Egy tüntetést nem lehet feloszlatni csupán azért, mert azt előre nem jelentették be - határozott az Alkotmánybíróság tegnap. Azt viszont, hogy mikor lehet mégis feloszlatni, még kevésbé lehet tudni, mint eddig.

Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a gyülekezési törvény azon passzusát, amelynek alapján a rendőrség mérlegelés nélkül köteles volt feloszlatni a bejelentéshez kötött rendezvényt, ha azt bejelentés nélkül vagy a bejelentett időponttól, helyszíntől, útvonaltól, céltól, illetve napirendtől eltérően tartják meg - olvasható a testület keddi határozatában.

Nem oszlatja fel a rendőrség a spontán demonstrációkat az igazságügyi és rendvédelmi tárca lapunkban már ismertetett közleménye szerint. Ez elég visszás helyzetet teremthet, hiszen könnyen előfordulhat, hogy emiatt egyetlen tüntetést sem jelentenek majd be.

Egy hónapon belül elkészülhet a gyülekezési jog érvényesülését célzó ombudsmani vizsgálat, amely az elsődleges megállapítások szerint visszásnak tartja, hogy a demonstrációra szóló 72 órás bejelentési határidőt a rendőrség eltérően értelmezi - mondta Szabó Máté az MTI-nek.

Még egyetlen szerződést sem írtak alá a budapesti Kossuth tér rendezéséről, illetve az ide épülő mélygarázsról, bár egymilliárd forintot már elkülönítettek erre a célra. Csúszhat az FVM épületének átalakítása is.

Tegnap volt egy esztendeje, hogy megérkezett a feljelentés Orbán Viktor Fidesz-elnök és társai - a párt parlamenti frakciójának 79 tagja - ellen, mert néhány nappal korábban elbontották a Kossuth téri kordont. Azóta csupán annyi történt, hogy a rendzavarás elkövetőit azonosították.

Alapjoga mindenkinek, hogy gyülekezzen, csoportokat alkosson, tüntessen. Eközben nagyon kevés szabályt kell betartani, olyan erős ez a jog. Azt azért be kell jelenteni, ha valaki tüntetni szeretne. Aztán meg kell várni, hogy mit szól hozzá a rendőrség. Ha valaki nem így jár el, nem csodálkozhat, ha a demonstrációt feloszlatják.

Magyarország a gyülekezési szabadosság országa. Történelmünkből, a kommunista rendszer gyakorlatának teljes elutasításából is következik a passzív, megengedő gyakorlat: azt hisszük, a gyülekezés szabadsága egyenlő azzal, hogy "bármit megtehetek". Ezt senki sem gondolja már Európában így. Totális félreértésen alapul, amit a liberális politikusok sokszor állítanak a gyülekezési jogról, hogy ti. "álljunk ki a tüntetők jogaiért, mert el kell tudnunk viselni őket". Nemcsak a jogaikért kell kiállni, hanem azért is, hogy tartsák be a törvényeket. A kettő együtt kell ahhoz, hogy Magyarországon bárki, bármikor szabadon és félelem nélkül tüntessen. Ahhoz, hogy senkinek ne kelljen félnie tüntető tömegek jogsértő erőszakától.

Egy nemrég nyilvánosságra került belső szabályzatból kiderül, valahányszor Bush elnök nyilvánosság előtt beszél, a kormány emberei gondoskodnak róla, hogy kizárólag éljenző hívek vegyék körül. A békés tiltakozókat eltakarják, túlkiabálják, elvezetik, sőt néha még le is tartóztatják.

Jogtalanul használták a rendőrök ezeket az eszközöket – jelentette ki a rendőrség által az őszi tüntetések során alkalmazott gumilövedékekre, illetve a kilövésükre szolgáló fegyverekre tegnapi tájékoztatóján Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnöke. Így a sérültek a kártérítés reményében perelhetik be a rendőrséget.

Elvesztette a gyülekezési joggal kapcsolatos szakértői állásfoglalások nyilvánossága érdekében a miniszterelnök ellen indított pert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Fővárosi Bíróságon.

Hogy mit hoz az új gyülekezési törvény, az e pillanatban még nem tudható, úgyhogy az alább következő ötletet csak óvatosan vezetjük elő, mintegy szerény javaslatként arra vonatkozóan, hogy az idei tehénparádé miképpen kerülheti el a végzetet. Hogyan úszhatják meg a kidekorált és városi terekbe kihelyezett műanyag tehenek az őket miszlikbe aprítani szándékozó bátor, fővárosi lakosok attakját. A megoldás egyszerű.

Holnap a gyülekezési (most inkább: tüntetési) törvény módosításáról tárgyalnak a pártok, tegnap a választójogi törvény átszabásáról tanácskoztak - egyelőre egymás közt. Megegyezés csak ez utóbbi ügyben valószínű.

- Ha az állampolgár nem mer az utcára menni, akkor nem mondható szabadnak, hiszen korlátozzák mozgásában – mondotta egy magas rangú bajor belügyi vezető a bécsi magyar nagykövetségen tartott ünnepségen. A  Közép-európai Rendőr Akadémia (KERA) tizenötödik születésnapját ünnepelték meg.

A városvezetés nem engedélyezte az ellenzéki tüntetést, hogy megóvja a park gyepét. A tüntetők szerint ezzel megsértette a gyülekezési jogot, ezért feljelentették. A bíróság salamoni ítéletet hozott. A fűnek és a tüntetőknek egyaránt vannak jogai.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke február elején írt levelet a négy közjogi méltóságnak, amelyben azt kérte tőlük, hogy segítsenek kialakítani korszerűbb gyülekezési szabályokat. Gyurcsány Ferenc hétfői válaszlevelében - amelyet a kormányszóvivői iroda közzétett - úgy fogalmaz: a közelmúlt eseményei bebizonyították, hogy a mostani szabályozás "teret enged a gyülekezési jog tartalmától eltérő jogértelmezésre, ezáltal a jogalkalmazás elbizonytalanítására és e kiemelt alapjog visszaélésszerű gyakorlására is".

Rendelettel nem korlátozható a gyülekezés szabadsága. A főváros viszont ősszel rendeletben írta elő a gyűlések hangosításának engedélyeztetését - mint hétfőn kiderült: alkotmányellenesen. A Fidesz szerint a "műveleti területté" nyilvánítás ugyanezen az alapon jogsértő.

1999. február 13-án ezer öntudatos náci masírozott látványosan a Lánchídtól a Kapisztrán térig. A rendőrség hagyta őket vonulni, este pedig egy sörözőben, ahol senkit sem zavartak, provokálta és összeverte a náci urakat.