Ez többé-kevésbé sikerül is, főként az oroszországi lakosság vevő a központilag terjesztett összeesküvés-elméletekre. De másutt, így Magyarországon is vannak, akik készpénznek veszik a moszkvai propagandát. A felmérések szerint az orosz lakosságnak jóval több mint a fele támogatja Vlagyimir Putyin elnököt és külpolitikáját. Sokan elhiszik például, hogy az ukrán elnökváltás amerikai segédlettel végrehajtott „fasiszta” puccs volt, és hogy a külvilág fenyegetést jelent Oroszországra.
Az orosz dezinformációs hadviselés legkirívóbb példái a maláj légitársaság Ukrajna fölött lelőtt repülőgépének tavaly júliusi katasztrófája után születtek. A Kreml-közeli orgánumokban megjelent hírmagyarázatok előbb azt bizonygatták, hogy a repülőgépet az ukránok lőtték le, mert el akarták tüntetni a gép fedélzetén szállított holttesteket, majd azt mondták, hogy az ukránok Putyin elnök magánrepülőjének nézték az utasszállítót. Az is felvetődött, hogy az ukránok amerikai utasításoknak engedelmeskedtek, amikor vadászgépeikkel megsemmisítették az MH17-es járatot.
|
Az Ukrajna felett lelőtt maláj gépről terjesztették a legvadabb összeesküvés-elméleteket
Antonio Bronic / Reuters |
Szintén közismert az az orosz média által széles körben terjesztett, utóbb azonban tényszerűen cáfolt eset, amely szerint a kelet-ukrajnai Szlavjanszkban ukránok keresztre feszítettek egy gyereket. Egy másik híradásról – amely egy ukrán tüzérségi támadás következtében elhunyt fiatal lányról szólt – a brit BBC riporterei derítették ki, hogy egy szó sem igaz belőle. A kitalált híreket leleplező ukrán portál, a Stopfake.org címlapján egy kiégett páncélozott terepjárót ábrázoló, frissnek mondott fotó díszeleg, amelyről több orosz médium azt állította, hogy a donyecki „partizánok” által kilőtt amerikai Hummer látható rajta. Alapos elemzés után azonban kiderült, hogy a fénykép az iraki Anbarban készült még 2014 januárjában.
Az uniós ellencsapás nem az álhírek leleplezésére irányul, erre nem is lenne képes
– állítják az EU székhelyén. A Bloomberg hírügynökség szerint a Kreml, amely teljes ellenőrzése alatt tartja az állami hírszolgáltatást, az idén 1,1 milliárd dollárnak megfelelő összeget költ a közmédiára.
Az East StratComnak viszont még költségvetése sincs, szakértőit a tagállamok fizetik. Kis pénzhez kis ambíció társul: a kommunikációs sejt Oroszország és a környező országok orosz ajkú lakosságának hiteles tájékoztatását próbálja segíteni, például a helyi független média támogatásával, újságírók képzésével, az Európai Unióról szóló pontos tények és adatok terjesztésével.
Olyan kampányokat menedzsel majd a keleti partnerség országaiban – Azerbajdzsánban, Fehéroroszországban, Grúziában, Moldovában, Örményországban és Ukrajnában –, amelyek arról szólnak, hogy az „európai reformok működnek”, vagyis a szorosabb együttműködés érdekében hozott gazdasági, társadalmi átalakítás az emberek jólétét, életkörülményeik javítását szolgálja.
A holland és a lengyel kormány ennyivel nem elégszik meg, és az orosz ajkú európaiak tájékoztatását szolgáló orosz nyelvű rádió, tévé és online tartalomszolgáltató létrehozását határozta el. Jövőre indulna a projekt, és a kezdeményezők azt remélik: idővel más tagállamok is csatlakoznak hozzájuk. A szolgáltatás Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter szerint „nem propagandaeszköz lesz, hanem megbízható információkat továbbít majd”.
