Vita bontakozott ki Magyarországnak a vészkorszakkal kapcsolatos mai történelmi felelősségvállalásáról Washingtonban, az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumában szerdán, A holokauszt Magyarországon: 70 év múlva címmel megrendezett konferencián.

Megtanultuk, hogy nem szabad a mindenkori hatalomban vakon, feltétel nélkül megbízni – mondta Heisler András, a Mazsihisz elnöke a Dohány utcai zsinagóga előtti téren. A zsinagóga kerítésén gyászlobogók emlékeztettek a tragikus dátumra: 1944. március 19-re, Magyarország német megszállására. Az erős szél ellenére több ezren vettek részt az eseményen.

A náci megszállást követően azonnal 10 ezer embert tartóztattak le a németek, hogy minden ellenállásnak elejét vegyék. Igaz, ehhez az akcióhoz előre készített listákra volt szükségük - Szita Szabolcs új kötetet jelentet meg a Gestapo magyarországi tevékenységéről.

Erdő Péter bíboros, a katolikus püspöki kar elnöke is ott lesz a német megszállás hetvenedik évfordulóján tartandó rendezvényen – hangzott el a Mazsihisz tájékoztatóján.

Ámos Imre 1936–37-ben használt vázlatfüzetét adományozta a Magyar Nemzeti Galériának Varga Bálint bécsi műgyűjtő, így most már mindkét ismert Ámos-vázlatfüzet a nemzeti gyűjtemény tulajdonában van. A másikat a közelmúltban, az Ámos–Chagall-kiállításon láthatta a közönség.

A kulisszák mögött Hegedűs Zsuzsa szociológus, a miniszterelnök főtanácsadója felvette a kapcsolatot a Mazsihisz és más zsidó szervezetek képviselőivel. Végül ő javasolta Orbán Viktornak, hogy a vitás ügyek rendezését halasszák a választás utánra.

Bármennyire is abnormálisnak tartja a helyzetet, a legnagyobb hazai zsidó szervezet, a Mazsihisz elnöke szerint majdnem biztos, hogy április közepén nélkülük kezdődnek a holokauszt-emlékév kormányzati programjai. Heisler András reméli, hogy a parlamenti választások után eljön a normális párbeszéd ideje.

Az alaptörvény és az ennek nyomán megjelenő emlékezetpolitikai koncepciók nagy hangsúlyt helyeznek annak bemutatására, hogy Magyarország német megszállása komoly cezúrát jelentett, szerintük az ország szuverenitása ezzel megszűnt. A dokumentumok azonban ezt egyáltalán nem támasztják alá – írja Ungváry Krisztián alább rövidítve közölt tanulmányában.

A holokauszt közös tragédia, minden magyar embert érint, ezért is nemzeti ügy és nem szabad kampánytémává tenni - mondta Steiner Pál, az MSZP országgyűlési képviselője vasárnap a fővárosban az antiszemitizmus, a történelemhamisítás és a német megszállás emlékműve ellen szervezett demonstráción.

Tiltakozása jeléül eddig több mint negyven szervezet utasította vissza a holokauszt-emlékév programjaira kapott állami támogatást. Összesen megközelítőleg 250 millió forintról van szó – derül ki a Mazsihisz lapunkhoz eljuttatott, nem végleges kimutatásából.

„Szemrehányások mindkét oldalról. Így a parlamenti választások előtt nem fog megmozdulni semmi” – mondták lapunknak a kormányoldalról annak kapcsán, hogy nem pacifikálódott, hanem konfrontatívabbá vált a stílus a kormány és a Mazsihisz között, mióta Orbán Viktor megírta válaszlevelét a zsidó szervezetnek, illetve a kormány döntött arról, hogy a parlamenti választás utánra halasztják az inkriminált birodalmi sasos – Gábriel arkangyalos emlékmű felállítását.

Bajnai Gordon véleménye szerint a kormány részéről jó döntés volt, hogy 2014-et a holokauszt-emlékévévé nyilvánították, az viszont nem, hogy "világraszóló botrányt" csinálnak belőle.

A debreceni önkormányzat a mai közgyűlésén elhatárolódott minden olyan kijelentéstől és cselekedettől, amely kétségbe vonja a holokauszt tényét, annak kegyetlenségét, jelentőségét. A közgyűlésen nem vett részt Ágoston Tibor jobbikos frakcióvezető, aki miatt a téma napirendre került.

A cívisváros önkormányzata a február 27-i közgyűlésen megtárgyalja a holokauszttal viccelődő Ágoston Tibor jobbikos képviselő, református presbiter ügyét. A javaslatot Varga Zoltán baloldali képviselő terjesztette be, és Kósa Lajos fideszes polgármester a lehető leghamarabb napirendre tűzte.