Varga Mihály azt mondja, nem a bankárok lobbistája, azok „máshol ülnek”. A nemzetgazdasági miniszter szerint az alapszámlaügy technikai vita, nem romlott meg a viszonya Rogán Antallal. Bár jó a munkakapcsolata Csányi Sándorral is, úgy véli: a bankok nem tettek szinte semmit a devizahitelesek problémájának megoldására. Varga Mihály azt is elmagyarázza, miért repült el személyesen az IMF washingtoni gyűlésére, és mit gondol a Mol–INA-ügyről.

Athénban nem szűnnek a tüntetések, Olaszországban ismét politikai válság fenyeget, és mindenki arra figyel, mikor lesz végre iránymutatás Berlinből: mintha semmi nem változott volna az eurózónában. Szeptember elején az Eurostat – megerősítve más, reménykeltő adatokat – mégis felvillantotta a fényt az alagút végén.

A várakozásokat felülmúló mértékben, négyéves mélypontra, 9,9 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta június–augusztus átlagában – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Határozott optimizmussal tekint a jövőbe a Magyar Nemzeti Bank, amely legutóbbi, júniusi előrejelzésének szinte valamennyi makrogazdasági mutatóján javított – nem is keveset. A friss negyedéves inflációs jelentés csütörtöki bemutatóján Virág Barnabás elemzési igazgató elmondta, hogy kiegyensúlyozott szerkezetben növekszik a gazdaság, s lassan valamennyi ágazat új erőre kap.

A régió éllovasából sereghajtó lett Magyarország: ez a folyamat tíz éve tart, s ennek következtében Szlovákiához képest már ötven százalékpontos a különbség a teljesítményben.

Az MSZP szerint a kormány kiszámíthatatlan és hiteltelen gazdaságpolitikát folytat. Gúr Nándor, a párt elnöke vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján a rezsicsökkentés kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy a csökkentés töredéke annak, amennyivel ez a kormány növelte a rezsit az elmúlt években.

Bajnai Gordon szerint a "fényevésnek megfelelő unortodox gazdaságpolitika" rosszabb helyzetbe sodorta Magyarországot, mint amilyenben 2010-ben volt. Az exkormányfő azt ígérte, hogy 2014-ben az örökös háborúskodás helyett elhozzák a békés építkezés korszakát. A Fidesz szerint Bajnai hazudik, mert Magyarország ma jobban teljesít.

Az igazságtalan adórendszer, a negyven új különadó, az élelmiszerárak növekedése, a szociális rendszer szétverése megélhetési válsággal fenyeget - közölte az MSZP szóvivője.

A politikai ambíciókat dédelgető Róna Péternek a devizaalapú hitelről, mint hibás termékről szóló glosszáira tudománnyal foglalkozó embernek aligha érdemes reagálnia, ám azokat többnyire – a tudományosság látszatát keltve - az Oxfordi Egyetem Blackfriars Hall-jának tanáraként jegyezi. Az egyetemi oktató Róna kolléga irásaira azonban már lehet, s ideje is reagálni.

Fazakas Gergely és Hanák András (Népszabadság, 2013. augusztus 14.) részben egyetért korábbi írásommal (Népszabadság, 2013. július 30), de nagyobbrészt nem. Összességében úgy vélik, hogy a devizaalapú hitel, bár tartalmaz hibákat, nem tekinthető hibásnak. Sajnos mindkét szerző vagy elmegy állításom lényege mellett – miszerint a devizaalapú kölcsön hibás, mert nem felel meg a kölcsön törvényben rögzített fogalmának –, vagy olyan tényállással cáfolja azt, ami eltér a valós tényektől.

Orbán Viktor szerint beszélni kell a tabutémákról, különben a "magunkfajta méretű országok eleve vereségre vannak ítélve". A közepes méretű országoknak meg kell próbálniuk az általuk megtermelt erőforrásokat - a nagyhatalmi elszívó hatást közömbösítve - saját határaikon belül tartani - jelentette ki a román Digi 24-nek adott interjújában.

Ahol unortodoxia van, ott unortodoxia van. Úgy tetszik, a Matolcsy György fantáziagazdagságának köszönhető, számokat és racionalitást nélkülöző gazdaságpolitika sikertörténet, elvégre idővel kiterjeszti befolyását az üzleti életre.

A Fidesz szerint az Új Széchenyi Terv, valamint az államilag támogatott kedvezményes hitelprogramok összességében és egyenként is hozzájárultak ahhoz, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások jobban teljesítsenek, versenyképesebbek legyenek, kevesebb teher nyomja a vállukat.

A közműszolgáltatók profitja mellett leginkább a bankok nyereségét éri bírálat az Orbán-kormány részéről. Részben erre hivatkozva vetették ki 2010-ben a bankadót, de előkerült ez indokként minden, a pénzintézeteket sújtó kormányzati intézkedésnél is. A bankok működése azonban nem csak az elmúlt három évben és nem kizárólag jobboldalról kapott kritikát. Török Zsolt, az MSZP szóvivője például 2010 tavaszán, még a Bajnai-kabinet idején arra szólította fel a hitelintézeteket, hogy elsősorban ne tulajdonosaik elvárásainak próbáljanak megfelelni, hanem vegyék figyelembe az emberek helyzetét, extraprofitjuk egy részét térítsék vissza ügyfeleiknek, másik részét pedig fizessék be a krízislapba.

Két területet jelölt meg Orbán Viktor kormányfő július végén Tusványoson, ahonnan olyan nyereséget vittek ki az országból, amely "nem minősül jogosnak, ezért érdemes minden nemzeti kormánynak fellépnie vele szemben": a közszolgáltatókat és a bankrendszert. Utánajártunk, így volt-e. Békesi László volt pénzügyminiszter szerint hazudik, aki azt állítja, külföldi tőke nélkül is ment volna.

Az Együtt 2014 Orbán Viktor azon ígéretét próbálja behajtani, miszerint az E.on gázüzlet minden dokumentuma nyilvános lesz.