A haderő finanszírozhatatlanságát elsősorban strukturális torzulásai eredményezik. A torz struktúra nem az elmúlt négy évben alakult ki. A rendszerváltás óta a mindenkori kormányok – szoros együttműködésben a parírozó katonai felső vezetéssel – a finanszírozási gondjaikat esztelen létszámcsökkentéssel kívánták megoldani. A létszámcsökkentések ésszerűtlenül zajlottak, minden a szervezetek érdekérvényesítő képességén múlott, a struktúra folyamatos torzulására a kutya sem figyelt. Az érdekérvényesítő képesség eredménye, hogy a vezető szervek és háttérintézményeik vízfejjé fajultak csökkenő létszámuk ellenére a szinte lenullázott csapatokhoz képest. Szabó János minisztersége idején derült ki, hogy a csapattagozat és a vezető szervek létszámának aránya átbillent a vezető szervek és háttérintézményeik javára. Erre elkezdtek egyértelműen központi funkciókat ellátó (ún. HM és vezérkar közvetlen) szervezeteket Fehérvárnak alárendelni, eltüntetendő az aránytalanságot.
A Honvédelmi Minisztérium legnagyobb titka a tárca valódi létszáma. A 2013-as költségvetés zárszámadása az utolsó forrás, ahol a HM információt ad szervezetei létszámáról. A részletes indoklás szöveges részéből kigyűjtve az adatokat azt látjuk, hogy a HM és háttérintézményeik létszáma 1344 fő, a vezérkar 4104 fő, a titkosszolgálat 791 fő, a Honvédkórház 3369 fő, összesen a vezető szervek és háttérintézményeik létszáma 9608 fő. Ezzel szemben a csapatok, vagyis a székesfehérvári Összhaderőnemi Parancsnokság és alárendeltjei létszáma 14 835 fő. Amikor a HM számolja a vízfejet, akkor azt mondja, hogy a 14 835 fős Fehérvárhoz képest nem olyan sok a vezető szervek és háttérintézmények 9608 fős létszáma. Ha így lenne, akkor is a világon egyedülállóan rossz az arány. De én úgy látom, hogy a vezető szervek 9608 fős létszámához hozzá kell adni azokat a Fehérvár alá szuszakolt szervezeteket, amelyek nem szárazföldi vagy légierő érdekű feladatokat látnak el. (Katonai Közlekedési Központ, Tűzszerész és Hadihajós Ezred, CIMIC, Légijármű-javító Üzem, Légi Vezetési és Irányítási Központ, sőt szerintem a pápai NATO-bázisreptér is necces.)
Ez legalább 1500 fő, ha ezt hozzáadjuk a vezető szervekhez, akkor a központi szervezetek valódi létszáma kb. 11 ezer fő. Ugyanakkor ezt az 1500 főt le kell vonni Fehérvár létszámából, vagyis a valódi végrehajtó állomány csak 13 ezer fő lenne, ha nem volnának békehiányok. A honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén a 2014-es tavaszi meghallgatásakor Hende Csaba akkor még miniszterjelöltként 5921 betöltetlen beosztásról beszélt, azóta a hiányok tovább növekedtek.
A békehiány legalább 80 százaléka Fehérvár alatt van, így Fehérvár létszámát további 5000 fővel kell csökkenteni, és máris fordul a kocka: a vízfej 11 ezer fős, Fehérvár alárendeltségében meg egy maradékon tengődő, 8 ezer fős valódi végrehajtó állomány van. A zárszámadásból összegezhető az állománykategóriák létszáma is. Tiszt 5193 fő, altiszt 6831 fő, szerződéses 5899 fő, közalkalmazott 6176 fő. Az elfogadható létszámarány 10-30-50-10 százalék lenne a fenti állománykategóriák között. Ez ráadásul költségvetési létszám, nem veszi figyelembe a békehiányokat. Több mint ezer tiszt, majdnem kétezer altiszt, több mint háromezer szerződéses hiányzik.
Az, hogy a költségvetési létszám szerinti 5899 szerződésesnek több mint a fele hiányzik, súlyosan veszélyezteti a Magyar Honvédség működőképességét. A legfelháborítóbb az, hogy a miniszter örvendezik a hatezer fős békehiány láttán, hiszen ha ezek a beosztások fel lennének töltve, október környékén elfogyna a bérkeret, nem tudnák folyósítani a vízfej nehéztisztjeinek illetményét.
Amikor a vízfejről beszélünk, hajlamosak vagyunk megfeledkezni a HM-tulajdonú, 2010-ben az ügyészségi szóvivő által „gengszterszervezeteknek” titulált zrt.-kről, kht.-kről. Ezek sokkal magasabb áron nyújtanak szolgáltatásokat a HM-nek, mintha szervezetszerű elemek lennének, felélik a költségvetés dologi kiadásainak jelentős részét, ráadásul parciális érdekeik esetenként beelőzik a tulajdonos HM érdekeit, hiszen amikor a HM vagy a vezérkar képviselője ezekkel a szervezetekkel tárgyal, fél szemmel már arra figyel, nyugdíjazása után hogy lehet ő ezeknél a cégeknél felügyelőbizottsági vagy igazgatótanácsi tag.
A honvédelmi miniszternek négy év tétlenség után végre elő kellene jönni egy olyan hosszú távú fejlesztési tervvel, amely tartalmazza a struktúra átalakításának ütemezését, NATO-kompatibilis eszközökre átfegyverzés ütemezését, mellé rendelve a bővülő forrásokat.
*A szerző nyugállományú katona
A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.
