A Magyar Nemzeti Galéria a nemrégiben bezárt Marc Chagall és Ámos Imre művészetét bemutató kiállításon állította ki Ámos Imre, tragikusan elhunyt festőművész egyik vázlatkönyvét, az úgynevezett Szolnoki vázlatkönyvet. Ez a 45 lapos, pepita borítós dokumentum Ámos utolsó festői korszakának epilógusa, a magyar holokauszt (Radnóti Miklós Bori notesze mellett) ritka tanúsága.

Varga Bálint András bécsi műgyűjtő a Chagall–Ámos-kiállítás megtekintése után érezte úgy, felelősséggel tartozik mindkét nagyszerű művésznek, valamint az Ámos-életmű kutatását szeretné segíteni azzal, hogy egy másik, a tulajdonában lévő Ámos-vázlatkönyvet a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galériának adományoz. A gyűjtőnek a vázlatkönyvet a művész özvegye, Anna Margit ajándékozta, akinek tudomása szerint ez a művész után maradt két vázlatfüzet egyike.

 A vázlatfüzetet az első oldalon található datálás szerint Ámos Imre 1936–37-ben használta. Ámos ezekben az években bár anyagi gondok között, de szabadon dolgozhatott.

Az 1937-es év nagy jelentőségű volt a festő életében. Nemcsak a KUT (Képzőművészek Új Társasága) tagság felvétele jelentett számára művészi elismerést, hanem a tisztelt mester, Marc Chagall személyes dicsérete is. Ebben az évben ismerte meg Szentendrét, és ekkor teljesült nagy álma, eljutott a művészetek központjának számító Párizsba, s itt találkozott Chagall-lal.

Ámos Imre 37-es vázlatfüzetének egy lapja Forrás: Magyar Nemzeti Galéria

Ámos ekkoriban keveset festett, inkább rajzolt, és gyűjtötte az élményeket, benyomásokat, ezek megörökítését láthatjuk a vázlatkönyvben. Tájrészletek, skiccek, portrék, csendéletfoszlányok, emlékmorzsák, a hétköznapi élet apró jelenetei kerültek megörökítésre, de néhány, szinte készre kidolgozott rajzot, későbbi festményeinek alapjául szolgáló kompozíciót is találhatunk ebben a füzetben.

Így a vázlatfüzet fontos dokumentuma ennek az időszaknak, láthatjuk, mi foglalkoztatta a művészt, s felfedezhetjük ekkor készült képeinek előképeit, motívumait is.

A 161 lapos füzet további különlegessége, hogy Ámos saját kezűleg készítette a borítóját, egyik festménye egy szétvágott vászondarabjába kötötte be. A nagy jelentőségű ajándék a múzeum tervei közt szereplő Ámos Imre–Anna Margit életmű-kiállításnak is fontos kiállítási darabja lesz.