Már megint kitörni vélték a harmadik világháborút
Negyedéves váltásban egy századnyi haderőt küldenek a visegrádi országok a Baltikumba. Ezt, akárcsak a NATO és Oroszország közötti párbeszéd újraindítását a Pozsonyban rendezett Globsec 2016 biztonságpolitikai tanácskozáson jelentették be. A fórumon sok kritika érte a közép-európai országok politikáját.
Nasser Judeh szerint az Iszlám Állam terroristái között legalább kilencven ország zsoldosait tartják számon, ellenük pedig hatvan állam katonái harcolnak, ezért ezt a csatát túlzás nélkül minősíthetjük harmadik világ- vagy globális háborúnak. Nem először szembesültek a jordániai miniszterelnök-helyettes vélekedésével a Globsec 2016 elnevezésű pozsonyi biztonságpolitikai fórum résztvevői. Mégis ez a kijelentés váltotta ki a legnagyobb döbbenetet Közép-Európa legjelentősebb nemzetközi tanácskozásán, amelyre az elmúlt hét végén mintegy ezer vendég, köztük több állam- és kormányfő érkezett Szlovákia fővárosába.
„Tragikusan téved az a kormány, amely még mindig azt hajtogatja, hogy ez a csata legyen a mások gondja, mert nem az övék. A terroristák nem válogatnak a kiszemelt áldozatok vallása szerint vagy faji alapon... Számukra mindannyian céltáblák vagyunk, csak összefogással győzhetjük le őket, miként a migránsválságot is” – mutatott rá a politikus.
Az idei Globsec kulcsszava a nagyhatalmak és főleg az uniós tagországok közötti összefogás igénye volt. Ez az elvárás az előadók és a vitafórumok résztvevői szerint leginkább az észak-atlanti katonai szövetség tevékenységében válik valóra. A rendezvényen a NATO kapcsán szóltak először és utoljára elismerően a visegrádiakról, mert a rövidesen sorra kerülő varsói NATO-csúcsot követően közös haderőt küldenének a Baltikumba. A magyar külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozata alapján a tagországok negyedéves váltásban egy-egy századnyi erővel lesznek jelen a térségben.
|
Edward Lucas újságíró, Roszen Plevneliev bolgár elnök, Maros Sefcovic, az Európai Bizottság szlovák alelnöke, Szijjártó Péter, Vazil Hudák korábbi szlovák gazdasági miniszter és Alan Riley, a Londoni Városi Egyetem professzora a Globsec pódiumbeszélgetésén
Burger Zsolt / MTI |
Jóval borúlátóbb helyzetelemzések hangoztak el az unió állapotáról. Szijjártó Péter megismételte azt a magyar álláspontot, miszerint az EU kudarcot vallott a bevándorlási válság kezelésében. A szövegkörnyezetben inkább afféle lózungként hatott szájából a közös európai megoldás sürgetése. Ursula von der Leyen német védelmi miniszter asszony nem véletlenül emlékeztetett arra, hogy az unió egyik alapértéke a szolidaritás. Földrészünk döntéshozói akkor adtak méltó választ a súlyos kihívásokra, amikor nem rangsorolták a biztonság követelményeit, illetve az emberséges megoldások lehetőségét. „Ma is csak akkor lehetünk sikeresek, ha ezt a két fontos szempontot egyszerre érvényesítjük, ami esetünkben a schengeni külső határok megerősítését, egyszersmind a menekültek befogadásával kapcsolatos közös mechanizmus kimunkálását jelenti” – hangsúlyozta a berlini tárcavezető.
Alexander Vershbow, a NATO amerikai főtitkárhelyettese közölte: szerdán 2014 óta először ül tárgyalóasztalhoz a NATO és Oroszország. Ám ez nem jelenti a kapcsolatok normalizálását, csupán a kommunikációs csatornák újraindítását. Előtérbe kerültek a propaganda új és hatásos eszközei is.
„A kommunikáció legkorszerűbb eszközeivel rendelkezünk, mégsem tudjuk érthetően, világosan és hatásosan kifejteni, milyen veszélyt jelentenek a radikális politikai mozgalmak, a legkülönbözőbb szélsőségesek földrészünk liberális, demokratikus értékeire, további boldogulásunkra. Vagy pánikba esünk, vagy lemondóan szemléljük a világ súlyosbodó gondjait és kihívásait, vagy pedig bedőlünk a radikálisok erőfitogtatásának és hazugságainak – figyelmeztetett Andrej Kiska szlovák államfő.
Applebaum a politikai baklövésről
Anne Applebaum amerikai politológus és publicista a pozsonyi sajtóbeszélgetések során nyíltan bírálta a visegrádi politikusokat, akik szerinte nagy politikai baklövést követnek el azzal, hogy csak most és éppen a migránsok elutasításával igyekeznek meghatározni közös identitásukat, amely az idegengyűlölettől és nacionalista megnyilvánulásoktól sem mentes. „Ezzel közvetve Putyin malmára hajtják a vizet, akinek alapvető érdeke az EU meggyengítése” – szögezte le. „A Brexit, Donald Trump, illetve jövőre Marine Le Pen választási győzelmei akár az unió felbomlását is jelenthetik” – vázolta fel a lehető legsötétebb képet. (Sz. J.)
