Közvetlen konfrontációtól egyelőre nem kell tartani a NATO és Oroszország között, de akár egy tévedés is súlyosbíthatja a válságot. Különösen nagy a kockázat a levegőben, ahol az ukrán válság kitörése óta mindkét oldal a korábbinál aktívabban van jelen, és ahol az orosz légierő műszaki színvonala még elmarad a nyugatitól.
Oroszországnak és a NATO-nak olyan intézkedésekben kellene megállapodnia, amelyek csökkentik egy háború kitörésének veszélyét Moszkva és a Nyugat között – szorgalmazta szerdán megjelent nyilatkozatában a nemzetközi közélet 21 ismert szereplője, köztük Igor Ivanov, Oroszország és Hikmet Cetin, Törökország volt külügyminisztere, valamint két egykori védelmi miniszter, a német Volker Rühe és a brit Malcolm Rifkind. Arra figyelmeztetnek, hogy bár a hozzáértő hadvezetők képesek lehetnek kezelni a helyzetet, egyetlen tévedés vagy baleset is a válság elmélyüléséhez, sőt akár közvetlen katonai konfrontációhoz vezethet.
A Krím félsziget tavaly márciusi orosz bekebelezése és a kelet-ukrajnai konfliktus kitörése óta mindkét oldalon megszaporodott hadgyakorlatok mellett az elemzés példaként hozza fel a légi járőrözést is. A NATO vadászgépei tavaly több mint négyszázszor szálltak föl orosz repülők elfogására (négyszer annyiszor, mint 2013-ban), míg Moszkva háromezer esetben (kétszer gyakrabban, mint egy évvel korábban) észlelte határainál a NATO taktikai repülőgépeinek mozgását – áll a European Leadership Network brit kutatóközpont tanulmányában.
Még sűrűbben történhetnek ilyen „légi találkozások”, ha az Egyesült Államok megvalósítja azt a friss tervét, hogy – az orosz akciók keltette aggodalmak enyhítésére – Európába telepítenek néhányat a legkorszerűbb F–22-es vadászgépekből. Velük szemben egy olyan orosz légierő állna majd, amelynek műszaki színvonala szakértői megítélés szerint még elmarad a NATO-étól.
