A Kerthatár Közösségi Kertben az év elején közzétett felhívás nyomán hatvan parcella már gazdára is talált, többnyire családok, másfél száz ember fogott bele a rendelkezésükre bocsátott terület hasznosításába.

Fotó: Mészáros Anna Rózsa / KÉK

Magyarországon több városban vannak hasonló közösségi kertek; számuk jelenleg meghaladja a harmincat, a legtöbb Budapesten nyílt meg. A mozgalomnak Nyugat-Európában és az amerikai kontinensen sok évtizedes hagyományai vannak: az első, mai értelemben vett közösségi kertek Nyugat-Európában, főleg Angliában jöttek létre a második világháború után, majd a hatvanas évek mozgalmainak hatására, az élelmiszer-termelés mellett a fő cél a közösségek létrehozása volt. A hazai vállalatok közül a Telekom elsőként állt a kezdeményezés mögé, először tavaly a XI. kerületben adott át területet az egyik tulajdonában lévő telken.

Fotó: Mészáros Anna Rózsa / KÉK

A közösségi kertek kialakítását és szakmai irányítását a Kortárs Építészeti Központ végzi, amelynek szakemberei azt is vállalták, hogy nyomon követik és továbbfejlesztik a kerteket művelő közösség munkáját és együttműködését. A cél a közösségi kultúra fejlesztése mellett az egészségmegőrzés és a környezettudatosság, illetve az, hogy a kertekből jobb minőségű élelmiszerhez jussanak a környéken élő városlakók, kicsik, nagyok egyaránt. A közösségi kert programvezetője Kertész Monika, a Kortárs Építészeti Központ kurátora.