Évente 60-120 órát repülnek, jóval többet annál, amit a magyar vadászpilóták. Ráadásul agresszívak, fűti őket a birodalmi tudat. S ahogy a magyar Gripenek bekapcsolódnak a balti légtér NATO-rotációban biztosított védelmébe, az első perctől keményen tesztelni fogják őket – így írta le lapunknak Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docense az orosz légierőt, amelynek tagjaival a magyar vadászpilóták hamarosan igen közelről ismerkedhetnek meg.
Szeptembertől négy magyar Gripen és a hozzájuk szükséges állomány települ ki a litvániai Siauliai légibázisra, hogy 2015 végéig a német légierő Észtországban állomásozó négy Eurofighter Typhoon vadászgépével együtt biztosítsák a Baltikum légterét.
A jóval a Krím visszacsatolása és a Kelet-Ukrajnában kitört háború előtt vállalt magyar misszió kiélezett NATO–orosz viszony közepette indul. Külön pikantériát ad a küldetésnek, hogy a II. világháború vége után hetven évvel most először „súrlódik egymással” a magyar és az orosz légierő. – Az ukrajnai válság következményeként mind a NATO, mind Oroszország fitogtatja az erejét. A játékszabályokkal persze mindenki tisztában van. Az oroszok szinte napi rendszerességgel sértik meg a balti országok légterét, ám az élesfegyver-használattól mindkét részről tartózkodnak. Összességében különleges, adrenalinnövelő feladat vár négy hónapon át a magyar pilótákra – hangoztatta Kaiser Ferenc. „Égi súrlódásokból”, „közeli találkozásokból” van már tapasztalata a magyar légierőnek: az 1990-es években a boszniai, majd a koszovói háború idején gyakran kellett „kitessékelni” a hazánk légterébe berepülő szerb katonai gépeket. A magyar pilóták ráadásul jól ismerik mind az orosz kiképzési módszereket, mind a géptípusokat, különösen a MiG–29-est.
 |
| A Baltikum nem lesz orosz krémes. A magyar légierő Gripenjei Veres Viktor / Népszabadság |
