Vészjósló forgatókönyv: az oroszok napokon belül elfoglalnák a Baltikumot

A tavaly szeptemberi magyar–amerikai hadgyakorlat után Győrben Veres Viktor / Népszabadság

Bár az első hírek szerint a páncélosdandár Romániában és Magyarországon is állomásozhatna, Washingtonban később pontosították, hogy a telepítésről még senkivel nem tárgyalnak. A potenciálisan érintett országok közül a lengyelek, a baltiak és a románok azonnal üdvözölték a bejelentést, a magyar kormány nem mutatott különösebb érdeklődést, míg orosz részről óvatos, de határozott ellenlépéseket helyeztek kilátásba.

A helyzet kétségkívül fonák: az orosz fenyegetés az Ukrajna elleni agresszión túl a magas olajárak mellett végrehajtott haderőfejlesztési program miatt nőtt meg, erre válaszol a NATO most, amikor az energiahordozók árának esése miatt Moszkvának nincs pénze újabb fegyverkezési fordulóra. Különben is, mint azt egy orosz katonai folyóirat főszerkesztője, Igor Korotcsenko nyilatkozta a New York Timesnak, Moszkvában emlékeznek rá, hogyan végződött a fegyverkezési verseny a Szovjetunió számára. „Kétszer nem fogjuk elkövetni ugyanazt a hibát” – mondta a szakértő.

A Népszabadság által megkérdezett források emlékeztettek rá, hogy az amerikaiak már korábban Magyarországra telepítettek négy nehézharckocsit és néhány más páncélozott harcjárművet, hogy a különböző gyakorlatok kedvéért ne kelljen mindig új haditechnikát magukkal hozni. Másrészt a Pentagonnak az iraki és afganisztáni csapatkivonás után embere, fegyverzete és pénze is van az új feladatokra, illetve a katonák rendszeres minősítéséhez is kellenek a külföldi hadgyakorlatok. Nem világos, hogy a 2017-re kért 3,4 milliárd dollár egyszeri összeg, vagy ezentúl folyamatosan a korábbi források többszörösével számolnak. Erről amúgy is már a jövő januárban felálló új adminisztráció dönt.

Közben újra erősödnek az önálló európai védelmi erő felállítását sürgető hangok, amelyekhez immár Tony Blair volt brit kormányfő és Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is csatlakozott. A NATO brüsszeli központjában ezzel azt szögezik szembe, hogy a tagállamok zöme amúgy sem teljesíti azt a vállalást, hogy a GDP két százalékára növelik védelmi kiadásaikat. Magyarország még ebben a gyenge mezőnyben is alulteljesít: miközben a kormány folyton a migrációs és terrorfenyegetésről beszél, a magyar költségvetésben a védelmi kiadások csak a GDP 0,8-0,9 százalékát teszik ki.