meg aggályait – csak azt kifogásolhatják, ha a hazai szabályozás valamilyen uniós normába ütközik –, miközben a Velencei Bizottság a múlt héten kiszivárgott jelentéstervezete szinte az egészet ízekre szedte.

Ötödik alkotmánymódosítás is lesz: az Orbán-kormány két paragrafust készül törölni az alaptörvényből, miután két pontban engedett az Európai Bizottságnak. Az alkotmányból kikerül a bírósági ügyek áthelyezése, valamint az európai, illetve más nemzetközi bíróságokra való hivatkozás, ha a magyar kormánynak nemzetközi fizetési kötelezettségei teljesítéséhez nem marad más lehetősége, mint különadók kivetése.

Kikerül az alaptörvényből a bíróságok közötti ügyáthelyezés lehetősége és a bírósági döntések miatti adókivetés lehetősége is – jelentette be Martonyi János külügyminiszter pénteken.

Adminisztratív levelezést folytat az Európai Bizottság Györkös Péter nagyköveten, a brüsszeli állandó magyar EU-képviselet vezetőjén keresztül az igazságügyi tárcával az alaptörvény negyedik módosításának a Barroso elnök által is kifogásolt három pontjáról. Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy ez az úgynevezett „adminisztratív levelezés” a kötelezettségszegési eljárás előzménye.

Kicsúszhat a rendőrség a nyomozási határidőből a csepeli négyes gyilkosság ügyében – értesült a Blikk. Az eljárás csaknem két éve indult, és azt augusztusig be kellene fejezni, de egy szakvéleményre még mindig várnak.

Két fideszes képviselőnő változtatna azon a törvényjavaslaton, amely azt célozza, hogy a testi sértést, a becsületsértést, a személyi szabadság megsértését és a kényszerítést súlyosabban büntessék, ha elkövető és áldozata együtt él vagy élt.

Nagy felháborodást váltott ki, hogy az eljárás elhúzódása miatt szabadon kellett engedni néhány rablógyilkossággal gyanúsított embert az előzetes letartóztatásból. Az elhúzódás oka, hogy a DNS-vizsgálatokat két év alatt végezték el. De mi tart azon ennyi ideig?

„Magunknak kell kitalálnunk, megfogalmaznunk azokat az igazságokat, amelyek kiutat mutatnak ebből az Európából kilépő rendszerből. Itt van előttünk egy rendszer, amit le kell bontani, és újra kell építeni” – jelentette ki Az alkotmányos jogállam című konferencián Lengyel László.

Kemény börtönbüntetést kaptak azok a sajóbábonyi romák, akiket közösség tagja elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt állítottak bíróság elé. A vád szerint felfegyverkezve, csoportosan támadtak „magyarokra” (értsd: a településükre érkező szélsőjobboldali szimpatizánsokra, vélelmezett gárdistákra). Az ítélet nem jogerős. Jogvédő szervezetek régóta tiltakoznak, amiért a bíróságok előszeretettel alkalmazzák romákkal szemben a kisebbségi közösségek védelmére hivatott jogszabályt.

A tatamin az öregedés, a laboratóriumban a daganatos betegségek ellen küzd Schumann Béla. A biokémikus-professzornak és kempóbajnoknak papírja van arról, hogy huszonhét évet letagadhatna.

Navracsics Tibor szerint a bírósági ügyáthelyezések csak a rövid távú megoldását jelenthetik a bírósági ügyhátralék csökkentésére.

Az egyes bírósági ügyek áthelyezésével kapcsolatos alkotmányjogi panaszok ügyében kért korábban személyes meghallgatást az Alkotmánybíróságtól (AB) Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. A bíróságok igazgatásáért – tehát alapvetően a szervezet működtetéséért, de nem az ítélkezésért – felelős vezető tegnap meg is jelent a testület előtt. Handó szerint pártatlan, objektív meghallgatást tartott az AB, s bemutathatta a bírósági ügyáthelyezés intézményének indokoltságát és a gyakorlati működését.

Az igazságügyi tárca informálisan egyeztet a José Manuel Barroso által vezetett Európai Bizottsággal a negyedik alkotmánymódosítás korrigálásáról. A bizottság hivatalosan nem küldte még meg a jogi aggályait, így a kötelezettségszegési eljárás első fázisánál sem tartunk – mondta Répássy Róbert a Népszabadságnak.

"Semmilyen helyzet nincsen Tatabányán, nem helyezték vissza az elnököt” – jelentette ki az Országos Bírósági Hivatal elnöke. Szerinte a jogerős bírói ítéletnek csak az indoklásában szerepel, hogy az érintettet a törvényszéki elnöki pozícióba is visszahelyezték, de csupán a rendelkező részt kell végrehajtani.

M. Attila Gyula, akit 2006-ban választottak Hajdúsámson önkormányzati képviselőjévé, majd 2010-ben már pártja polgármesterjelöltjeként indult a helyhatósági választáson, rendhagyó módon próbált meg kampánypénzhez jutni. A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint azt tervezte, hogy egy az önkormányzat által egészségház céljaira megvásárolni tervezett ikerház lakóitól egy-egy millió forintot visszakér.

Bár az Izsákon történt rendőri brutalitásra elvétve akad csak példa, az ügyészség összesítése szerint ha nem is mindennapos, de korántsem ritka a bántalmazás hivatalos eljárás során, a kényszervallatás és a jogellenes fogva tartás. A Legfőbb Ügyészség honlapján fellelhető, „Bűnelkövető rendőrök és az általuk elkövetett bűncselekmények a 2007–2011. években” című összefoglaló szerint 2007-ben 51, 2008-ban 29, 2009-ben 12, 2010-ben 24, 2011-ben 26 rendőr követett el bántalmazást hivatalos eljárásban.