Az erdélyi magyarság csupán "mérsékelt és visszafogottan hatékony" támogatásra számíthat autonómiaügyben Magyarországtól és a nemzetközi politikától, ezért saját erejére kell támaszkodnia autonómiacéljainak megvalósítása érdekében - jelentette ki Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a hét végén Makkfalván tartott lakossági fórumon.

A szegénységi szint szempontjából nincs lényeges különbség Székelyföld és Erdély más térségei között, de mindenképpen periférikus régiónak számít Hargita és Kovászna megye, valamint Maros megye hagyományosan Székelyföldhöz tartozó része.

Normatív, kiszámítható finanszírozásról szóló támogatási szerződést kötött szerdán a Miniszterelnöki Hivatal és az erdélyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE), valamint a Partiumi Katolikus Egyetem (PKE) az aláírók szerint. A mostani tanévre, működési célokra 1,42 milliárd forintot kap a magyar költségvetésből a két magánegyetem, amelynek már magyarországi hallgatói is vannak.

Székelyudvarhelyen, ötnapos székelyföldi látogatásának mérlegét megvonva, Sólyom László elmondta: rendkívül gazdag és tanulságos út volt, édes és keserű tapasztalatokban egyaránt volt része. A köztársasági elnök úgy vélte, a megszerzett tapasztalatok feldolgozásával, „a kritikus értelmen” történő átszűrésével, pontosan elemzésével kell majd meghatározni, hogy az egységes nemzetstratégia milyen alapokon és milyen irányban épüljön ki.

A magyar nemzet egységét hangsúlyozta vasárnapi madéfalvi beszédében Sólyom László. Azt kérte a román államtól, hogy a Székelyföldön létező „magyar világot" tekintse értéknek, és „ne akarja fellazítani”.

- Teljes odaadással támogatom azokat a törekvéseket, amelyek a Székelyföldet önálló fejlesztési régióként képzelik el - jelentette ki pénteken Csíkszeredában Sólyom László, azt követően, hogy Hargita megye és Csíkszereda vezetőivel tárgyalt. Az államelnök leszögezte: fontos, hogy a térségben élő magyar közösség saját intézményekkel és önálló civil táradalommal rendelkezzen.

Erdély szinte valamennyi jelentős városában, de a kisebb településeken is megemlékeztek csütörtökön az 1956-os magyar forradalom áldozatairól.

Több mint harminc magyarországi és romániai értelmiségi címezett nyílt levelet Calin Popescu Tariceanu román és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnöknek, amelyben a Traian Stef nagyváradi író "közigazgatási meghurcoltatásának" és üldözésének megállítását kérik, továbbá azt, hogy a neves nagyváradi értelmiségit helyezzék vissza a megyei könyvtár igazgatói tisztségébe.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) már korábban megfogalmazta elképzelését, miszerint a jelentős magyar lakossággal rendelkező erdélyi térségekben a román gyermekeknek is meg kellene tanulniuk a magyar nyelvet. A szövetség elnöke a hét végén részleteiben is kifejtette az erre vonatkozó terveket.

Belpolitikai vitát váltott ki Füzes Oszkár egyik e heti kijelentése Romániában. Magyarország bukaresti nagykövete hétfői kolozsvári bemutatkozó látogatása során újságírói kérdésre fejtette ki, hogy nem túlságosan elégedett az erdélyi autópálya építésének a ritmusával.

Sorsdöntő négy év következik: fel kell emelni Erdélyt, a Partiumot, Székelyföldet, meg kell valósítani a modernizációt és az autonómiát, át kell szervezni a közigazgatást, a fejlesztési régiókat, módosítani kell az alkotmányt, és ehhez erős parlamenti jelenlétre van szükség - mondta Markó Béla szombaton Marosvásárhelyen, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) "kisparlamentjének" ülésén.

Markó Béla befejezettnek tekinti az erdélyi egység megteremtését célzó tárgyalásokat, Szász Jenő még egyezkedne, Tőkés László pedig folytatni kívánja a két alakulat között a közvetítést - röviden így összegezhető a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) között pénteken kudarccal végződött tárgyalás utáni helyzet. A hét végi politikai megnyilvánulások tükrében azonban a helyzet ennél összetettebb.

Szász Jenőt tegnap óta senki sem tekintheti egyszerű marionettfigurának. Az ő szempontjából alighanem ez a fő üzenete a balul sikerült marosvásárhelyi RMDSZ-MPP találkozónak. Bármennyire kapacitálta is őt ugyanis Markó Béláék választási ajánlatának az elfogadására Orbán Viktor és Tőkés László, az új erdélyi magyar párt elnöke nem hagyta magát meggyőzni tőlük sem.

Tündérkert hovatovább csak a mesékben létezik, de lehet, hogy már a mai gyerekek is más metaforák, más mesevalóságok iránt fogékonyabbak; legalábbis egyebekkel mozgatják meg (elsősorban a tévén keresztül) a fantáziájukat.

Role-koncerttel veszi kezdetét kedden a székelyföldi Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Az idei rendezvény fő témái közé tartozik az önkormányzatiság, valamint az európai emberi és kisebbségi jogok kérdése, de szó esik majd munkaerőpiacról, fejvadászatról és karrierépítésről is.

Nem sikerült közös nevezőre jutnia Markó Bélának és Tőkés Lászlónak szombati, marosvásárhelyi tárgyalásukon.

Marosvásárhelyen ül ma tárgyalóasztalhoz Markó Béla, az RMDSZ és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. A két politikus első alkalommal folytat megbeszélést az erdélyi magyar politikai egység megteremtésének lehetőségeiről azután, hogy tavaly szeptemberben a tárgyalásokat megállapodás nélkül megszakították, és hogy Tőkés novemberben függetlenként EP-mandátumot szerzett.

A magyarországi pártok számára is vannak tanulságai a romániai helyhatósági választásoknak - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ hét végi marosvásárhelyi tanácskozásán.

Július 5-én tartják meg Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke közötti találkozót.