Magyarországon még mindig túl drága a bankolás, e címen számlánként havi átlagban kétezer forint vándorol közvetlenül a bankok zsebébe. A kártyahasználat lassan terjed, s a készpénznek ma is nagyobb a becsülete, s utalásért is rengeteget fizetünk, annak ellenére, hogy az a bankoknak a tranzakció összegétől függetlenül 12 forintba kerül– derül ki a jegybank jelentéséből.

A fejlett országokban gyorsan terjednek a vállalati felhőszolgáltatások, ám itthon a nagyvállalatok mind össze nyolc százaléka követi az IT-forradalmat. Az ok az ismeretek hiánya és néhány alaptalan félelem – derül ki az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és a Microsoft közös kutatásából.

„A görög kormány meglátja, hogy meddig mennek el a hitelezők, és lemondanak-e az ésszerűtlen, embertelen és gyarmatosító javaslataikról” – közölte Dimitrisz Sztratulisz miniszterhelyettes. Ezzel egyértelművé tette, hogy Athén nyomásgyakorlásnak szánta a döntést: elhalasztja a pénteken esedékes törlesztőrészlet (300 millió euró) átutalását az IMF-nek, és csak a hónap végén, egyben fizeti ki a júniusi összegeket (1,5 milliárd eurót). Bár a szabályok ezt megengedik, eddig csupán Zambia élt ezzel a lehetőséggel az 1980-as években.

Nem érdemes reménykedni a tavalyi 3,6 százalékos gazdasági növekedés megismétlődésében: noha az első negyedévben az ipar és a szolgáltatások bővülésének köszönhetően még álljuk a tempót, a lendület gyorsan alábbhagy. A dübörgés lenyomatát csak a kivételezettek láthatják a bankszámlájukon.

Egymilliárdos beruházással éri el a Magyar Posta, hogy bevétele néhány százmillió forinttal kevesebb lesz. Az állami vállalat illetékesei nem vesztették el józan ítélőképességüket, épp ellenkezőleg. De mégiscsak ez az eredménye annak, hogy péntektől több mint 1700 hivatalban, néhány hét múlva pedig majd az összes postán úgy fizethetjük be bankkártyánkkal a sárga és a fehér csekkeket, hogy a művelet nem drága készpénzfelvételnek, hanem ingyenes vásárlási tranzakciónak minősül.

Bőven van miből háborúznia a miniszterelnökkel Simicska Lajosnak. Az üzletemberhez köthető cégbirodalom tavalyi nyeresége után összesen közel 38 milliárd forint osztalékot fizetett ki Simicskának és tulajdonostársainak.

Immár jogerős: a magyar államnak ki kell fizetnie az egykori trafikosnak, a soproni Vékony Lászlónak az Emberi Jogok Európai Bírósága által januárban megítélt 15 ezer euró kártérítést, ezenkívül jár még neki hatezer euró az eljárással kapcsolatos költségekre.

Budapest legnagyobb közösségi kertjét adta át május végén a Magyar Telekom és a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) a távközlési vállalat Soroksári úti, használaton kívüli telkén. A környező kerületek lakói számára száz parcellát alakítottak ki a 2600 négyzetméteres területen, hogy ott saját zöldséget, gyümölcsöt, gyógy- és fűszernövényeket termeszthessenek.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. megemelte a magyar gazdaság idei növekedésére vonatkozó várakozását, így 2,5 százalék körüli ütemet valószínűsít. A GKI a magas, 3,4 százalékos első negyedévi ütem, valamint a kedvező gazdasági várakozások hatására emelte meg korábbi 2 százalék körüli növekedési előrejelzését.

Nyerges Zsolt, a Közgép Zrt. vezetője, Simicska Lajos üzlettársa, több médiavállalkozás alapítója felszámolja itthoni érdekeltségeit, és családjával együtt külföldre költözik – ez a hír röppent fel a napokban, s masszívan tartja is magát, különösképp Szolnokon, ahol a milliárdos üzletember ma is él.

Egyelőre tárgysorozatba vételre vár a KDNP magáncsődről szóló javaslata. Az elképzelést a Magyar Bankszövetség mellett olyan civil szervezetek is támogatják, mint a Habitat for Humanity, ám utóbbi komoly kritikával is illeti az Országgyűlés elé került elképzelést.

Közel 14 éves csúcsra emelkedett a GfK gazdaságkutató intézet júniusra vonatkozó, előremutató német hangulatindexe: a szerdán közölt adatok szerint az index 10,2 pontra emelkedett a májusi 10,1 pontról.

Felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította Magyarország államadós-osztályzatainak kilátását az eddigi stabilról a Fitch Ratings, egyebek mellett a magyar gazdaság külső mutatóinak markáns javulásával indokolva a lépést.

Athén nem lesz képes kifizetni a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) a június 5-én esedékes adóssághányadot, ha addig nem jut megállapodásra a nemzetközi hitelezőivel folytatott tárgyalásokon - figyelmeztetett Nikosz Filisz, a kormányzó baloldali radikális Sziriza párt parlamenti frakciójának szóvivője szerdán.