A Bizottság téved – mondta Varga Mihály. A miniszter szerint mindenképpen a GDP 3 százaléka alatt fogjuk tartani a hiányt. Nem terveznek megszorítást, de jó esélyünk van lekerülni a szégyenpadról.

Az Európai Bizottság szerint idén és jövőre sem kerül a GDP 3 százaléka alá a hiány. A kormánynak most valahogy bizonyítania kell, hogy hozni tudja a számokat - az uniós biztos szerint új intézkedések kellenek. Fordítunk: ha lesznek kis megszorítások, lekerülhetünk a szégyenpadról.

További százmilliókkal csapolta meg a rendkívüli kiadásokra félretett tartalékot a kormány. Ezúttal a Ludovika Campus fejlesztése, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet létrehozása volt annyira fontos, előre nem látható esemény, hogy a kerethez nyúljanak.

A tervezettnek a fele jött be a tranzakciós illetékből az első negyedévben - derül ki a részletes számokból. A büdzsé nem áll rosszul, azonban látszik: a tartalékokból tényleg zárolni kell, hogy esély legyen tartani a hiányt.

Ahogy az várható volt, az Eurostat elfogadta a magyar adatszolgáltatóktól kapott jelentést az államháztartási hiány 2012-es alakulásáról. A deficit – az első olvasatban - a hazai össztermék (GDP) 1,9 százaléka lett, ezzel sorozatban a harmadik évben maradt a követelményként megfogalmazott 3 százalék alatt.

Az elemzők számára nagy meglepetést nem okozott, hogy a kormány visszavett optimizmusából és a Brüsszelnek kiküldött új konvergenciaprogramban már nem köszönnek vissza az eredetileg még Matolcsy György által megálmodott számok. A túlzottdeficit-eljárás esetleges megszüntetésénél a számokon túl politikai érveket is figyelembe vehet az Európai Bizottság.

Különösebb korrekciót nem terveznek az adósságpályán – ennyit mondott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az új konvergenciaprogramról. Értsd: nem tervezik a hiány jelentősebb növelését. Vagyis: tényleg jöhetnek megszorítások. Sőt, még az IMF-et is visszahívhatjuk.

A héten kell megküldeni a konvergencia-programot Brüsszelnek. A költségvetési számok jók, a gazdasági adatok nem, akár új csomag is jöhet.

Az új adónemekből érkező bevételekkel magyarázza a nemzetgazdasági tárca, hogy kedvezőbb lett a március végi hiány a vártnál. Az éves terv 56 százalékánál tart a büdzsé, ami jónak számít.

A gyengülő forint 278 milliárddal növelte az államadósságot, s csak 102-t törlesztettünk.

Adóemelésekkel sikerült leszorítani tavaly az államháztartási hiányt, amely végül a GDP 2,1 százaléka lett. A jövedelem- és a forgalmi adóbevételek 10 százalékkal nőttek, a kiadások viszont alig csökkentek.

A várakozásoknál sokkal kedvezőbb lett, csupán a GDP két százalékát tette ki az államháztartás uniós szemléletű hiánya. A kormányzat eredetileg 2,5 százalékos deficitet várt (az Európai Bizottság az elemzőkhöz hasonlóan 2,4 százalékot). Az eltérés valójában nem nagy: 140 milliárd forinttal lett jobb a deficit, ami a tízezermilliárd forintot jócskán meghaladó összegekkel gazdálkodó államháztartásban semmiség.

Javuló képet fest a magyar gazdaság teljesítményéről a jegybank ma publikált inflációs jelentése. A jövőkép pozitív ugyan, de az összképet kiugró magas kockázatok homályosítják el.

Mind több jel utal arra, hogy módosítani kell majd a makrogazdasági pályán és a költségvetési számokon. A kormány áprilisban, az Európai Bizottságnak benyújtandó konvergenciaprogramban teszi közzé új várakozásait, amelyek már az új információkra épülnek – mondta tegnap Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) költségvetésért felelős helyettes államtitkára a költségvetés részletes pénzforgalmi összesítéséről tartott online sajtótájékoztatón.

„Új életet kezdhetnek, tiszta lappal indulhatnak a települések a kormány adósságkonszolidációs programja után, hiszen az elmúlt időszakban felhalmozott több mint 1200 milliárd forintnyi tartozás felét az állam magára vállalja” – így szól a kormányzat érvelése, ám két önkormányzati érdekszövetség is arra hívta fel a figyelmet, hogy az idén bevezetett új feladatfinanszírozási rendszer nem csodaszer: több helyen a működési hiány újratermelődésére lehet számítani.

Húsz helyett 30 milliárd forint kell a kistelepülések adósságmentésére. A központi hiány így már 40 milliárd forinttal lesz magasabb.

Harmincmilliárd forinttal növeli a központi büdzsé hiányát a kormány legújabb módosító javaslata, ám ez az év végi deficitcélt a magyarázat szerint mégsem módosítja. A kabinet immáron harmadszor változtat a tavaly elfogadott költségvetésen, igaz, a számokhoz most nyúl hozzá először.

Február végén elérte az éves terv 40 százalékát az államháztartási hiány. Aggodalomra azonban nincs ok – a második félév mindig jobb. Varga Mihálynak csak annyi a dolga, hogy hozza a bevételi tervet. Ez nem kevés.

Március elején nyújtja be az amerikai pénzügyi felügyelethez a devizakibocsátási regisztrációs kérelmet az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Ez ugyanakkor a piacra lépés idejére és egy lehetséges kibocsátás mennyiségére még semmiféle kötelezettséget és iránymutatást nem jelent – hangsúlyozta Búzás László, az ÁKK üzleti vezérigazgató helyettese egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen.