A bejelentések szerint az orosz Roszatom 40 százalékos magyar beszállítási arányt vállalt. Egyesek szerint ahhoz, hogy hazai társaságok eséllyel vegyenek részt a 2018–2024-re tervezett kivitelezésben,
most már szinte késő is nekikezdeni a felkészülésnek.
Ehhez nem csak azokat a berendezéseket kell beszerezni, amelyek az atomerőműbe szánt eszközöket legyártják: ha ehhez többletmunkaerőre lenne szükség, nekik már rég az iskolapadban kéne ülniük.
Ráadásul minősítésekre és referenciamunkákra is szükség lesz. Az is kérdés, hogy ha lesz verseny, lesz-e annyi fölös tőke a magyar vállalkozóknál, amennyit akár el is veszíthetnek, ha esetleg hoppon maradnak. Kérdés, mi számít magyar beszállításnak: elég egy magyar bejegyzésű külföldi cég, vagy lesz olyan szerv, amely képes lekövetni a legyártott termék alapanyagainak származási helyét. Ennél azonban jóval hátrébb tartunk: ismereteink szerint mindeddig csupán „roadshow-k”, bemutatók zajlottak érdeklődő magyar vállalkozások előtt, amit akár a vállalkozók felmérésének is nevezhetünk.
Egyesek szerint már a kormány saját ütemezése szerint is jóval előrébb kéne tartanunk a beszállítók felkészítésében. Ennek kapcsán azonban a Miniszterelnökség megkeresésünkre úgy fogalmazott: a bővítési beruházás tervezési és engedélyezési szakaszban jár, nincs késés, a magyar beszállítók előkészítése rendben halad. Hozzáfűzték: az ütemterv pontos tartalmáról a beszállítók felkészítésével kapcsolatos kormányzati program véglegesítése után tudnak tájékoztatást adni. (Tehát még nincs végleges kormányzati program a beszállítók felkészítésére.)
|
Ilyen gépeket biztos nem fognak a magyar vállalkozások szállítani
Fotó: Paksi Atomerőmű |
Hangsúlyozták: a telephelyi építkezés 2018-ban kezdődik, és az alvállalkozók első nagyobb körét addig kell felkészíteni. Késedelem ugyan nincs, de a magyar ipar összeomlására tekintettel az első négy blokkra jellemző 40 százalékos hazai beszállítói arány elérése nagyon nehéz – véli Süli János, a fideszes jelölt ellenében megválasztott paksi polgármester, a térséget képviselő társadalmi tanács társelnöke, régi atomerőműves, 2009–2010-ben vezérigazgató. Emlékei szerint
a csúszás miatt a 80-as években is lengyelek segítették a magyarokat.
Azóta olyan ipari központok, mint a Ganz Villamos Művek, a MOM vagy a Vegyépszer, örökös nélkül eltűntek. Ezért olyan főberendezések, mint turbina vagy reaktor, szóba se jöhetnek. Nagyobb hazai beszállítási arányra főként a kezdeti, építési szakaszában számít a polgármester. Annak ellenére, hogy ehhez is kellenek tanúsítványok – amelyek megszerzése jelentős lemorzsolódást hozhat –, szerinte itt nem vagyunk késésben.
Éppígy, mivel azokra a kisebb berendezésekre, részegységekre, amelyeket a magyar ipar szintén képes előállítani, 2021 elejétől lesz szükség, addigra e cégek is felkészülhetnek. Az előkészületekre, a megfelelő külföldi tapasztalatok megszerzésére állami támogatást lát szükségesnek. A csúcsszakaszban akár nyolcezer dolgozó elhelyezése viszont szerinte megoldott: erre magán-ingatlanberuházók ajánlkoznak.
Süli János világossá tette: a beszállítókat a Roszatom választja majd ki. Ha pedig úgy látja, a magyar vállalkozók nem alkalmasak kellő számban az elvárt minőségre, akkor nem kötelező betartania a – több európai példánál is alacsonyabb – 40 százalékot sem. Ez tehát – mondta Süli – egy lehetőség a magyar gazdaságnak.
