Negyedéves váltásban egy századnyi haderőt küldenek a visegrádi országok a Baltikumba. Ezt, akárcsak a NATO és Oroszország közötti párbeszéd újraindítását a Pozsonyban rendezett Globsec 2016 biztonságpolitikai tanácskozáson jelentették be. A fórumon sok kritika érte a közép-európai országok politikáját.

A puha erő, azaz a politikai befolyás mellett jó lenne katonai erőt is sugároznia, az Európai Unió azonban messze van attól, hogy valódi közös hadsereget hozzon létre. Maradnak a többnemzetiségű hadtestek és a békefenntartó-kiképző akciók – ezekből bőven akad Afrikában vagy a Közel-Keleten.

Megduplázza az Egyesült Államok szárazföldi hadserege az Európába gyakorlatra küldött egységeit. Az erősítés azt jelenti, hogy egész évben az öreg kontinensen fog tartózkodni egy négy-ötezer katonából, valamint 90-90 Abrams M1 harckocsiból és Bradley harcjárműből álló páncélosdandár. Ezt egy keddi telefonkonferencián jelentették be, amelyen Douglas Lute, az Egyesült Államok NATO-nagykövete beszélt az észak-atlanti szövetség védelmi minisztereinek ma kez­dődő tanácskozásáról.

Az Oroszország által jelentett fokozott katonai veszélyre hivatkozva az Egyesült Államok az ősszel kezdődő új költségvetési évben megnégyszerezi az Európában lévő csapatai kiképzésére és fegyverzetére fordított összeget. Ez még így is csak 3,4 milliárd dollár lesz, töredéke a Pentagon 583 milliárdos büdzséjének.

Korszerű fegyverek, harci járművek és utánpótlás mellett egyre valószínűbb, hogy Moszkva katonai erővel is támogatja a túlélésért küzdő szíriai rendszert. A Kreml számára nagy a tét: ha Aszad elnök bukik, vele együtt veszik el az oroszok utolsó támaszpontországa a Földközi-tenger keleti medencéjében.

Kisebb lesz a létszámuk, de nem gyengülnek a kínai fegyveres erők azután, hogy Hszi Csin-ping államfő tekintélyes leépítést jelentett be a második világháború ázsiai lezárásának 70. évfordulóján rendezett pekingi díszszemlén. A hadsereget úgy készülnek átszervezni, hogy korszerűbb és hatékonyabb legyen.

Közvetlen konfrontációtól egyelőre nem kell tartani a NATO és Oroszország között, de akár egy tévedés is súlyosbíthatja a válságot. Különösen nagy a kockázat a levegőben, ahol az ukrán válság kitörése óta mindkét oldal a korábbinál aktívabban van jelen, és ahol az orosz légierő műszaki színvonala még elmarad a nyugatitól.

Nem sértették meg egyetlen ország légterét sem, így nem jelentettek veszélyt a La Manche csatorna felett elrepülő orosz hadászati vadászbombázók – közölte Oroszország nagy-britanniai nagykövete, miután bekérették a londoni külügyminisztériumba.

Amerika utolsó nagy diadala – így írt a 70 évvel ezelőtti partraszállásról a német Spiegel. De hogyan látják az amerikai hadsereg történészei a második világháború egyik legfontosabb hadműveletét?